Trianon öröksége: jaj a legyőzötteknek! – Hunyadi Attila Gábor történész a párizsi békediktátum létrejöttének körülményeiről

Makkay József 2020. június 04., 08:05 utolsó módosítás: 2020. június 04., 11:49

A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumnak máig tartó hatásai nemzedékek életét határozták meg. A közösségi jogfosztással küzdő romániai magyarság megaláztatása már Trianon előtt elkezdődött, amikor a román csapatok 1918 decemberében önkényesen megszállták Erdélyt. A diktátumhoz vezető útról és az azt követő önszerveződés nehéz éveiről Hunyadi Attila Gábor történésszel, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk.

Trianon öröksége: jaj a legyőzötteknek! – Hunyadi Attila Gábor történész a párizsi békediktátum létrejöttének körülményeiről
galéria
Tokaji Trianon-emlékmű. Június negyedikén Kárpát-medence-szerte települések százain emlékezik a magyarság Fotó: Facebook

– Gyakran elhangzik az a kérdés, hogyan zsugorodott a 324 ezer négyzetkilométeres közép-európai nagyhatalom egy 93 ezer négyzetkilométeres kis állammá?
– A Magyar Korona országai mintegy 324 ezer négyzetkilométerre terjedtek ki. Horvátország és Fiume kikötője (ma Rijeka) nélkül Magyarország 283 ezer négyzetkilométert kitevő területe 1918–1919 nyomán és a trianoni békediktátumban leszögezve csökkent 93 ezer négyzetkilométerre. A Horvátország nélküli 18,3 milliós népességéből 10,7 milliót veszített el a környező utódállamok javára. 63 ezer négyzetkilométer 3,5 millió lakossal Csehszlovákiához, 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió emberrel Romániához, 66,5 ezer négyzetkilométer 4 milliónál több lakossal Jugoszláviához és mintegy ötezer négyzetkilométer 392 ezer lakossal Ausztriához került. A 21 négyzetkilométeres Fiume kikötőt Olaszország kapta meg, majd a második világháború végétől Jugoszlávia részévé vált, jelenleg Horvátországhoz tartozik.

Az egységes gazdasági-pénzügyi tömböt áthatolhatatlan vámfalak és határvonalak szabdalták föl.

Amennyiben Horvátországot nem számítjuk a Szent Korona országai közé – abban az értelemben, hogy 1868-tól saját autonómiával és államisággal rendelkezett –, akkor is megállapítható: Magyarország területének kétharmadát és lakosságának több mint felét veszítette el. Magyar anyanyelvű lakosságának az egyharmada került idegen uralom alá.

– Románia hogyan kezelte a Trianonban ölébe hullt hatalmas tartomány demográfiáját?
– Nagyobb területet szerzett, mint amennyi a trianoni Magyarország területe maradt. Az első világháború előtti 137 903 négyzetkilométernyi Románia az alig 7,9 millió lakójával kétszeresére növekedett. Ha területgyarapodásába beleszámítjuk Erdélyt, a Bánságot, valamint a Partiumot kitevő 103 ezer négyzetkilométert, illetve hozzáadjuk az Ausztriától származó 10 442 négyzetkilométernyi Bukovinát és a cári Oroszországtól szerzett 44 422 négyzetkilométernyi Besszarábiát, a két világháború közötti Nagy-Románia kiterjedése megközelítette a 300 ezer négyzetkilométert 17,1 millió lakossal. E hatalmas területszerzést a nemzetiségi és anyanyelvi adatok manipulálásával kezdték szépíteni. Míg a Monarchiában nem a nemzetiséget, hanem az anyanyelvet és vallási/felekezeti hovatartozást regisztrálták, Romániában a nemzetiségi hovatartozást rögzítették. Első lépésként a magyar anyanyelvű és magyar kultúrájú zsidóságot választották le statisztikailag az erdélyi magyarságról, ugyanakkor a román hangzású családnevűeket anyanyelvi hovatartozásuktól függetlenül nagy valószínűséggel román nemzetiségűnek nyilvánították. Nem csoda, hogy

Jakabffy Elemérnek az 1920–1921-es adatokat közlő Erdély statisztikája című kiadványát a román hatóságok elkobozták és bezúzatták.

Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történész szerint a trianoni szerződés kisebbségi záradékát teljesen kilúgozták Fotó: Hunyadi Attila Gabor/Facebook

– Románia azzal érvelt, hogy a román etnikum többségben volt Erdélyben. Mit jelentett ez a  valóságban?
– A román etnikum az elcsatolt területeken többségben volt, de a legtöbb városban és bányavidéken még a relatív többséget sem érte el. És léteztek térségek – Székelyföld, Érmellék, Szatmár, Bihar és Csanád/Arad megyék nyugati fele –, ahol alig volt jelen román ajkú lakosság. A vidéki és városi lakosság közti etnikai szempontú hátrány a többi elcsatolt területre is igaz volt, tehát Bukovina és Besszarábia, sőt

Moldva legnagyobb városa, Jászvásár esetében is más nemzetiségűek voltak túlsúlyban.

Innen származott a két világháború közötti demográfiai nemzetpolitikák késztetése az amúgy is szapora falusi lakosság mobilizálására, városra telepítésére, amely a nemzeti ipar kiemelt támogatásával, a funkcionáriusok számára teremtett kiváltságokkal, valamint az iparpártoló és a mezőgazdaságot elhanyagoló liberális gazdasági nacionalizmussal egészült ki. Mindez együttesen változtatta meg Erdély nemzetiségi összetételét.

– A román történelemoktatás sok évszázados álomról és a különböző történelmi korokban felsejlő román egyesülési törekvésekről ír. Mi volt ezzel szemben a valóság az 1910-es években?
– Érdemes leszögezni, hogy 1916, vagyis Románia hadba lépése előtt az erdélyi román gazdasági, politikai és kulturális elit – néhány kiugró kivételtől eltekintve – egyáltalán nem akart kiválni a Magyar Királyságból. Az 1916-os román betörés után viszont sok erdélyi román az Ókirályságba emigrált. Mások már a világháború előtt Romániába telepedtek le. A Regát kétéves központi hatalmi megszállása – 1916. december 6. és 1918. december 1. között –, valamint az 1918. májusi „bukaresti béke” megalázó feltételei és a román kormány propagandája ébresztette rá az erdélyi románságot arra, hogy itt az ideje a román nemzet egyesítésének. A román törekvéseket segítette az osztrák–magyar állam belső szétesése. A császár, illetve a király (IV. Károly) uralkodói hatásköréről való lemondása tette lehetővé, hogy a forradalmárok kormányokat buktassanak, ami elvezetett a nemzeti tanácsok vidéki és budapesti hatalomátvételéhez. Az országban keletkezett anar­chia, valamint a szövetségesek által támogatott és ösztönzött későbbi kisantant államainak hadseregei biztosították a megszállt területeken a hatalomátvételt másfél évvel a nemzetközi jog által is szentesített impériumváltás előtt.

– A románok december elsején Gyulafehérváron döntöttek az elszakadás mellett, ezzel szemben a magyarok két nagygyűlésen is az elszakadás ellen foglaltak állást. Miért bizonyult esélytelennek a magyar ellenállás?
– A november 28-án, Marosvásárhelyen gyülekező székely nemzetgyűlés, illetve a december 22-én Kolozsvárra megszervezett magyar nemzetgyűlés a nagyhatalmak közönyével szembesült. A kincses városbeli nemzetgyűlés után két nappal, 1918. december 24-én a román hadsereg bevonult Kolozsvárra. A kinevezett kelet-magyarországi, azaz erdélyi kormánybiztost, Apáthy Istvánt 1919 januárjáig tűrték meg Kolozsváron. December elsején megalakult a Székely Hadosztály, amelynek vezetője, Kratochvill Károly székely önkénteseket toborzott. Az Apáthy István és Henri Matthias Berthelot francia tábornok által jegyzett demarkációs vonalat megállapító Berthelot–
Apáthy-egyezmény (1918. december 31.) a székely hadosztály és a román hadsereg közötti semleges zónát volt hivatott előírni. A Máramarossziget–Zilah–Csúcsa–Zám közötti vonal 1919 húsvétjáig maradt fenn a székely hadosztály három hónapon át tartó kiállásának köszönhetően. A januári és a márciusi Vix-jegyzékek – a nagyhatalmak által uralt Párizsi békekonferencia nevében átadott jegyzékek – a magyar közigazgatás és hadsereg visszavonulását parancsolták. Ez januárban a Károlyi-, márciusban pedig a Berinkey-kormány bukását okozta.

A székelyeket kevés utánpótlással és némi munícióval látták el, ilyenformán a hadosztálynak nem volt lehetősége tartani a frontot.

A Tanácsköztársaság kikiáltásával a nemzetközi porondon tovább romlottak a magyar szempontok.

– Mikor döntötték el az 1920. június 4-én aláírt békeszerződésben rögzített területek határait?
– A párizsi békekonferencia 1919. január 18-án ült össze a vesztesek nélkül, miközben teljes jogú tagsággal látták vendégül a szerb, a román és a csehszlovák kormányt. Sőt, az ukrán kormány is jelen volt.

A vesztesek – a németek, az osztrákok, a bolgárok, a törökök és a magyarok – nem kaptak meghívást.

A békekonferencia első két hónapjában – vagyis már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt – nagyjából megrajzolták a vesztes államok új határait. Az utódállamok közti vita elsősorban a részletekről zajlott: például a Bánság arányos felosztása a szerbek és a románok között. A békekonferencián a Ion I. C. Brătianu miniszterelnök vezette román küldöttség elszánt diplomáciai harcot folyatott az 1916-os antant–román titkos szerződésben nekik ígért területekért, vagyis a Tiszáig terjedő térség minden négyzetkilométeréért. 1919 márciusában Pasic szerb külügyminiszterrel folyt a perpatvar a Bánság hovatartozása miatt. Amikor kiderült, hogy a feszült patthelyzetből nem sikerül kikászálódni,

a román miniszterelnök rávette a román királynét, hogy kíséretével, lányaival és udvarhölgyeivel látogasson Párizsba és Londonba.

A Ritz Hotelben megszálló, legújabb divat szerint öltözködő királyné a párizsi lapok címoldalaira került, az általa adott fogadások eseményszámba mentek. Személyesen találkozott a kor legnagyobb politikusaival, köztük Wilsonnal és Clemenaceau-val is. A januári és a márciusi jegyzéket betetőzte a június 7-i Clemenceau-jegyzék, amely gyakorlatilag Magyarország trianoni határait a szerződés aláírása előtt kereken egy évvel írásba foglalta.

Magyar biztosítószövetkezet plakátja. Trianon után az erdélyi magyarságnak mindent újra kellett szerveznie Fotó: Archív

– Melyek voltak az 1918. decemberi román katonai bevonulás első következményei?
– Jellemző, hogy az Erdélybe bevonuló román hadsereg fittyet hányt a belgrádi katonai konvencióra és a fegyverszüneti egyezményre. Vállalt kötelezettségei ellenére a legtöbb erdélyi városban a román állam 1919 januárjától átvette a helyi közigazgatást. Egy „átnevező bizottság” bevonásával átkeresztelték a szimbolikus tereket és utcákat. Legkésőbb Székelyudvarhely adta be a kulcsot: a színtiszta magyar városba utoljára neveztek ki román prefektust és polgármestert. A Gyulafehérváron megalakult és előbb Nagyszebenben székelő Kormányzótanács a szász Rudolf Brandsch kivételével az erdélyi román politikai, egyházi és pénzintézeti elitből állt. Székhelyét 1919 derekán helyezte át Kolozsvárra. A kormányzótanács első rendeletei törvényerejűek voltak, ugyanakkor érvényben hagyták a monarchia jogrendjét. Az autonóm kormányzást viszont csorbította, hogy a bukaresti kormány számára a királyi rendelet fenntartotta a kulcságazatok – külügy, hadügy, infrastruktúra, kommunikációs technológia (táviratszolgálat, posta) és szállítás – kormányzási monopóliumát. Az úgynevezett

Nagy-Románia gyakorlatilag kész tények elé állított mindenkit azzal, hogy az első parlamenti választásokat minden tartományban egyszerre szervezte meg 1919 novemberében, több mint fél évvel a trianoni békeszerződés aláírása előtt.

– A magyar jogkövetelések elutasítása kapcsán a Gyulafehérvári nyilatkozatban vállalt kötelezettségek be nem tartását szokták számon kérni a román politikusokon. Született nemzetközi érvényű kisebbségvédelmi szerződés is?
– A trianoni szerződés részeként jött létre a Kisebbségi és Kereskedelmi Szerződés, amelyet az 1919. novemberi parlamenti választásokon megválasztott kormányzó többség miniszterelnökének, Alexandru Vaida-Voevodnak a megbízottja, Constantin Coandă tábornok írt alá 1919. december 9-én. A szerződés a kisebbségvédelmet a Népszövetség Tanácsának és a Népszövetség keretében létrehozott Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság igazságszolgáltatásának a felügyelete alá helyezte. A tárgyalások során megpuhított 12 paragrafusból álló kisebbségvédelmi szerződés első nyolc pontja volt jogilag kötelező Románia számára, azok a részek, amelyek egyéni jogokat biztosítottak a nemzeti és vallási kisebbségek számára. A kisebbségvédelmi szerződés további négy pontja – amelyek közösségi jogokat irányoztak elő, köztük „a székely és szász közületek számára vallási és tanügyi helyi autonómiát a román állam ellenőrzése mellett”, illetve más kollektív (nyelvhasználati, arányos képviseleti) jogokat tettek volna lehetővé – a diplomáciai csörte és az intim levelezések nyomán annyira ki lettek lúgozva, hogy már nem voltak alkotmányerejű módon kötelezővé téve Románia számára. Ezek után a román parlament tiszta szívvel ratifikálhatta a trianoni szerződést, ugyanis

Mária királyné levelezései révén sikerült megpuhítani és kilúgozni annak kisebbségvédelmi záradékait.

A szerződés mindazonáltal kötelező maradt Románia számára, de az elmúlt száz évben ritkán hivatkoztak rá nemcsak többségi, hanem magyar kisebbségi oldalról is. A minduntalan emlegetett Gyulafehérvári nyilatkozatokhoz képest ez a kisebbségvédelmi záradék a maga megpuhított formájában is nemzetközi jogilag kötelező érvényes dokumentum maradt.

– A békeszerződés tárgyalásai során felmerült-e némi jóindulat a magyar fél iránt?
– A békekonferencián a franciák is rájöttek, hogy óriási tévedés a korábbi nagy gazdasági egységeket felszabdalni. Viszont abból kifolyólag, hogy 1917 decemberétől 1919 végéig a szovjet Oroszország elleni hatékony fellépés volt az egyetlen és legfontosabb szempont a franciák számára, ezek az érdekek háttérbe szorultak mind a brit, mind a francia részről. Ha voltak is enyhítési próbálkozások, az 1919. júniusi Clemenceau-jegyzék óta érvényes szigorú határmegvonások maradtak érvényben.

Az aprócska, helyi szintű határvonal-kiigazítások a bizottságok hatáskörébe kerültek, ám a brit, francia, olasz és japán szakértők ritkán döntöttek Magyarország javára.

A hajózhatónak titulált Latorca miatt maradt Sátoraljaújhely állomás nélkül, és számos más falu szántóterülete és legelője esett a hermetikus elzárt határ túloldalára. Számtalan helyen hidak és közutak szűntek meg azáltal, hogy az országhatár semmiféle logika nélkül keresztülvágta azokat.

– Az új határok nemcsak a megcsonkított Magyarország gazdaságát, hanem az utódállamokét is ellehetetlenítették. Mennyire volt esély átmeneti enyhítésre, például szabadkereskedelmi övezetre?
– Ennek a lehetősége akkor merült fel, amikor a gazdasági szakértőknek sikerült egy-egy paragrafust becsempészniük a békeszerződésekbe, amelyek lehetővé tették volna, hogy 1925-ig az utódállamok, illetve Ausztria és Magyarország között fennmaradhasson egy vám­unió. Pontosabban megadták az utódállamoknak azt a lehetőséget, hogy saját belátásuk szerint döntsenek. Ám ahogy Beneš cseh külügyminiszter mondta, a csehek és a szlovákok nem pusztán politikai, hanem gazdasági függetlenségre is törekednek.

Miközben Ausztria és Magyarország valutája soha nem látott inflációval küszködött – az osztrák és magyar lakosság gyakorlatilag éhezett –, a cseh állam kegyelemből hagyott jóvá kereskedelmi szállítmányokat Ausztria irányába, Magyarország számára még ennél is ritkábban.

1920-ban Csehszlovákiát Jugoszláviával, a következő évben pedig Romániát Csehszlovákiával és Jugoszláviával összekötő (kisantant) katonai szerződések egyáltalán nem tartalmaztak ilyen irányú gazdasági záradékokat. A kisantant-államok csupán katonailag fogtak össze egy Habsburg-restauráció ellen és Magyarország esetleges revíziós törekvéseivel szemben. Miközben az Osztrák–Magyar Monarchia önellátó volt, az új utódállamok saját nemzeti iparukat és egész gazdaságukat elitjük megerősítésére, valamint a konkurencia kiszorítására használták fel. Nem is annyira magas vámtarifákat alkalmaztak, hanem nagy előszeretettel vezettek be például állategészségügyi és fogyasztóvédelmi korlátokat, amelyekkel hosszú időre teljes behozatali tilalmat rendeltek el.

– A román fennhatóság alá került Erdélyben hogyan boldogultak a magyarok?
– Kihasználva a nemzetközi joghézagokat, az erdélyi közigazgatás átvételével Románia az új államra teendő esküt megtagadó tisztviselőket tömegesen elbocsátotta. Rengeteg magyar állami tisztviselő számára kegyetlen és ellehetetlenítő körülményeket teremtett.

A Románia által elcsatolt területekről mintegy kétszázezer tisztviselő menekült Magyarországra.

A tisztviselők közül egy elég tekintélyes hányad viszont helyben maradt és segített a helyi intézmények szervezésében. Például Bocsánczy László, Valkó Lajos, Drexler Béla és Hargittay Bertalan banktisztviselők és jogászok, ügyvédek vagy Láday István ítélőtábla-bíró a magyar intézmények – elsősorban a bankok, egyházak és szövetkezetek, biztosító intézetek – testületi, jogi és pénzügyi autonóm működésének a kereteit teremtették meg. Meg kell említeni Gyárfás Elemért (az Erdélyi Bankszindikátus alapító elnöke) és Jakabffy Elemért (Magyar Kisebbség folyóirat-alapító), akik Kós Károllyal együtt a legismertebbek a helyben maradók közül.

– Hogyan sikerült Trianon után gazdaságilag talpra állnia az erdélyi magyarságnak?
– Szimbolikus, hogy miközben június 4-én egész Magyarországon megkongatták a harangokat a békediktátum aláírásának időpontjában, Nagyenyeden összehívták alakuló közgyűlésre az Erdély területén működő fogyasztási szövetkezetek vezetőit, és megalakították a Hangya fogyasztási szövetkezetek központját. 1920 augusztusában Kolozsváron is megalakult a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetsége.

Az impériumváltás és az új vámhatárok, illetve a korábbi budapesti központ áruellátásának megszűnése megtizedelte a fogyasztási szövetkezeteket, és felére csökkentette a hitelszövetkezetek számát.

Erdélyben mintegy 300 magyar jellegű bank működött. Ezek felerészben helyi tulajdonlású takarékpénztárak voltak, amelyek az 1848-as forradalom utáni időszakban, de főleg a kiegyezés korában alakultak. A magyar jellegűnek mondható bankhálózat másik fele nemzetközi pénzügyi hálózatok helyi kirendeltségei, fiókjai voltak. A háború előtt 150 román bank működött és 42 szász jellegű pénzintézet, zömében takarékpénztárak, két földhitelintézet, valamint egy biztosítóintézet. A biztosítóknak kivétel nélkül át kellett alakulniuk. A nemzetközileg nem elkötelezett és többnyire helyi alapítású bankok 1922-ben Gyárfás Elemér elnökletével megalakították saját érdekképviseleti szervezetüket, az Erdélyi Bankszindikátust.

– Miként szenvedte meg az erdélyi ipar az impériumváltást?
– Az osztrák-magyar, illetve német érdekeltségű szénbányák és kohászati nagyvállalatok szinte kivétel nélkül átkerültek francia, belga, brit és többségi román tulajdonba. Az 1924-es bányatörvény véglegesítette a folyamatot, előírva, hogy a romániai vállalatok igazgatótanácsának legalább fele román állampolgárságú személynek kell lennie. Ennek következtében vált általánossá az a jelenség, hogy a legnagyobb gyárak, illetve a legtöbb bank és szövetkezeti központ igazgatótanácsába vagy felügyelő bizottságába befolyásos román politikusokat is beválasztottak. Ami leginkább sújtotta Erdélyt, de különösen a Partium és Bánság lakosságát, hogy hagyományosan a Magyar Alföld mezőgazdasági termékeinek feldolgozására szakosodó városokat – Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad és Temesvár – az új vámhatárok leszakították korábbi hátországuktól.

A számos kereskedelmi akadály ellehetetlenítette Magyarország és Románia között a feldolgozásra váró nyersanyagok importját,

így az Alföld mezőgazdasága túltermeléssel és válsággal szembesült, az új Románia nyugati határán végighúzódó városoknak pedig elsorvadó iparral és munkanélküliséggel kellett szembenézniük.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport