Három magyar polgármesterjelölt: újratervezést akarnak a Szatmár megyei Lázáriban

A Szatmártól 7 km-re fekvő Lázári községben három magyar polgármesterjelölt indul a szeptember 27-i helyhatósági választáson. Az RMDSZ részéről az eddigi alpolgármester, Béres Antal Elek méretkezik meg a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben induló Lazin Sándor Krisztián mérnökkel, illetve a független jelöltként benevező Krakkó Rudolffal, a helyi Híd Egyesület elnökével.
Lázári esete azért érdemel külön figyelmet, mert a környékbeli magyar településektől eltérően a lakosságban itt fogalmazódott meg leginkább a váltás igénye. Sokak szerint Lázáriban harminc éve megállt az idő.

Aki a román–magyar–ukrán hármashatárig felnyúló, nyolcvan százalékban magyarok lakta község arculatát és gazdasági fejlődését vizsgálja, annak szembetűnő, hogy a környékbeli Pusztadaróc, Mikola, Vetés vagy Batiz minden szempontból megelőzte.

Az elmúlt harminc évben a községben nem történtek jelentősebb munkahelyteremtő beruházások. A hat faluból – Lázári, Sándorhomok, Nagypeleske, Szárazberek, Kissár és Kispeleske – álló közigazgatási egység munkaerő-megtartó képessége elenyésző, a fiatalok tömegesen elvándorolnak, a lakosság többsége Szatmárnémetibe ingázik, a polgármesteri hivatal anyagi szempontból takaréklángon működik.

Az öt mandátumon át polgármesteri tisztséget betöltő Lengyel István hetven év fölött jár, újabb mandátumért nem indul. Eddigi helyettese, az RMDSZ színeiben megméretkező Béres Antal Elek szerint nem is indulhatna, mert a községi RMDSZ-szervezet nem fogadta el a polgármesteri tevékenységéről szóló politikai beszámolót. A szervezet új polgármesterjelöltje szerint a község mai állapota egyértelműen a leköszönő polgármesternek róható fel, aki nem tudta érdemben ellátni feladatait.
„Noha 1990-ben a helyi RMDSZ-szervezet egyik alapítója voltam, négy évvel ezelőtt vállalkozóként úgy csöppentem bele a politikába, hogy nagy cirkusz alakult ki a polgármester és az akkori alpolgármester között. Az emberek megelégelték a veszekedést, és váltást akartak. Akkor sajnos nem fogadtam el a felkérést, hogy polgármesterként induljak a 2016-os választásokon, így alpolgármesterként kellett végigszenvednem az elmúlt négy esztendőt” – összegzi rossz viszonyát a leköszönő községvezetővel.

Béres szerint azért került nehéz helyzetbe, mert az emberek rajta, a községi RMDSZ-elnökön kérték számon mindazt, amit a polgármester a választások kampányában megígért, de soha nem teljesített.

Ennek ellenére az elmúlt négy éves mandátumát sikeresnek tartja: községi szinten 7 pályázatot felügyelt, három településen felújították az iskolai hálózatot, és több utat is sikerült leaszfaltozni. Kérdés persze, hogy miként tud majd együttműködni a polgármesteri hivatal alkalmazotti gárdájával, amely bevallása szerint végig ellenségesen viselkedett vele. Lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az irodája tulajdonképpen saját személyautója, innen intézte hivatali ügyeit. Megválasztása esetén az RMDSZ-es elöljáró minden törvényes eszközt megragadva megújítaná a polgármesteri hivatalt, az embereket pedig odatenné dolgozni.
Béres Antal elismeri, hogy

a község nagy gondja a helyi munkahelyek hiánya, de mint fogalmaz, legalább 50–60 éve a lakosság Szatmárnémetiben dolgozik, és ezt a szokást nehéz lenne megváltoztatni.

Megoldás volna egy ipari park megépítése, de megvalósítását a nehéz adminisztratív eljárások miatt a következő négy évben kivitelezhetetlennek tartja. Úgy véli, a következő két-három évben a földgázt kell a községbe bevezetni, ezt tekinti elsődlegesnek.
Béres Antal az ellene irányuló lejárató kampányról is beszél lapunknak. Szerinte fő ellenfele, az MPP-s jelölt övön aluli támadásokkal hecceli a közvéleményt, amire nem akar reagálni. „Az utóbbi négy évben községi szinten sikerült békét teremteni az emberek és az egyházak között, ezt szeretném megőrizni” – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Béres Antal Elek.

A Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltje, Lazin Sándor Krisztián bő egy évvel ezelőtt a helyi önkormányzatban képviselőként még az RMDSZ frakciójában ült. Nyolc évvel ezelőtt a Demokrata Liberális Párt (PDL) színeiben nyert önkormányzati képviselői mandátumot, két évvel később pedig az RMDSZ meghívta saját frakciójába, amit elfogadott. Idén januárban lépett ki az RMDSZ-ből, amit hosszas vita előzött meg:

Lazin a lázári RMDSZ-szervezet tisztújítását törvénytelennek tartotta.

„Béres Antallal indultam a helyi RMDSZ-elnöki tisztségért történő megméretkezésen, ő pedig elcsalta a választást. Az alapszabályzat felrúgásával olyan embereket is meghívott a gyűlésre, akiknek semmi közük nem volt a szervezethez. Igazam bizonyítására minden megyei és országos RMDSZ-fórumot végigjártam, de beadványaimra választ nem kaptam. Ezt követően léptem ki a szervezetből” – magyarázza a történteket Lazin. Megkereste az MPP szatmári szervezete, és felajánlotta a helyhatósági választáson való indulás lehetőségét a párt színeiben, amit elfogadott.

A számítástechnika és a programfejlesztés területén dolgozó szakember szerint nagy gond, hogy az RMDSZ tanácsosi listáján sok a hozzá nem értő, iskolázatlan ember,

akinek semmiféle tapasztalata nincs az önkormányzati munkában. Elismeri, hogy az MPP helyi listája sem túl erős, de ők legalább megkeresték azokat a tanult, hozzáértő embereket a községben, akikre a képviselői munkában alapozni lehet. Lazin szerint az értelmiségiek annyira ki vannak ábrándulva a politikából, hogy nehezen lehet rávenni őket arra, hogy a helyi önkormányzatban szerepet vállaljanak. Az MPP jelöltje ennek ellenére úgy látja, egy jó polgármester csodát művelhet, hiszen tőle származik a legtöbb kezdeményezés, amit a helyi tanács megszavaz.
„Legfontosabb, hogy beruházókat vonzzunk a községbe. Ezek munkahelyet teremtenek, másrészt helyben adóznak.

A járványhelyzettel az eddigi szűkös bevételek is megcsappantak. Ha nem sikerül helyben adózó cégeket idecsalogatni, hiába tárjuk szét a kezünket, mert senki nem fog segíteni. Gazdasági szempontból újra kell tervezni mindent a községben, hogy kiléphessünk a mai lehetetlen helyzetből” – magyarázza Lázári nehéz anyagi helyzetét Lazin Sándor Krisztián. Az MPP polgármesterjelöltje elismeri, nehéz legyőzni az RMDSZ-t, mert a szavazók egy része az ismert szervezet logójára teszi a pecsétet függetlenül attól, hogy a jelölt szakmailag mennyit ér. Mégis abban hisz, hogy az idő a változásnak dolgozik, és az emberek ráébrednek, így tovább nem mehet.

A függetlenként induló Krakkó Rudolf szintén Lázári szülöttje, ő azonban huzamosabb ideig Magyarországon élt, miközben rendszeresen hazajárt és számos kulturális rendezvényt hozott tető alá a községközpontban bejegyzett Híd Egyesület elnökeként. Krakkónak a rendszerváltás óta megrekedt kulturális élet újjáélesztése a fő vesszőparipája. A rendszerváltás előtt Lázárinak országszerte híres tánccsoportja volt, de számos más kulturális tevékenység is működött a községben. E folyamatnak a rendszerváltás utáni polgármesteri hivatalok közömbössége vetett véget, támogatás hiányában ugyanis rendre megszűntek az egyesületek.
„A kultúrának óriási szerepe van egy közösség életében.

– magyarázza az egyesület vezetője, aki a községben 15 évvel ezelőtt honosította meg a keresztény magyar állam megalapítására való ünnepélyes emlékezést. Szintén ő szervezte meg az 1956-os rendezvényeket, és a magyar forradalom és szabadságharc két helyi mártírjának emlékművet állíttatott.
A Radikális változást! feliratú plakátokon meghirdetett programjában azonban nemcsak a kultúrára, hanem a helyi gazdasági életre is fókuszál.

helyi üzemek létrehozásával támogassuk az élelmiszer-feldolgozást, helyzetbe hozzuk a gazdákat, azaz minél több munkahelyet teremtsünk. Lázári községnek ez az egyetlen esélye! Az RMDSZ-nek harminc éve volt rá, és nem tett semmit. Itt az ideje a váltásnak!” – fogalmaz Krakkó Rudolf.
Gazdasági csomagjának megvalósításához uniós pályázatokra, magyarországi pályázatokra és Romániában lehívható támogatásokra alapozna. Mint fogalmaz, mindenek előtt vissza kellene adni a mezőgazdasági termelés becsületét. A község kiváló földterületein évtizedekkel ezelőtt rengeteg háztáji gazdaság virult, amelyek felszámolódtak. A néhány agrárvállalkozó több ezer hektár termőterületet vásárolt össze vagy bérelt a gazdáktól, így nekik nem érdekük a váltás.
Krakkó szerint helyzetbe lehet hozni a kisebb gazdákat, ehhez pedig átgondolt támogatási rendszert kell biztosítani számukra. Az egykor virágzó helyi sportélet gyökeres átszervezésével és a helyi oktatás becsületének visszaadásával a független jelölt arra ösztökélné a község lakóit, hogy gyerekeiket a helyi iskolákba írassák, és ne vigyék be Szatmárnémetibe.
Egy dolog bizonyos Lázáriban: más-más elképzelések mentén, de mindenki váltást akar.