Egyre több magyarországi vendégelőadás – a Petőfi-emlékév új kulturális programsorozattal indul a Kárpát-medencében

– Mikor épült ki a háló, amely a Kárpát-medencei magyar kulturális intézményeket szorosan összekapcsolta az anyaországgal?
– Az elszakított nemzetrészek 2008-ban hozták létre a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalt: ekkor csatlakoztak egymáshoz a határon túli szervezetek, Erdélyből az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Velük társult 2012–2013-ban a Nemzeti Művelődési Intézet. Nyilván addig is létezett közös munka, de egy évtizede szervezett típusú együttműködés jött létre a Kárpát-medencei kulturális szervezetek között.

– Tágas lakiteleki székházukat ilyen célra tervezték?
–  Amikor e háznak a tervei készültek 2014-től kezdődően, az épületet és a szerverparkunk kapacitását eleve úgy képzeltünk el, hogy megbírja a Kárpát-medencei magyarság közművelődését. A 2010-es évek első felében még gyerekcipőben jártunk, de akkor már tudatos építkezés folyt, hogy szakmai oldalról átláthassuk a Kárpát-medence magyar közművelődési életét.

– Mi volt a legnagyobb kihívás ebben az időszakban?
– Az építkezés első lépései párhuzamosan haladtak az anyaországban és az elszakított nemzetrészekben egyaránt. A 3150 magyarországi településből több mint kétezerben nem volt közművelődési szakember, közben a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal adataiból kiderült, hogy külhonban is hasonló    problémák jönnek elő. Ha nem is akkora tételben, de a magyarországi mellett bekapcsolódtunk a partiumi, erdélyi, délvidéki és felvidéki közművelődési szakemberek képzésébe is. Sok mintaprojektünket sikerrel tudtuk megvalósítani a külhoni régiókban is. A szoros együttműködés során az is kiderült, hogy adott kérdésre különböző válaszokra van szükség Felvidéken vagy Kárpátalján. Szakmai szempontból is fontos kihívás volt, hogy e kérdésekre hogyan tudunk közösen reagálni.

– A 2020 tavaszán kitört járvány súlyosan érintette a művelődési életet. Intézetük hogyan tudott az új kihívásokhoz alkalmazkodni?
– Új székházunkba 2020 januárjában költöztünk be. Tervünk az volt, hogy a házat belakjuk: immár nem lesz akadálya elindítani a szakköröket, a pajtaszínházi programot és a többi elképzelést. A tervezés kellős közepén robbant be a járvány. Nyárig le kellett mondani minden programot, a nyári    időszak pedig köztudottan nem a közművelődés időszaka. A szakmai képzési programokat rendszerint októbertől májusig tartottuk, erről pedig tavaly ősszel lemaradtunk a számos megszorító intézkedés miatt. Virtuális térben tudtunk együttműködni, itt viszont nemcsak Kárpát-medencei szinten vettek részt a kulturális szakemberek, hanem a diaszpórából is.

– A konferencián elhangzott előadásában részletes Kárpát-medencei kulturális programsorozatot vázolt fel. Ezek közül leghamarabb a Petőfi Klubok valósulnak meg. Mit takar e fogalom?
–  Abból kell kiindulni, hogy Magyarországon 32 állami támogatású kulturális háttérintézményünk működik – színház, opera, filharmónia.

A Petőfi-pontokon heti rendszerességgel tartanak kulturális eseményeket, mint amilyen az írószövetség részéről szervezett író-olvasó találkozók vagy a Magyar Filmintézet Filmklubja. A Petőfi Irodalmi ügynökség szervezésében például fellépnek rockegyüttesek is. A Petőfi Klub a magyar kultúra széles skáláját kínálja majd az anyaországban és szerte a Kárpát-medencében.

– Az idén tavasszal induló száz Petőfi Klub a centenárium évében, jövőre megduplázódik. Hány jut a határon túli részekre?
– Az első körben Bákó, Csíkszereda, Gyimesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Zenta, Lendva, Dunaszerdahely, Nagytárkány és Beregszász a kiválasztott település. Jövőre ez a létszám 30-40 helységre bővül. A műsorszervezés a gyakorlatban úgy fog kinézni, hogy a kiválasztott településen a Nemzeti Művelődési Intézet által elkészített elektronikus felületre kell majd feltölteni a helyi lehetőségeket: milyen befogadó képességű termekkel és technikai felszereléssel rendelkeznek. A magyarországi kulturális intézetek ezek ismeretében döntik el, hova milyen előadást tudnak majd elvinni.

– A Nemzeti Művelődési Intézet határok nélküli új kulturális programszervezése egy új időszak kezdete. Mivel folytatódik a Petőfi-centenáriumot követő években?

Ehhez kapcsolódik a Népfőiskola Program Kárpát-medencei kiterjesztése, amelyre 146 milliárd forint áll rendelkezésre. Ehhez a helyi igények függvényében infrastrukturális beruházások társulhatnak. Egy járási népfőiskolának minimális feltételei vannak: minimum egy busznyi embert kell elszállásolni, szükség van táborozási lehetőségre, melegítő konyhára és legalább három előadóteremre. Ahogyan Lezsák Sándor elnök fogalmazott: ember nélkül semmi nem lehetséges, intézmény nélkül viszont semmi nem tartós. Elsősorban ott kell építkeznünk, ahol megfelelő közösség van az intézményi háttérre.