Májpástétomok: melyik jobb?

A konzervdobozban forgalmazott pástétomok rendszerint májat, szalonnát, bőrt, sertés- vagy szárnyahúst, hagymát, fűszereket, kukorica- vagy burgonyakeményítőt és tejfehérjét tartalmaznak. A hőkezelt (főzött) nyersanyagokat meleg állapotban aprítják és darálják. Az emulgeálás során alakul ki a kenhető, pépszerű anyag, aminek az alapja a jó minőségű máj. Mivel a legtöbb pástétomban a máj mennyisége nem haladja meg a 20-25 százalékot, a kenhetőség megtartásáért az alapanyagokhoz nagyobb mennyiségű tejfehérjét adagolnak.

Az egészséges táplálkozás iránti igény terjedésével a pástétomgyártás iparága is gyors átalakulás előtt áll. A konzervként forgalmazott máj- és húspástétomok gyártástechnológiájába jelenleg sok ízfokozó, tartósítószer, antioxidáns és sűrítő szerek tartoznak. A pástétomnak magas hőfokon (100-120 C-fokon) elvégzett sterilizálással biztosítanak csíramentességet, ami megállítja az alapanyagok romlását. Ezzel együtt az élelmiszeriparban széles körben elterjedt vegyi eljárássokkal biztosítják a végtermék tartósságát, megakadályozva a mikroorganizmusok pusztító hatását. Húspástétomok esetében a leggyakrabban használt tartósítószerek a nitritek (E 249-250) és a nitrátok (E 251-252). Habár az élelmiszeripari szakemberek szerint a meghatározott koncentrációban történő alkalmazásuk veszélytelen – az Európai Unió szintjén is pontosan szabályozzák használatukat –, a szervezetre gyakorolt hosszú távú mellékhatásaikról viták vannak, ezért egyre több fogyasztó kerüli a különböző tartósítószereket tartalmazó konzerveket, és az egyéb élelmiszeripari termékeket.

A pástétomok többsége azonban nem csupán tartósítószereket tartalmaz, hanem állományjavító adalékanyagokat, színezékeket és ízfokozókat is.

Ez utóbbi kategóriában az egyik legelterjedtebb a nátrium-glutamát (E621), amelynek tartós fogyasztása allergiás tüneteket okozhat. Ezzel szemben a különböző sűrítőanyagként használt karragént (E407), gumiarábikumot (E414) vagy a guármaglisztet (E412) növényi alapanyagokból vonják ki. Meg kell említenünk az E300-as besorolásba tartozó antioxidánsok szerepét is – közöttük a legismertebb az aszkorbinsav (E300), a tulajdonképpeni C-vitamin és a citromsav (E330), amelyek a zsírok avasodását előzik meg. E röpke felsorolásból is kitűnik, hogy az átlagos húskonzerv készítéséhez hányféle adalékanyagot használ fel az élelmiszeripar.

Az élelmiszeripari adalékanyagokkal szembeni fenntartás vezetett el oda, hogy egyre több élelmiszergyártó cég dob piacra „tiszta élelmiszert”, ami azt jelenti, hogy nem használnak vegyi tartósítószert, mesterséges sürítőanyagokat és ízfokozókat.

Ez a fajta gyártástechnológia azonban jóval drágább, mert jó minőségű nyeranyagot, tökéletesen záró konzervdobozokat és természetes fűszereket feltételez. Ezzel magyarázható, hogy míg a kereskedelemben egy „agyonvegyszerezett” 120 g-os pástétomot megvásárolhatunk 1-2 lejért, az adalékanyagok nélküli változat legalább a a duplájába kerül.

A babkonzervek kapcsán lapunk hasábjain már írtunk róla, hogy a Nagyszebenben székelő Scandia cég honosította meg a rendszerváltás utáni romániai piacon a nagyüzemi szinten gyártott, „tiszta” konzerveket, amelyek nem tartalmaznak tartósító, ízfokozó vagy mesterséges színezéket. A piacvezető Scandia-konzervjeiken nagy felületen hirdetik az E-mentességet. Minden pástétomukat kipróbáltam, és valamennyi közül a csirke- és fácánhúsos készítményük ízlett leginkább. A fácános változat 24% csirkemájat és 12% fácánhúst tartalmaz. A fennmaradó rész napraforgóolajat, kukoricakeményítőt, szójafehérjét, cukrot, hagymát, sót, fokhagymát és csirkerizsadékot jelent. A kiegészítő anyagok tekintetében hasonló az összetétele a szintén 24 százalék sertésmájat tartalmazó pástétomnak is.

Ma már nem csak a Scandia kínál „tiszta” pástétomokat, hanem más romániai cégek is. Közülük a legnagyobb a norvég tőkével működő bukaresti Orkla Foods Romania, amelynek egyik ismert disznó- vagy szárnyaspéstétoma, az Antefrig szintén mesterséges adalékanyag nélküli végtermék. A nagyszebeni gyártó konzervjeihez képest több, 30 % májat tartalmaznak. Különösen ízlet a sertésmáspástétomuk, de hasonló összetételű a „tiszta” változatú Ardealul húspaszta is.

Úgy tűnik, a két legnagyobb konzervgyártó piaci szereplőt csak úgy lehet lekörözni, ha a „tiszta élelmiszer” címke mellé más pluszértéket ajánlanak a fogyasztónak. És ez a Gyulafehérvár melletti Vajasd Prefera Foods Kft-nek sikerült, amely pár éve az ország legmagasabb májtartalmú pástétomait dobta piacra. A Capricii si delicii márkanév alatt forgalmazott májkonzervek 45% disznó-, csirke- vagy libamájat tartalmaznak. Mondanom sem kell,

a legdrágább a 6 lej körüli, 120 g-os libamájkonzervük, amely ár-érték arányában megfizethető, egy kiváló minőségű élelmiszert kóstolhatunk meg. Konzervben még nem ettem ilyen jó minőségű libamájat.

Az agyonvegyszerezett változatokhoz képest természetes íze van: aki már kóstolt házi készítésű libamájpástétomot, az íze ahhoz áll közel.

A romániai vásárlóerő sajnos az olcsóbb és a gyengébb minőségű élelmiszerekhez szokott, így nem véletlen, hogy a máj- és húspástétom-választék nagyobb része árban ehhez az igényhez igazodik. Jellemző módon az adalékanyagok nélküli konzerveket gyártó cégek is külön márkanév alatt elárasztják a piacot mesterségesen feltuningolt pépekkel. A Scandia például a Bucegi és a Sadu márkanév alatt forgalmazza a tartósítószerekkel, ízfokozókkal és színezékekkel olcsóbbá tett termékeit, amelyek egységesen 20 százalék májat tartalmaznak.

Ezzel szemben 31 százalék a sokat reklámozott Ardealul-pástétomok májtartalma az Orkla Foods Romania kiszerelésében. A „hagyományos” termékek közül az Ardealul ízlett leginkább, ebben viszont nem csak tartósítószerek, hanem ízfokozók is vannak. De megkóstoltam a Cora-termékeket is, amelyek jellegzetes fűszerezettsége – a gyártó csombord- és feketebors-olajat is használ – érdekes ízkombinációt ad.

Ha már olcsóságról beszélünk, a lista végén érdemes megemlíteni az alig 16 százalék májat tartalmazó Szatmár megyei Unicarm-termékeket. Amelyek a felhasznált adalékanyagok számát tekintve vezetnek.

A felsorolt néhány élelmiszeripari vállalat konzervje csupán a töredéke a romániai piac felhozatalának. Ezek zöme a megszokott, olcsóbb árkategoriás áru. Magas beltartalmú, prémium minőséget azonban jóval kevesebben kínálnak. Saját egészségünk érdekében azonban érdemes a „tiszta áruk” cimkéjét keresni az üzletek polcain.

Kisréti Zsombor