Magyarok az ország legjobb egyetemén

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelenlegi formáját 1959-ben vette fel. Bár voltak idők, amikor a magyar tagozat érdekérvényesítése nehezebb volt, a magyar oktatás mindvégig az egyetem részét képezte. A rendszerváltás után a román szakokkal párhuzamosan a magyar képzések is fejlődni kezdtek. Mára az egyetemen sikerült kialakítani azt a struktúrát, amiben a magyar közösség otthon érzi magát – mondta Soós Anna, a BBTE tanulmányi rektorhelyettese.

A magyar tagozat az elmúlt években elérte megfogalmazott céljait. A tárgyak oktatóinak állásokat teremtettek, illetve intézményeket hoztak létre, a képviseletet minden szinten megvalósították. A legnehezebb az intézetesedés folyamatának véghezvitele volt, de ezt a 2011-es tanügyi törvény lehetővé tette és kialakultak a megfelelő struktúrák. Karonként külön magyar intézetek alakultak, amelyek a tanárok szintjén jelentenek önálló rendszert. Az igény azonban nem minden karon fogalmazódott meg – magyarázza Soós Anna, a magyar tagozat vezetője.

Az utóbbi néhány évben a kolozsvári egyetemnek sikerült megtartania vonzáskörzetét. Bár országszerte a középiskolás diákok száma csökken, a BBTE tanulóinak száma növekszik mind a magyar, mind a román vonalon. Soós Anna ezt az oktatás minőségével magyarázza, így a diákoknak megéri távolabbi vidékekről is Kolozsvárra költözni. Emellett a városnak is erős a vonzása, ugyanis Kolozsvár az ország egyik fontos kulturális központja, erőteljes a gazdasági növekedése, illetve kiemelkedő életszínvonalat biztosít.

Az BBTE-nek Erdély-szerte több kihelyezett tagozata van, így a képzései nem csak Kolozsváron érhetők el. A kihelyezett tagozatoknak a kolozsvári feltételeket kell teljesíteniük – hangsúlyozta a rektorhelyettes. Emiatt – hiába lenne rá igény – nem indulhat informatika szak, mivel nincs elég tanár, így nem tudnák a kellő minőséget biztosítani. A kihelyezett tagozatok többségében tanítóképzést kínálnak, mivel elsősorban arra van kereslet, illetve ezen a szakterületen megfelelő számú és szintű oktatóval rendelkeznek.

Az egyetemen jelenleg 70 akkreditált alapképzési, illetve 48 mesterképzési szak érhető el magyar nyelven.

Az előző évekhez képest ez a szám folyamatosan növekszik. A Református Tanárképző Karon idén ősszel ismét új magyar nyelvű képzést indítanak – a zenepedagógia mesterképzést –, amely eddig csak alapképzésen volt elérhető.

Mégsem minden szak indul magyarul. Soós Anna szerint ez azzal magyarázható, hogy el akarják kerülni a túl nagy fel­darabozottságot, mert a hallgatói létszám véges. Azokat a szakokat próbálják magyarul is beindítani, illetve fenntartani, amelyre hallgatói igény mutatkozik. Abban az esetben, ha sok magyar hallgató tanul románul egy adott szakterületen, a vezetőség megfontolja a magyar részleg indítását. Vannak olyan képzések, amelyeket csak angolul indítanak a nemzetközi rendszerbe való beágyazottság fontossága miatt. A szélesebb érdeklődésre számot tartó szakokat azonban mindenképp indítja az egyetem magyarul. Ezek a tanári és a kutatói területek.

A képzések indításában komoly problémát okoz a tanárhiány. A jelenlegi törvényi körülmények szerint, ha valaki nem rendelkezik doktori fokozattal, nem lehet alkalmazni – mondta Soós.

A Testnevelés és Sport Karon tanárhiány miatt nem indítanak magyar mesterképzéseket. Egyes szakokon azonban minden nyelven problémát okoz az oktatók korlátozott száma. Ilyen az informatika, ahol négy nyelven folyik a képzés, viszont egyiken sincs elég tanár. Az oktatók hiánya mellett az épületek száma is túl kevésnek bizonyul. Bár a BBTE-nek több mint száz épülete van, a diákok magas létszáma miatt ez is kevés.

Az informatika az egyik legnépszerűbb szak, de ennél is nagyobb az érdeklődés a gazdasági informatika iránt, amely a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon működik – részletezte a rektorhelyettes. Ezek mellett közkedvelt a gyógytorna és a speciális mozgáskészség szakirány, ami a Testnevelés és Sport Karon működik, illetve sok tanuló jelentkezik a pszichológia, valamint a kommunikáció és közkapcsolatok szakokra is.

A BBTE első helyen áll Románia felsőoktatási intézményei között, és a nyugati országok híres egyetemeivel is felveszi a versenyt.

Bizonyítják ezt a nemzetközi rangsorok, ahol az egyetem jó helyen áll. Ez olyan szempontból viszonylagos, hogy a közép-európai régiót tekintve a magyarországi nagy egyetemekkel „egy ligában játszik”. A felsőoktatási intézmény egyes tudományterületei ugyanakkor a világrangsor elején állnak: ilyen szakok az idegen nyelvek, a matematika, valamint a pszichológia.

A világrangsorokban elsődlegesen a tudományos kutatást mérik föl, amely pénzigényes folyamat. Ha ahhoz viszonyítjuk, hogy Romániában mennyi a kutatásra szánt összeg, a nemzetközi rangsorban az ötszázadik helyen álló egyetem támogatása is tízszer akkora, mint a mienk – közölte Soós Anna. A rangsorokban akkor léphetne előre az egyetem, ha a kutatás több állami támogatást kapna. A rektorhelyettes szerint „ha a befektetést és az értékarányt tekintjük, akkor az a jelenlegi helyezésnél jobb minősítést jelenthet számunkra.”

Globális szinten a BBTE tavaly a 918. helyen végzett a Web of Universities összeállítása szerint, amely a kutatómunka jelentőségét, a tudományos publikációk tartalmát és az online jelenlétet vizsgálta.

Annak ellenére, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kiemelkedő szintű felsőoktatási intézmény, van mit tökéletesíteni rajta. A magyar tagozatnak kitűzött célja, hogy minden szakon megerősödjenek az oktatói csoportok, bővüljön azoknak a diákoknak a száma, akik doktori vagy kutatói pályán indulnak. Az intézménynek kihívás a minőségi kutatói, oktatói státusz biztosítása. „A legnagyobb kihívás e helyet megtartani: vagyis maradjon Románia első egyeteme, és a világrangsoroknál legalább ez a szint maradjon meg. De ugyanakkor szeretnénk e megmérettetésben még jobb helyezést elérni” – magyarázza a rektorhelyettes.

Az egyetem gazdasági helyzete azonban befolyásolja az oktatás színvonalának a megőrzését. A Z generáció – más néven a „digitális bennszülöttek” – tagjai különleges kihívások elé állítják az oktatókat. Esetükben fontos, hogy hatékony rendszerben, érdekes, interaktív órákon fejlődhessenek. A tanároknak alkalmazkodniuk kell e generációhoz: vagyis úgy megvalósítani az oktatást, hogy a generációs sajátosságokat figyelembe véve hatékony legyen – emelte ki Soós Anna. Ez nem egyszerű feladat. Az oktatók más korcsoporthoz tartoznak, így nehéz az új nemzedékkel azonosulni. A BBTE ebben próbál segíteni oktatóinak, továbbképzéseket szervez, ahol az új évjáratnak a jellegzetességeivel ismerkedhetnek meg, valamint megtudhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésére a megszólításukhoz.

A kilencvenes évekbeli mozgalom, amely a magyar tagozatok különválását, illetve az önálló magyar állami egyetem létrehozását szorgalmazta, mára elcsendesedett.

A független Bolyai Egyetem ötlete lekerült a napirendről.

A magyar tagozat vezetője szerint a legfontosabb, hogy „olyan intézményben vagyunk, ahol megbecsülnek bennünket, ahol alkotóként veszünk részt, és nem is akárhogy, mert a rangsor azt mutatja, jó helyen van az egyetem.” A BBTE lehetőséget nyújt a magyar diákoknak, hogy anyanyelvükön, magas színvonalon végezhessék felsőfokú tanulmányaikat.

Ioan-Aurel Pop történész, a BBTE rektora megszólalásait az utóbbi időben néhol magyarellenesnek minősítették. Az akadémikus vádakat fogalmazott meg a Magyar Tudományos Akadémia által indított Trianon 100 Lendület Kutatócsoport munkájával kapcsolatban. A történész szerint a trianoni békeszerződést feldolgozó projekt veszélyezteti Románia nemzetközi hírnevét, torzítja a román történelmet és beárnyékolja az idei évre tervezett Nagy Egyesülés centenáriumi ünnepségsorozatot.  Ez a nyilatkozat nagy port kavart. Soós Anna szerint

Mint ahogy támogatta az 1872-es Kolozsvári Tudományegyetem alapításának 140. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget is.

 Hevele Lili