Erdélyi fesztiválok: szórakozás és kulturális kínálat

2018. december 20., 14:49 utolsó módosítás: 2018. december 20., 14:50

Hiánypótló szándékkal, különböző korosztályokat megszólítva hoztak létre az elmúlt években több erdélyi fesztivált. A marosvásárhelyi Vibe, a torockói Double Rise és a Méra Világzenei Csűrfesztivál főszervezői a munkafolyamatról, a fellépők kiválasztásáról, a célközönség igényeiről és a zenei rendezvények jövő évi kiadásáról beszéltek az Erdélyi Naplónak.

A fiatalok körében a zenei fesztiválok nagy sikernek örvendenek Fotó: Double Rise

Bár idén júliusban még csak a második kiadását szervezték meg a marosvásárhelyi Vibe fesztiválnak, több mint harmincezer résztvevőt vonzott. Rés Konrád Gergely fesztiváligazgató megkeresésünkre elmondta, ezelőtt néhány évvel azt vették észre, hogy Erdélyben nincs kimondott diáktalálkozó vagy középiskolai zenei találkozó, ezért főként a magyar tanulók körében tartották fontosnak ennek létrehozását. „Ilyen jellegű rendezvényeket külföldön, nyugatabbra sok helyen szerveznek, viszont úgy éreztük, nálunk is szükség lenne rá, ezért álmodtuk meg a Vibe-ot” – fogalmazott a főszervező, aki szerint a rendezvény szervezése szinte egy teljes évet tart. Körülbelül szeptemberben keresik fel az előadókat, támogatókat, a fő partnereket. Közben a rendezvénnyel kapcsolatos információkról szóló kommunikáció folyamatos, a fesztiválhelyszínt, a programokat, valamint a nyári egyetem koncepcióját jövő év elejétől kezdik tervezni.

A tizenkét fős alapcsapat tagjai egész évben foglalkoznak a fesztivál valamely részének a szervezésével.

Idén 240 önkéntes segített a munkában, illetve a szervező csapathoz is sokan csatlakoztak még. A fesztiváligazgató szerint azért fontos már szeptemberben meghívni a fellépőket, mert sűrű nyári fesztiválidőszakról van szó, hosszadalmas és nehéz folyamat összehangolni a programot. Ha időben egyeztetnek, olyan előadókat hozhatnak el a Maros-partra, akiket leginkább szeretnének. „Számunkra fontos, hogy erős erdélyi és magyarországi lába legyen a fesztiválnak. Ezért azokat a zenészeket hívjuk első körben, akik főként a 15–24 évesek körében népszerűek. Emellett mindig próbálunk nemzetközi vonalon is egy-két olyan lemezlovast hívni, aki egyrészt elérhető számunkra, másrészt minél inkább közkedveltebb a célközönség számára. Ezek alapján próbáljuk összerakni a fellépők listáját, viszont arra is odafigyelünk, hogy ez zeneileg is színes fesztivál legyen, mindenkit megszólítson” – magyarázta Rés Konrád Gergely. Már alapból szűkítettek a célközönségen azzal, hogy az erdélyi fiatalokhoz szólnak, és a magyar fiatalokon belül is leginkább a diákokhoz. Ezért olyan fesztivált szeretnének felépíteni, amely minél több zenei stílusban, minél több embernek szól.
A főszervező a Vibe harmadik, július 4–7. között szervezendő kiadásának elképzeléséről is beszámolt.

Tömegek Marosvásárhelyen. Évről évre népszerűbbé válik a Vibe fesztivál is Fotó: Vibe

Idén fontosnak tartottuk, hogy a fesztiválterület olyan helyszín legyen, amely felveheti a versenyt más erdélyi – nem feltétlenül magyar – fesztiválokkal, és úgy érezzük, ez sikerült.

Ezt a szintet 2019-ben is szeretnénk megtartani. A következő kiadásnál a fellépőkre, zenére költünk nagyobb összeget, és ezt szeretnénk leginkább fejleszteni, illetve a nappali programokat és tevékenységeket” – részletezte a fesztiváligazgató. A rendezvény költségvetése három részből tevődik össze, egyharmados arányban: belépők, céges partnerek, pályázati vagy intézményi támogatások.

Összművészet Torockón

Évről évre népszerűbbé válik a Double Rise fesztivál is, amelyet idén nyáron harmadízben szerveztek meg a Székelykő lábánál fekvő Fehér megyei Torockón. „Amikor megálmodtuk a Double Rise-ot, Tusványost és a különböző városnapokat leszámítva még nem volt magyar fesztivál, tehát mindenképpen hiánypótló rendezvénynek szántuk. A szórakozás és a kultúra ötvözetét szerettük volna megteremteni, illetve a folklórt mindenképp be akartuk emelni a programba, jelenleg is az egyik legerősebb lába a fesztiválnak” – mondta el lapunknak Gazdag Balázs főszervező.

Egész éves szervezés

A szervezés náluk is szinte egy teljes évet ölel fel. „Alapvetően a szervezés soha nem áll meg. Amikor lejár a fesztivál, egy-másfél hónap alatt elvégezzük az utómunkákat. De szeptember közepén, október elején újra összeül a csapat, és kijelöljük a következő évi irányokat. Onnantól kezdve elkezdjük a szervezést, felvesszük a kapcsolatot a támogatókkal, zenekarokkal” – részletezte a főszervező. Kifejtette, több szempont is közrejátszik abban, hogy milyen előadókat hívnak meg.

Családias hangulat. Hiánypótló szándékkal hozták létre a Méra Világzenei Csűrfesztivált Fotó: Bethlendi Tamás

„Nyilván

az első szempont, hogy célközönségünk kedvenc bandáit hozzuk el Torockóra.

Ezen kívül, ha van éppen évfordulóját ünneplő zenekar, új lemezt megjelentető együttes vagy egy különleges produkció, akkor ezek helyet kapnak a programban. A fesztiválon szoktunk kérdőíves felmérést készíteni a következő kiadásra vonatkozólag, és ebből is kiderül, milyen együtteseket látna szívesen a közönség” – mutatott rá Gazdag Balázs.
A főszervező arról is beszélt, hogy a Double Rise közönségét képezi minden olyan erdélyi, magyarországi vagy Kárpát-medencei fiatal, aki a magyar kultúra iránt érdeklődik, illetve fontos számára, hogy részt vegyen egy fesztiválon a természetben. „Nem mondanám, hogy ez a fiatalok, az idősek vagy a családosok fesztiválja, viszont igyekszünk minden igényt kielégíteni és mindenkinek a kedvére szolgálni. Úgy gondolom, az elmúlt három évben nagyon markánsan kialakult a Double Rise arca, ennek köszönhetően egyedi fesztiválnak mondhatjuk” – mutatott rá a Gazdag Balázs. 
A Double Rise anyagilag szintén három lábon áll: jegybevétel, piaci szponzorpénz, pályázati források – ezek körülbelül egyharmad arányban oszlanak. A fesztivál teljes költségvetése üzleti titok.

Családias fesztivál Mérán

Szintén hiánypótló szándékkal hozták létre három évvel ezelőtt a Méra Világzenei Csűrfesztivált. „Bár Temesváron is van egy világzenei rendezvény, összehasonlításban a Kolozs megyei eseménnyel, más vonalat képvisel. Mérán adott volt a Szarka-telek, ahol mindezt meg lehetett szervezni” – mondta el az Erdélyi Naplónak Bethlendi András főszervező, aki szerint a csűrfesztiválon a helyi és globális kultúra találkozása jelenítődik meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a falu, illetve Erdély kultúrájára, miközben olyan külföldi együtteseket is hívnak, amelyek a saját régiójuk zenéjét vegyítik más műfajú zenékkel.

Nálunk egyértelműen felismerhető a népzene valamilyen formában, legyen az mexikói vagy közép-európai”

– részletezte Bethlendi.
A szervezéssel kapcsolatban elmondta, ez gyakorlatilag már az előző fesztivál lejárta előtt elkezdődik. Tehát a 2019-es fesztivál szervezése 2018 nyarán elkezdődött, még az idei fesztivál előtt. Az egész évben tevékenykedő, körülbelül nyolcfős alapcsapat a rendezvény idején önkéntesekkel, a kocsma és vendéglő üzemeltetőivel egészül ki, így mintegy 50 ember vesz részt a szervezésben. Fontos lépes a fellépők kiválasztása és meghívása, amely a művészek által képviselt zenei műfaj alapján történik. A pénteki programban népzenészek szerepelnek, a többi napon csak világzenei előadók lépnek színpadra.

Úgy határozzuk meg a világzenét, ami nem helyi népzene vagy népzenéből inspirálódó zene.

Igyekszünk minden napra olyan fellépőt hozni, amely vonzó lehet a közönség számára. Ugyanakkor szempont számunkra az is, hogy a külföldi együttesek szívesen töltsenek több napot Mérán, valamint vegyenek részt az esti közös zenélésben, tudjanak azonosulni a fesztivál hangulatával” – mutatott rá a főszervező. Kifejtette, a Szarka-telek befogadóképessége korlátozott, naponta csak ezer jegyet tudnak értékesíteni, ez összesen 1300 vendéget jelent meghívottakkal, fellépőkkel, szervezőkkel együtt. „Mi nem vagyunk kénytelenek korcsoportokra leszűkíteni a célközönségünket, maga a műfaj is tágabb korosztályt vonz. Tapasztalataink szerint a tinédzserektől kezdve az 50-es, 60-as generációig mindenki szívesen jár a fesztiválra, ahol a túlnyomó többség 20–35 év közötti, illetve sok kisgyermekes család is ellátogat” – fogalmazott Bethlendi András.
Fő forrásaik a romániai és magyarországi kulturális pályázatok, ezen kívül vannak olyan szakmai partnereik, akik programmal, koncerttel járulnak hozzá a fesztiválhoz. Kiemelte a Hagyományok Házát és a Fonó Budai Zeneházat. „Sajnos a helyi tanács csak az első évben volt partnerünk, az utóbbi két évben nem járult hozzá a fesztiválhoz anyagilag. A pályázati forrásokon kívül természetesen a szponzorok támogatásából és a belépőjegyekből származó bevételekből gazdálkodunk” – tette hozzá.
Bethlendi András szerint aki az eddigi években jól érezte magát, az hasonló fesztiválra, hasonló koncertekre számíthat a jövő évben is. „Igyekszünk növekedni, minél szélesebb zenei kínálatot felsorakoztatni a csűrszínpadon. Azt hiszem, a fesztiválunk abban tud idővel mind jobb és jobb lenni, hogy a különböző szolgáltatásaink a rendezvény területén minőségibbé válnak, illetve odafigyelünk arra, hogy sose legyenek túl sokan. Arra, hogy zárt területen zajlik, amelynek korlátozott a befogadóképessége, lehetőségként is tekintünk: a fesztivál nem tud túl nagyra nőni, csak ilyen családias maradhat” – hangsúlyozta a főszervező.

Bede Laura

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb