Czeizel 2013 januárjában mondta el nyilvánosan, hogy leukémiás. Miután egyszer már leküzdötte a kórt, szeptemberben újra kórházba került, és kemoterápiás kezelésre szorult. 2014-ben már úgy tudta, maximum két éve van hátra.
Celebritás
Czeizel Endre már akkor celeb volt, amikor ezt a szót még nem is ismerték a magyar médiában. Ismertségét a hetvenes években futó ismeretterjesztő tévéműsorainak köszönheti: Az öröklődés titkai, a Születésünk titkai, a Jövőnk titkai, Az élet él és élni akar, a Ki viszi át a szerelmet, a Szexfilm, az AIDS és a Génjeink titkai című sorozatok generációk tudását alapozták meg. Magára nem hírességként tekintett, hanem, ahogy ő mondta: „Nemzetközileg elfogadott kutató vagyok, ezenkívül orvos, aki 34 ezer nőnek segített, hogy egészséges kisbabája legyen. Nálam a médiaszereplés egy harmadlagos dolog, bár büszke vagyok rá, hogy taníthatom a népemet. De hány hasonló kvalitású ember van jelenleg is, aki beteg. Miért az én betegségem és leendő halálom – mert az be fog következni – kerül ennyire reflektorfénybe?” Mindazonáltal állandó szereplője volt a bulvárlapoknak, a fiatalabbak már valószínűleg inkább ismerhették innen, mint munkássága révén. 2014 nyarán a bulvárlapok írták meg, hogy Czeizel ismételten apa lesz, tavaly augusztusban született meg Fanni lánya. Második feleségével volt már közös gyereke, András, míg Barbara, Balázs és Gábor előző kapcsolatból született. Utóbbi nevében Czeizel pár éve nyilvánosan coming outolt. Egyébként a professzor hatvanhat évesen lett szerelmes a huszonhárom éves Dóriba. Második gyermekük szinte teljes titokban született meg. Czeizel arról is beszámolt, hogy kora miatt felelőtlenségnek érezte egy újabb gyerek vállalását, de Dóri nem adta fel, így jöhetett egy kompromisszumos megoldás. Lefagyasztatta a spermáját, és megbeszélte Dórival, hogy azt halála után felhasználhatja. Aztán nagy meglepetésre Dóri várandós lett, a magzat megmaradt.
A „Czeizel-bébik”
Az 1935. április 3-án egy budapesti kisiparoscsaládban (édesapja festő-mázoló volt) született Czeizel fő területe az epidemiológia, az öröklődés, a genetikai ártalmak és a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése volt. Elsőként igazolta a magzatvédő vitamin szerepét a fejlődési rendellenességek megelőzésében, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait. 1970-ben lett a vezetője a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának, 1973-ban létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorját, melynek segítségével jól kutathatóvá váltak a rendellenességek okai.
Czeizel Endre 1973 óta végzett genetikai tanácsadást, kidolgozta az úgynevezett magyar módszert, az 1980-as években pedig az optimális családtervezési modellt, majd szolgáltatást. Ennek keretében elsőként a családtervezési alkalmasságot tisztázzák, a második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülés, a harmadik lépésben a fogamzás optimális körülmények közötti elérése után a korai terhesség fokozott védelmét segítik elő. Magyarországon több mint 75 ezer „Czeizel-bébi” született. Czeizel és Papp Zoltán orvos, szülész-nőgyógyász igazolták, hogy a folsav (B9-vitamin) szedése a fogamzás előtt, a fogamzás környékén és a terhesség első három hónapjában csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek (nyitott gerinc, agy- és koponyahiány) előfordulását. Közösen kidolgozták a folsav tervezett alkalmazását: a gyermekvállalást tervező nőknek már a fogamzás előtt, a gyermekvállalás szakaszában javasolják szedését, így biztosítható, hogy a fogamzáskor megfelelően magas legyen a folsavkoncentráció az anya vérében. Czeizelt ezért az eredményért 2000-ben Kennedy-díjjal tüntették ki az Egyesült Államokban.
Czeizel Endre sokrétű szakírói és ismeretterjesztő tevékenységet is végzett, több mint 300, angol nyelvű tudományos közlemény, 28 magyar ismeretterjesztő, valamint 17 tudományos szakkönyv fűződik a nevéhez.
Munkássága elismeréseként számos nemzetközi társaság fogadta tagjává, és feladatot vállalt az MTA Orvosi Genetikai Bizottságának munkájában is. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2014-ben életművéért Semmelweis-díjat kapott. Saját bevallása szerint azonban mindennél többet jelentett számára, hogy több tízezer nőnek segített abban, hogy egészséges gyermekük születhessen. Még nagybetegen is visszatért dolgozni, hogy családtervezési tanácsaival segítse a gyermekre vágyó nőket.
Peres ügyek
1994–96-ban több, nehéz anyagi helyzetben lévő magyar nő a tengerentúlon szülte meg és adta örökbe gyermekét, amiért 1-8 ezer dollárt kapott. Az ügyleteket az Egyesült Államokból Gáti Marianna magyar származású amerikai–magyar állampolgár irányította, de több embert, köztük Czeizelt is elítéltek, akik elősegítették a jogellenes örökbe adásokat.
2002-ben az elsőfokú bíróság az orvost „négyrendbeli emberkereskedelemben való bűnrészesség” miatt egy év hat hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Ne génjeinket okoljuk
Lapunknak adott tavalyi interjújában azt mondta: a gének csak a lehetőséget teremtik meg, hogy azzá legyünk, akik lehetünk, ám tőlünk függ, hogy mit hozunk ki belőlük. „Én ezt érzem a legfontosabb genetikai tanulságnak: a sorsunk a kezünkben van. A gének csak a lehetőségbirodalmat határozzák meg, nem a végzeteink. Fogantatásunkkor kialakul egy genetikai tervrajz, de hogy abból mi valósul meg, az attól függ, hogy milyen családba születünk, milyen iskolába járunk, milyen kortárs hatások érnek bennünket. Ez utóbbi területen nagy problémákat látok, mert míg ötven-száz évvel ezelőtt a gyerekek felnéztek arra, aki a legjobban tudott szavalni, legjobban tudott latinul, vagy a legjobb matekos volt, ma az a kihívás, hogy ki kezd el hamarabb cigizni, vagy ki próbálja ki hamarabb az ecstasyt. Fontos tényező, hogy milyen társadalomban élünk, a társadalom milyen lehetőséget teremt. A külső feltételek mellett pedig ne feledkezzünk meg a szabad akaratról sem. A modern genetika tanítása: ne a génjeinket okoljuk!”
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.