Klaus Johannis román államelnök mandátuma első száz napjának mérlegét vonta meg a múlt héten tartott sajtóértekezleten a Cotroceni palotában. A mintegy félórás beszéd sok konkrétumot nem tartalmazott: az államfő kemény kirohanást intézett a parlament két háza ellen, amiért a törvényhozás több olyan ügyészségi kérést utasított el, amely parlamenti képviselők és szenátorok előzetes letartóztatására, illetve ellenük bűnvádi eljárás megindítására vonatkozott. Úgy vélte, hogy ez a fajta parlamenti magatartás rontja Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, amelyekkel kapcsolatban „mérsékelten derűlátó”. Szavai szerint Romániának van esélye, de nincs bizonyossága, hogy a közeljövőben megvalósulhat a schengeni integráció.
A román államfő részletesen taglalta a politikai osztály felelősségét. Úgy fogalmazott, a választók másfajta hozzáállást várnak el a politikusoktól. Közölte, hogy április közepe után ismét egyeztetni fog a pártokkal a kérdésben. Azokra a bírálatokra válaszolva, amelyek szerint nem lép fel elég határozottan a kormány és a parlament bizonyos döntései ellen, kifejtette: tartja magát ahhoz az elvhez, hogy visszaélésekre nem válaszolhat visszaéléssel, mert az nem vezet sehova. Az államfő ezzel Traian Băsescu volt elnök konfrontatív stílusára utalt, elhatárolódva attól. Úgy vélte, elnöki működésének száz napja alatt már bizonyította, hogy sikerült a kampányban tett ígéretének megfelelően új stílust meghonosítania, amellyel „nem avatkozik bele olyan dolgokba, amelyek nem az államfőre tartoznak”.
Johannis ugyanakkor bírálta a kormányt is. Leszögezte: bár szeretne kormányváltást, arra csak akkor kerülhet sor, ha az ellenzéknek sikerül többségbe kerülnie a parlamentben.
Az elnöki beszéd kitért az amerikai-román kapcsolatok megújulásának fontosságára is. Román politikai elemzők szerint Klaus Johannis első száz napjának mérlegében az egyetlen fontos elem a romániai pártokkal kötött paktum a honvédelmi költségvetésről. A Bukarest-Berlin-Washington tengely erősítésével Románia a NATO egyik legerősebb kelet-európai katonai főhadiszállásává szeretne válni, ami már többször is állásfoglalást, elutasító nyilatkozatokat szült a Kreml részéről.
Az államfői bírálatokkal kapcsolatban Márton Árpád RMDSZ-es képviselő az Agerpresnek úgy nyilatkozott: „az, hogy a parlament gátolja az igazságszolgáltatás munkáját, akkora hazugság, mint egy ház”. A háromszéki honatya szerint minden vádlottat megillet az a jog, hogy szabadlábon védekezhessen, csak akkor nem, ha fennáll egy újabb bűncselekmény elkövetésének, a bizonyítékok eltüntetésének, a tanúk befolyásolásának vagy az ország elhagyásának a veszélye. Szerinte az ügyészek és a bírák naponta megszegik az előzetes letartóztatás feltételeit, ezért nekik is a vádlottak padján a helyük.
Frunda György korábbi RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta kormányfő tiszteletbeli tanácsosa szerdán úgy vélekedett: elfogadhatatlan, hogy a DNA megpróbálja befolyásolni a politikai döntéseket, és véleménye szerint, ha mindazok, akiket „kivégeztek a médiában és megaláztak”, beperelik a román államot az Emberi Jogok Európai Bíróságán, minden bizonnyal nyernek.
Mint ismeretes, a parlamenti mandátummal rendelkező jelenlegi vagy volt kormánytagok ellen csak akkor indíthat nyomozást az ügyészség, ha ehhez hozzájárulását adja a parlament. Emellett egy törvényhozót csak akkor vehetnek őrizetbe, vagy helyezhetnek előzetes letartóztatásba, ha ezt a törvényhozói testület szintén támogatja.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.