HIRDETÉS
Nem hivalkodik, álmos kisváros képét mutatja, ahogy a vasárnap reggeli órákban megérkezünk a főtéri parkolóba. Nagyenyed nem sokban változott húsz év alatt, amióta friss diplomás tanítónőként elballagtam a Bethlen Gábor Kollégiumból – állapítom meg. Még az iskola körüli kávézók is a régiek. Csak a kollégium magasodik vadonatúj homlokzattal a városközpont fölé. És a vártemplom falait borítják létrák, tetőzetét nejlondarabok – felújítás alatt áll. A bástyák sorra megújultak, már csak egy van hátra – mondja Lőrincz Helga alpolgármester. Más forrás híján saját költségvetéséből újította fel a városvezetés, a bástyák és a várfal a város tulajdonát képezik. De a büdzsé a bukaresti intézkedések miatt nem úgy alakult, ahogy szerették volna, így az utolsó jövőre marad.
Addig a református vártemplom restaurálásával is haladnak, erre európai uniós támogatást szerzett a nagyenyedi református egyházközség. A koraközépkori műemléknél évekkel ezelőtt statikai problémákat észleltek, rég megérett a felújításra. A szerződést még 2017 júniusában aláírták a központi fejlesztési ügynökséggel – mesélte korábban Tóth Tibor László lelkipásztor. Helyreállítására 3,6 millió eurós támogatást ítéltek meg a Regionális Operatív Program (POR) keretében. A 16,2 millió lejes beruházásból 15,8 millió lej a vissza nem térítendő uniós támogatás. A nyertes cégnek 30 hónap áll rendelkezésére, hogy korszerűsítse a korábban őrtoronyként is szolgáló épületet. Amelyet már ki is ürítettek, az istentiszteleteket a kollégium földszintjén, az egykori tanári szobában tartják, a máskor gondosan bezárt kapuk most nyitva állnak a sorra érkező, többnyire idős hívek előtt.
Elsősorban a templom tartószerkezetét kell megerősíteni, miután pár éve saját erőből voltak kénytelenek erre ideiglenes megoldást találni és négy vonórudat építettek be, hogy a boltozat ne szakadjon a hívek nyakába.
Hasonló nemkívánatos esetre egykor a szemközti Bethlen Gábor Kollégiumban volt már példa: az egykori rajzteremben szakadtak be a boltozati gerendák. Azóta a teljes ingatlanegyüttes új ruhát kapott, 2010–2016 között uniós forrásokból korszerűsítették a tulajdonos Erdélyi Református Egyházkerület és a nagyenyedi önkormányzat példaértékű együttműködésének köszönhetően.
A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1622-ben Gyulafehérváron alapított, majd Apafi Mihály által Nagyenyedre költöztetett alma materben nem csak a külcsínre adnak, bár a ragyogóan fehér falak miatt jóval tágasabbnak tűnő folyosókon, termekben, lekövezett, fákkal szépített udvaron határozottan jól esik sétálni.
Ennél azonban fontosabb, hogy
a kollégiumban ma is van élet, sőt, folytatódik az építkezés. Nem is állt le szinte egyáltalán – meséli Szőcs Ildikó igazgatónő. Arra utal, hogy az iskola udvarán található egykori tanári lakásban tankonyhát alakítottak ki és szereltek fel a szakiskolás diákok részére.
Szakács-pincér szakon folyik itt képzés, a májusban átadott korszerű épületet az új tanévtől vehetik használatba a diákok, szakmai gyakorlatukat végzik itt.
De az egykori kiskórház helyén is építkezés zajlik, a magyar kormány óvoda- és bölcsődeépítési programja talált táptalajra Nagyenyeden is. Az új óvodára egyrészt azért van szükség, mert a korábbi nem annak épült és ki is nőtték, másrészt hiába kérte, nem szolgáltatták vissza az egyházkerületnek. (Akárcsak a mellette lévő, kívülről elhagyatottnak tűnő Kós-épületet.) Az óvodánál is égetőbb szükség van a bölcsődére, egyre több szülő igényli a felügyeletet 3 évesnél kisebb gyereke számára, míg a nagyobbaknál hosszított programra lenne szükség.
A kisgyerekes szülők igényeire hatványozottan odafigyelnek, csemetéik jelentik az utánpótlást a kollégium számára. Miközben Erdély-szerte a gyereklétszám csökkenésére panaszkodnak a magyar iskolák, a kívül-belül újjávarázsolt, a legmodernebb eszközökkel – okostáblákkal, internet-hozzáféréssel – rendelkező enyedi kollégiumban pár éve tartani tudják a 600-as diáklétszámot, sőt, az új tanévben kicsit növekedik is.
Szőcs Ildikó szerint az alsó tagozaton jelentkező hiányt a középiskolában pótolják, az egyetlen nyolcadik osztály a líceumban háromra szaporodik azáltal, hogy a kollégium még mindig képes máshonnan fiatalokat vonzani.
A reálszakon rendszeresen túljelentkezés van, de a tanítóképző is mindig megtelik, sőt, a szakosztály iránt is megvan a kellő érdeklődés. Ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kollégium háttérintézményeként működő Bethlen Alapítvány révén sokkal hatékonyabban képesek összegyűjteni a gyerekeket a dél-erdélyi szórványból, mint a múltban. Elsősorban a keresztszülő-program jelenti a vonzóerőt, amely jelentős anyagi támogatást biztosít a bentlakó diákoknak.
Nemcsak a kollégium, de közvetlen környezete is szépül. A Bethlen-utcát, ahol egykoron a tanári lakások álltak, egy évtizedes huzavona után sikerült kiüríteni: az államosított, majd visszaszolgáltatott házakból konténerlakásokba költöztették az évekig illegálisan ott tartózkodó lakókat.
Határozottan nyugodtabb lett a környék, állapítom meg, nem lehet már lépten-nyomon kéregető gyerekekbe botlani. A lelakott házakból több tonna szemetet szállíttatott el az egyházkerület, amely most turisztikai célra hasznosítaná a nem kis küzdelem árán visszaszerzett ingatlanokat.
Lőrincz Helga alpolgármester elmondja: jelenleg az épületek felújításához készülnek a tervek, és az engedélyeztetési folyamat zajlik.
Turizmussal kapcsolatos beruházásokat álmodtak ide: borpincék, vendéglő, szálloda nyílhat a felújított ingatlanokban, amelyeket az egyház adna bérbe.
A kollégium felújítása a város fejlődésének is lendületet adott – jelenti ki Szőcs Ildikó igazgató. Ami nem is csoda, hiszen az egykoron szászok által alapított városka sorsa évszázadokig összefüggött a híres alma materrel. Ennek felújításával, illetve a vártemplom korszerűsítésével új arculatot kap a városközpont is, és ezt Lőrincz Helga alpolgármester szerint tovább fokoznák.
A református és római katolikus templom közötti parkocska és a vártemplom mögötti kisebb zöldövezet helyén L alakban sétálóutcát alakítanának ki, így ellensúlyozva a városközponton áthaladó gépkocsiforgalmat.
Annak elterelésére nincs mód, mondja az RMDSZ-es elöljáró, országos jelentőségű útról van szó. De nem is biztos, hogy akarnák, hiszen az áthaladó forgalom a helyi vállalkozóknak bevételforrást jelent.
A gyalogosövezet terve már elkészült, megvalósítása azonban – akárcsak a bástya- és várfalfelújítás – a költségvetési forrásoktól függ. Mivel az uniós pályázatok között nem volt városközpont felújítását célzó kiírás, önerőből kellene nekifogni a munkálatoknak. „Nagyon szeretnénk, de annyira kiszámíthatatlanul alakul a költségvetés, hogy nem tudunk megcélozni egy időpontot” – mondja az alpolgármester az önkormányzatot negatívan érintő kormányintézkedésekre utalva. – Ha tavaly kérdezett volna, azt mondtam volna, két év múlva lesz kész, de az idén nem tudom ezt mondani, mert nagyon leszegényítettek.”
Még szerencse, hogy sikerül uniós pénzt lehívni, az enyediek hét pályázatát fogadta el az Európai Unió. Van, ami a városházi ügyfélfogadás hatékonyabbá tételére vonatkozik, de szociális jellegű is akad. A Máltai Szeretetszolgálattal közösen elnyert terv keretében felújítanak egy önkormányzati és egy civilszervezeti épületet. Egyikben nappali öregotthont, másikban szociális konyhát alakítanának ki. Egy másik pályázat révén óvodafelújításra kapnak pénzt. Parkosításra, bicikliút és sportpályák kialakítására szintén sikerült vissza nem térítendő támogatást szerezni, de a közvilágítás bővítését, a LED-égőkre való áttérést is brüsszeli pénzből oldják meg. Utakat korszerűsítenek, buszmegállókat újítanak fel, elektromos buszokat vásárolnak – sorolja a terveket Lőrincz Helga. A legnagyobb beruházás kétségtelenül a Fehér megyei önkormányzattal közösen megvalósítandó útépítési terv, amelynek keretében 78 km-en szerpentines, Transalpina-szerű úttal kötik össze Enyedet az Aranyos völgyével. Ez a Szabaderdőn keresztül vinne át a festői térségbe, Felenyed végén eltérne Remete, Ponor irányába, és Abrudbánya mellett érné el az Aranyos völgyét. Enyeden útfelújítás, bicikliútépítés zajlik majd a térség legnagyobb projektjének keretében, és 6 km-es szakaszon a vezetékeket is a föld alá fektetik.
Akárcsak a többi beruházás, ez is a turistákat, valamint fiatalok hazacsábítását célozza. „Ha a város élhetőbb lesz, a fiatalok is visszajönnek. Ismerek olyan fiatal családot, amely azért költözött vissza Enyedre, mert sokkal jobb kisvárosban gyereket nevelni, mint például Kolozsváron. Ilyen szempontból a kisvárosnak megvannak az előnyei: sokkal biztonságosabb, békésebb” – jelenti ki Lőrincz Helga, amikor a fiatalabb generáció iránt érdeklődöm.
Az elvándorlás már nem akkora gond, azonban az, hogy a kivándoroltak külföldön alapítottak családot, meglátszik a gyereklétszámon.
A közeli Kolozsvár, Gyulafehérvár is elszippantja a fiatalokat: aki elment továbbtanulni, többnyire nem jön vissza. Bár a nehézipar már rég nem ad munkát a lakosságnak és nagybefektetők sem jelentek meg, akad munkalehetőség szakképzetlen munkástól mérnökig.
– magyarázza a pozitívumokat az alpolgármester. – Feltett szándékunk, hogy a turizmus terén próbáljunk előrelépni. A város veszített azáltal, hogy a nagyipar megszűnt, és nem tették érdekessé, amikor a nagybefektetők megjelentek a környéken. Azzal akarunk menetelni, hogy tiszta levegőjű, gyönyörű helyen fekvő városunk van.
Az autópályáról van lejárat, van vasút. Érdemes Enyedre jönni: vannak múzeumok, sok a kulturális esemény, de látnivaló is bőven akad.
Közel fekszik Torockó, a Remetei-sziklaszoros, Torda, Kolozsvár, Gyulafehérvár is. Ha ügyesen tudjuk menedzselni az adottságainkat, turisztikailag vonzók lehetünk.” Így vetíti előre a következő évek fő célkitűzését a RMDSZ-es politikus, aki szerint – bár átutazók bőven akadnak – jelenleg nem jellemző, hogy a turisták megszállnának Enyeden. Nem is igen van szálláshely, négycsillagos szálloda nem is akad. Ezért is van szükség az egyházkerület által ígért minőségi szálláshelyekre, de befektető is építene hotelt a városban.
„A turista több pénzt hajlandó ott hagyni egy városban, mi ennek tudatában vagyunk” – indokolja a tervet Lőrincz Helga. Aki szerint már az is jó hatással volt a turizmusra, hogy az elmúlt években megnőtt a belvárosi teraszok száma. Nem kell zseninek lenni, hogy megjósolhassuk: a következő öt évben várható belvárosi beruházásoknak ennél sokkal nagyobb pozitív hozadéka lesz.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
