Autonómia: gyakorlatias tervek összessége

Pataky István 2019. február 28., 09:26 utolsó módosítás: 2019. február 28., 09:29

Nem a konfliktusos kérdéseket kell erőltetni, hanem a konkrét, emberközeli megoldások megvalósítására van szükség – nyilatkozta az Erdélyi Naplónak Daniel Alfreider, Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzója, aki egyben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) is alelnöke. Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán felszólalt ladin nemzetiségű politikus szerint az alkotmányos keretek megkerülhetetlenek, ugyanakkor az autonómia nem elmélet, hanem alapvetően gyakorlatias tervek összessége.

Dél-tiroli látkép: az autonómia turistaparadicsommá tette az észak-olaszországi régiót Fotó: Makkay József

– Lehet-e követendő példa a székelyföldi autonómia szorgalmazóinak Dél-Tirol, amelynek hosszú, konfliktusokkal tele történelmi háttere van?
– Minden etnikai kisebbség és minden kisebbséghez kapcsolódó helyzet különbözik egymástól Európában. Így kijelenthető: a dél-tiroli autonómia is lényegesen különbözik a többi megoldástól. Ugyanakkor adott a lehetőség arra, hogy működjön a tapasztalatcsere, és a megfelelő gyakorlati megoldásokat máshol is hasznosítsák. Mi csak arról tudunk beszélni, milyen a mi történetünk, jelenünk, hogy miként találtuk meg azokat a békés megoldásokat, amelyekkel az első világháború utáni konfliktusokat rendezni tudtuk.

Nem volt mindig könnyű megtalálni a járható utat az olasz kormánnyal, de végül sikerült olyan keretet kidolgozni, amely ma másoknak is példa lehet.

Büszkék vagyunk, hogy kultúránkat, anyanyelvünket, közösségünket meg tudtuk tartani. Meg vagyok győződve, vannak olyan dél-tiroli megoldások, amelyeket e térségben is hasznosíthatnak. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minden kisebbség megtalálja a számára legjobb megoldásokat, a legmegfelelőbb utat, amely eredményhez vezet. Ezekről nem lehet egyik napról a másikra dönteni, sokkal inkább egy folyamatról van szó. A határokon átívelő együttműködést ugyanakkor erősíthetjük az Európai Unión belül. A kisebbségben élő nemzeti közösségek együttműködése erősíti az európai integrációt. Így aztán úgy gondolom, erősíteni kell a közös munkát.

Daniel Alfreider szerint kitartás és türelem kell az autonómia kivívásához

– A napokban szándéknyilatkozatot írt alá Dél-Tirol helyettes kormányzójaként Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzatainak elnökeivel Sepsiszentgyörgyön. Milyen konkrétumokról szól ez a megállapodás?
– A kölcsönös információ-, illetve tapasztalatcseréről szól, de ez egyelőre csak szándéknyilatkozat. Fontos megtalálni azokat a döntéseket, megoldásokat, amelyek máshol is hasznosíthatók, megvizsgálni, hogy azonos vagy hasonló gondokat miként oldottak meg a partnereink. Egész Európában probléma például, hogy nagy a bürokrácia. A döntéseket minél közelebb kell vinni az emberekhez, főleg ha egyszerű kérdésekről van szó.

Olyan gyors megoldásokat kell hozni, amelyekkel az emberek életminőségét javítjuk.

A gazdasági növekedés biztosítása a szülőföldön rendkívül fontos, hiszen a helyi közösségeknek gazdasági szempontból is világos jövőképpel kell rendelkezniük. Nemcsak nagy cégeket kell behozni a régióba, hanem minden egyes személynek meg kell adni a lehetőséget, hogy fejlődjék. Támogatni kell a kis gazdaságokat, a kézművességet, a faluturizmust is. Mi ebben hiszünk.

– Romániában a kormányzat tárgyalni, párbeszédet folytatni sem hajlandó az önrendelkezés ügyében, mivel alkotmányba ütközőnek tartja a területi autonómiát. Mi a teendő e helyzetben?
– Tapasztalatunk azt mutatja, hogy kizárólag a közös munka segít a helyzeten. Ráadásul ennek az együttműködésnek az alkotmányosság keretein belül kell zajlania. Ezt mi is így tettük Olaszországban. Dél-Tirol státusát az olasz alkotmány keretein belüli törvények szabályozzák. Ez a természetes, és ez a helyes eljárás. A lényeg, hogy az oktatásunkra, kulturális életünkre vonatkozó döntéseket mi hozhassuk meg. Ehhez elengedhetetlen a párbeszéd. Dél-Tirolnak csupán néhány képviselője és szenátora van az olasz parlamentben. Erőből mi sem tudunk elérni semmit a hatszáz fős olasz parlamentben. A kisebbségbe került német közösség autonómiaharca 1918-ban kezdődött, hiszen ezt a régiót is az első világháborút lezáró békeszerződések juttatták Olaszországnak. Ehhez képest csak 1971-ben született meg az a szabályzat, amely a dél-tiroli autonómia alapját képezi.

A három székely megye vezetője és Dél-Tirol helyettes kormányzója szándéknyilatkozatot írtak alá Fotó: Kovács B. János

– Csak a román alkotmány megváltoztatása után érdemes tárgyalni az autonómiáról?
– Amikor hosszú folyamatról beszéltem, akkor erre is gondoltam. Tisztázni kell, mit is jelent az autonómia: speciális törvények az alkotmányos kereteken belül. Az autonómia csak lépcsőzetesen valósítható meg. Hogy egy példát említsek: a közutak felügyeletét csak 2000-ben vette át a tartomány, és sok év kellett a rendszer jó működéséhez.

Az önrendelkezés nem elmélet, alapvetően gyakorlatias tervek összességéről van szó.

Az idő pénz – szokták mondani. Rengeteg időt spórolunk meg, ha a konfliktusos kérdések erőltetése helyett konkrét, könnyen megvalósítható, emberközeli megoldásokra helyezzük a hangsúlyt. Nekünk, politikusoknak ebbe az irányba kell elmozdulnunk.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb