Viták kereszttüzében a kötelező oltások

A romániai és a magyarországi védőoltási szabályozás nagyban különbözik egymástól. Míg Erdélyben az oltás megtagadása a szülőkre nézve nem jár különösebb következményekkel, addig Magyarországon törvénysértést követnek el azok, akik nem oltatják be csemetéiket. Romániában a jogszabály csupán arról rendelkezik, hogy kérésre az orvosoknak kötelességük beadni a gyereknek a védőoltást. A háziorvos általában megkérdezi a szülőt, hogy egyetért-e a védőoltás beadásával, és ezt a szülő aláírásával igazolja. Az oltások sorozata a születés utáni első napon kezdődik el a szülészeten, és a háziorvosok felügyelete alatt folytatódik.

Míg 1990-ig Romániában kizárólag a bukaresti Cantacuzino Intézet által gyártott oltóanyaggal oltottak, a rendszerváltás után fokozatosan bevezetésre kerültek a nagy gyógyszergyártó multinacionális cégek oltóanyagai is. 1995-től megváltozott az oltási rendszer, és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) javaslatára életbe lépett a Nemzeti Oltási Program, amely a rendszeres és tömeges oltások révén a tuberculosis, a hepatitis B, a diphteria, a tetanus, a pertussis, a poliomyelitis, valamint a kanyaró elleni védelmet biztosítja.

Az újszülöttet élete első 24 órájában a Hepatitis B ellen oltják be. Élete második és hetedik napja között kapja meg a tuberkulózis elleni vakcinát, amit a hexavalens DTaP-VPI-Hib-HVB oltás követ: ez az összetett oltóanyag a diphteria (torokgyík), a pertussis (szamárköhögés), a tetanusz (merevgörcs), a poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) és a Haemophilus influenzae B típusa ellen véd. 12 hónapos korában a csecsemő ismét megkapja ugyanezt az oltást, kiegészítve a rózsahimlő, a kanyaró és a mumpsz elleni vakcinával.

A PCV–pneumococcus baktérium elleni védőoltás 2, 4 és 12 hónapos korban adható. A pneumococcus baktérium tüdőgyulladást, gennyes középfülgyulladást, gennyes agyhártyagyulladást vagy vérmérgezést okozhat főként az 5 évesnél kisebb gyerekeknél. A rotavírus elleni vakcinákkal végzett oltás hathetes életkortól adható: 2, 3 vagy 4 hónapos korban ajánlott, de az orvosok szerint fontos, hogy az oltást hathónapos korig beadják. Ez az oltás szájon keresztül jut a szervezetbe. A rotavírus súlyos, hasmenéssel és hányással járó gyomor-bélrendszeri fertőzés, ami kórházi kezeléshez vezethet. A kisgyermekek többsége 5 éves koráig legalább egyszer bizonyosan fertőződik rotavírussal.

A szezonális influenza elleni oltások hathónapos életkor felett adhatók, 9 éves kor alatt azonban az első évben két oltást írnak elő, hat hét különbséggel. Évente szükség van az oltás ismétlésére az influenza vírus évről évre változó antigén szerkezete miatt.

A kullancs-encephalitis elleni védőoltás a rendszeresen kirándulók, a zöldterületeket, a parkok és játszóterek körüli bozótosokat felkereső gyermekek esetében ajánlott, egy éves kor felett. A kullancscsípés vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladást, valamint Lyme-kórt okozhat.

A 9. életévüket betöltött leánygyermekek önkéntes alapon térítésmentesen méhnyakrákot megelőző oltást kaphatnak. Három dózisban adják be hathónapos intervallumban. A Hepatitis A elleni vakcina is opcionális, egy éves kor felett lehet beadatni. A bárányhimlő elleni oltás 9 hónapos kor után adható.

Romániában tavaly súlyos kanyarójárvány söpört végig az országon. A betegség okozta szövődmények miatt kilenc gyerek halt meg, és év végéig mintegy kétezer kanyarófertőzött beteget jegyeztek fel.

Rossz magyarországi tapasztalatok

Babucs Éva Háromszékről kitelepedett, Magyarországon élő bölcsészvégzettségű édesanyaként eddig több politikust keresett meg személyes tapasztalataira is alapozó beadványával, amelyben bizonyos oltások felülvizsgálatát kéri. Az erdélyi származású kétgyerekes édesanya az oltásokkal kapcsolatban pontos tájékoztatást szeretne mind a vakcinák összetételéről, mind a kutatásokkal igazolt mellékhatásokról. Egy kilenc- és egy hároméves kisfiút nevel. Első tapasztalatait még Erdélyben szerezte. Lapunknak elmondta: nagyobbik fia kéthetesen annak ellenére kapta meg a BCG-oltást Brassóban, hogy a vakcina beadásának időszakában még nem érte el az ehhez szükséges testsúlyt, mivel koraszülöttként jött a világra. „A korai oltás miatt visszaesett az állapota, de súlyos károsodást nem szenvedett. Saját felelősségemre hazavittem és állandó odafigyelés mellett helyrejött” – mesélte tapasztalatait. „Ha már akkor többet tudtam volna az oltásokról, másként döntöttem volna az Engerix-, az MMR- és BCG-injekciókról. Romániában engedékenyebbek, megbeszélhetőbb az oltás időpontja, nem kényszerítenek, nincs börtön és gyámhatósági fenyegetettség. Ezzel szemben, miután Magyarországra költöztünk, megtapasztaltuk, hogy itt már nincs lehetőség párbeszédre a háziorvossal. Az oltást igazoló dokumentumok nélkül a gyereket nem veszik fel egyetlen tanintézménybe sem” – magyarázza. Babucs szerint félretájékoztatják az embereket a védőoltások összetevőit és céljait illetően. A magyarországi közegészségügyi hatóság azt állította, hogy a himlő megszűnt, nem oltanak ellene, ennek ellenére a valóságban más a helyzet, hiszen az MMR-oltás egyik komponense a rózsahimlő, azaz a rubeola gyengített vírusa. A kétgyermekes édesanya szakértői véleményre hivatkozva kevés oltást tart valóban hasznosnak.

Bénulás- és autizmusveszély?

„Dr. Éber Jenő belgyógyász szerint is vannak vitatható vakcinák, amelyeket alternatív módszerekkel lehetne helyettesíteni, például a tetanusz, a diftéria vagy a gyermekbénulás esetében” – magyarázza Babucs Éva. Úgy véli, a tetanusz elleni oltás nagyobb kárt okoz, mint amennyi haszna van egy néhány hónapos csecsemőnél, miközben a felelős szülők nem teszik ki újszülöttjüket olyan fertőzés veszélyének, ami indokolttá tenné ezt a fajta korai vakcinát. Babucs szerint a tetanusz elleni oltás azért is fölösleges, mert nem biztosít egyéves védettséget sem, így csak akkor kellene beadni, ha a helyzet ezt megköveteli. Hozzátette: szakorvosi vélemények szerint a tetanuszoltás egyik súlyos mellékhatása lehet a bénulással járó Guillain–Barré-szindróma. „Természetesen nem minden gyerek esetében okoznak kárt az oltások. Ugyanakkor sok tanulmány szól arról, hogy az arra hajlamos egyéneknél a thiomersal higanyvegyületes vakcina agyvelőgyulladást okozhat, amely autizmushoz vezet”.

Babucs egy 1998-ban megjelent angol orvosi szakcikket idéz a The Lancet című egészségügyi szaklapból, amelyben a cikk szerzője összefüggésbe hozta az autizmus kialakulását a mumpsz és a rubeola elleni védőoltá­sokkal, a szakértők azonban azóta megcáfolták ezt az állítást. Babucs Éva szerint a BCG-oltás kapcsán más problémák is felmerülnek: olyan vakcinákat adnak be egynapos csecsemőknek, amelyek csak ideiglenes egészségügyi engedéllyel rendelkeznek. Romániában 2012-ben egy ideiglenesen bevezetett dán oltóanyagtól több csecsemő súlyosan károsodott, azonnal meg kellett műteni őket, de halálos áldozata is volt az oltásnak.

Személyre szabott oltások

„Elsősorban arra kellene odafigyelni, hogy semmilyen egészségügyi intézményben ne mulasszák el a szülő tájékoztatását az oltóanyag mellékhatásairól és a lehetséges következményekről. Az erre vonatkozó törvények be nem tartói ellen kellene hatóságilag fellépni, nem a szülők ellen, akik már megtapasztalták, hogy az injekció károsan hat a gyerekükre, mégis tovább oltják. Káros mellékhatás esetében az államnak kellene vállalnia a kezelés költségeit, ha már az állami apparátus kötelezi az oltást” – hangsúlyozta a magyarországi illetékes szerveknek címzett beadványában Babucs Éva, aki a megoldást az egyéni, személyre szabott, előzetes vizsgálatokon alapuló oltásrendszerben látja, figyelembe véve, hogy az adott gyermek immunrendszere hogyan fejlődik. Az oltások átláthatóságáért küzdő édesanya azt szorgalmazza, hogy legyenek egykomponensű oltások, szabadabban megválasztható oltásrend, és az oltásnak az ideje is előzetes vizsgálaton, megbeszélésen alapuljon. Babucs szerint már orvosok is szóvá teszik a kanyaró elleni oltások mellékhatásait. Úgy véli, inkább essen át a gyerek kanyarón, mint életre szóló allergia vagy későbbi cukorbetegség legyen az oltás „ára”.

Beadatják, de elégedetlenek

Két székelyföldi szülőt is megkérdeztünk, mennyire támogatják a kötelező védőoltásokat. „Rendszeresen beadatom az injekciókat, ha így számos betegségtől meg tudom védeni a gyerekeimet” – mondta el lapunknak K. Annamária zágoni édesanya. A kilenchónapos ikerlányokat nevelő fiatal szülő hozzátette: előfordulhat, hogy rosszul fogad egy vakcinát a gyerekek szervezete, de nem merné megkockáztatni egy későbbi, szövődményes betegség kialakulását, ennek ellenére nincs megelégedve a kötelező oltások hatékonyságával.

„Szülőként jóhiszeműen úgy gondoljuk, hogy az oltásokkal megelőzzük a betegséget. Ennek ellenére többször hallani olyan borzalmakat, hogy komoly betegségekbe halnak bele a csecsemők, amelyek ellen korábban már kaptak védőoltást, a szülőnek pedig egyszerűen nincs kit felelősségre vonnia” – osztotta meg velünk véleményét az édesanya. Kiderült, az oltások összetevőiről és a lehetséges következményeiről a romániai szülőket sem tájékoztatják megfelelően. „Mindig elviszem oltásra a kisfiam, de csak azért, mert kötelező, viszont nem hiszem, hogy megfelelően hatékonyak lennének, vagy teljes védelmet biztosítanának” – mondta Sz. Emőke kovásznai szülő. A hároméves kisfiút nevelő édesanya soha nem adatja be az ajánlott injekciókat, csak a kötelező oltásokat, mivel ismerősei tapasztalatait látva nem hisz a gyengített vírusok hatékonyságában.

„Egyik ismerősöm minden lehetséges oltást beadatott a gyerekének az előírt egészségügyi menetrend szerint, a kislánya mégis elkapta a kanyarót” – mesélte. Az édesanya úgy véli, a hatékonyságukat figyelembe véve nem tart attól, hogy kisfiának ártana valamelyik oltás, ugyanakkor nem tartja szerencsésnek, ha a szülő ellenében köteleznek bizonyos oltásokra. „Nem egyszer hallottam, hogy komoly problémák adódtak kisgyerekeknél az oltás utáni magas láz miatt, bár a kisfiamnál ezt nem tapasztaltuk. Ennek ellenére a különböző immunrendszerű gyerekekre általánosan kiszabott oltásokat nem lenne szabad kötelezőként kezelni” – véli Sz. Emőke.

A mellékhatások elenyészők

„Szerencsés helyzetben vagyok, mert az én pácienseim nem ellenzik az oltásokat, ellenben számos kollégám már beszámolt olyan szülőkről, akik elsősorban a médiában olvasott, látott vagy hallott hírek hatására visszautasítják a vakcinákat. Az a gond, hogy a médiában időnként felnagyítják a védőoltások ellenhatásait, miközben a vakcinákat bevezető okokról kevés szó esik” – véli dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos. A doktornő szerint az oltást ellenző szülők legtöbb esetben nem tudják, mitől kell tartaniuk, félnek a következményektől, de nincsenek tisztában az esélyekkel.

„Vannak, akik az autizmust hozzák fel érvként az oltások ellenzésére, én viszont jó pár éve oltok, de sem a saját gyerekeim, sem a hozzám eddig injekcióra jött gyerekek esetében nem találkoztam ezzel a problémával” – tette hozzá Vajas Tímea. A kolozsvári orvosnő szerint Romániában nem büntetik azokat a szülőket, akik nem oltatják be gyereküket, de ki kell tölteniük és aláírniuk egy nyilatkozatot, amelyben elismerik, hogy saját döntés alapján nem fogadták el a kötelező injekciókat. Ugyanakkor egyes tanintézmények nem fogadják be azt a gyereket, amelyik nem kapta meg az előírt védőoltásokat. Az ilyen tiltások viszont az iskolák belső szabálykörébe tartoznak, állami törvény ezt nem írja elő.

A veszélyes fakultatív injekciók

„Nagyjából egy a millióhoz az esélye annak, hogy komoly következménye legyen a kötelező oltásoknak, sokkal fontosabb, hogy milyen betegségeket igyekszünk megelőzni a vakcinákkal, ugyanis a TBC, a hepatitisz, a gyermekbénulás, a torokgyík, a Hemiphilius-influenza, a szamárköhögés, a tetanusz, a kanyaró és a bárányhimlő ellen is oltunk.” A szakember nem ért egyet azokkal sem, akik a tetanusz elleni védőoltást megkérdőjelezik: „a tetanusz elleni vakcina nem fölösleges, ugyanis egy tizenegy hónapos gyerek rengeteget mászkál, ekkor tanul járni, sokszor elesik, számtalanszor meghorzsolja magát, sokszor érintkezik a földön lévő szennyeződésekkel. Ezért is kapják a csecsemők kettő, négy majd pedig tizenegy hónapos korban a tetanusz elleni vakcinát, amely ebben a veszélyeztetett korban teljes védelmet nyújt számukra” – magyarázza. A doktornő szerint a szülő számára az a legfontosabb, hogy megértse: jobb megelőzni, mint később kezelni a súlyos betegségeket.

Vajas Tímea szerint az oltásellenes személyek figyelmen kívül hagyják a csoportimmunitás jelenségét: ha egy közösség 83–85 százaléka megkapta az oltást, az nagy valószínűséggel megvédi a kórokozóktól a közösség be nem oltott tagjait is, azonban minél többen utasítják el a vakcinákat, annál kevesebb az esély a csoportimmunitás kialakulására.

Bár a kötelező oltásokat támogatja, a fakultatív injekciókkal szemben a doktornőnek is vannak kifogásai. Példaként egy esetről mesélt, amikor egy tizennégy éves kislánynál a Papillóma elleni oltás után méhdaganat fejlődött ki.

Európai helyzetkép

Olaszországban négy védőoltás kötelező: a torokgyík, a tetanusz (merevgörcs), a járványos gyermekbénulás és a Hepatitis B elleni oltás. A belgiumi hatályos törvény értelmében a kötelező védőoltások beadásának megtagadása miatt a gyerekeket nem veszik fel egyetlen tanintézménybe sem. Ezzel szemben Németországban, Hollandiában és Spanyolországban egyetlen védőoltás sem kötelező, csupán ajánlott. Különleges helyzet alakult ki Nagy-Britanniában, ahol a védőoltás ugyan nem volt kötelező, de szinte minden szülő beoltatta gyerekét. Ám miután egy Andrew Wakefield nevezetű orvos mindössze 12 (!) csecsemő megvizsgálása alapján kijelentette, hogy a védőoltás nem biztonságos, a beoltott gyerekek aránya drasztikusan csökkent. Így fordulhatott elő, hogy a kanyaróban megbetegedett gyerekek száma pár év alatt néhány tízről több ezerre nőtt a szigetországban.
A kötelező védőoltások betartatásának egyik legkeményebb példája Ausztrália, ahol a be nem oltott gyerekek semmiféle állami támogatásban nem részesülhetnek, illetve iskolába sem járhatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több százezer csecsemő hal meg a kanyaró, a torokgyík, a rotavírus által okozott hasmenés és egyéb csecsemőkori betegség által okozott szövődmények következtében, amelyek oltással megelőzhetőek lennének.