Hagymakupolás honfoglalás hamis adatokkal

Sütő Éva 2019. január 03., 14:02 utolsó módosítás: 2019. január 07., 15:02

Az 1989-es rendszerváltást követően Romániában több ezer ortodox templom épült, ugyanakkor ezernél is több áll építkezés alatt vagy befejezetlenül. Külföldi statisztikák szerint az utóbbi 29 évben minden második nap átadtak egy templomot, ami a világon egyedülálló jelenség. A partiumi  településeket sem kerülte el a templomépítési láz.

Nagy, nagyobb, még nagyobb. A legújabb nagyváradi ortodox székesegyház Fotó: Sütő Éva

Annak ellenére, hogy még el sem készült az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára, ünnepélyes keretek között mégis felszentelték az ország legnagyobb ortodox templomát, a Nemzet Megváltása székesegyházat Bukarestben.

A 120 méter magas, 70 méter széles és 120 méter hosszú, összesen 38 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesnek csak a központi része készült el 95 százalékban, ezt szentelte fel Daniel ortodox pátriárka Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával és a görög ortodox egyház küldöttségét vezető Kriszosztomosz érsekkel.

A Nemzet Megváltása székesegyház építése 2010-ben kezdődött. Az egyház adatai szerint eddig 110 millió euróba került, ennek 25 százalékát fedezték a hívők adományai, a többit a helyi és a központi közigazgatásból utalták át az ortodox egyház számláira.

A bukaresti templomkolosszus alapján fogalmat alkothatunk arról, mekkora befektetést jelent ma a román politikumnak az egyházi elöljárók elvárásait kielégíteni.

Főleg Erdélyben, a Partiumban és ezen belül az Érmelléken, ahol még tömbben él a magyarság.

Minden duplázódik

A közpénzből való támogatások mértékét tekintve jól látszik, mi a politikai mozgatórugója e Kárpátokon belüli terjeszkedésnek. Az országban hivatalosan elismert 18 felekezet közül a templomépítésekre szánt összegek 87 százalékát az ortodox egyház kapja. Ez egyféle asszimilációs tendencia lenne, ami ráerősít arra a 19. század óta zajló nemzetépítési és nemzetegységesítési hagyományra, amelyben most a nemzeti identitás és a felekezeti hovatartozás szoros kapcsolata nyilvánul meg. Dénes László újságíró így írt erről: „…a valódi okokat abban a nemzetpolitikában kell keresni, amelyet idestova egy évszázada valósítanak meg irigylésre méltó következetességgel a mindenkori román kormányok, a legkülönfélébb rendszerek alatt, változatos geopolitikai körülmények között, hol látványosabban, hol diszkrétebben. (…)

A román nemzetpolitika lényege tehát a nép és egyház elválaszthatatlan egysége. Ebből következően, ami jó a népnek, jó az egyháznak is és fordítva.

Ha tehát a román egyház – ami alatt mindenki a többségi, már-már államegyházzá avanzsált ortodox egyházat érti – fejlődik, erősödik, gyarapodik, gazdagodik stb., akkor a román néppel is ez történik. Márpedig a görögkeleti egyház olymértékben erősödött és gyarapodott 1989 után, hála a bőkezű állami segítségnek, hogy eljutott a terjeszkedés újabb fázisába. Az évszázadok óta tartó hagymakupolás honfoglalás lassú folyamata előbb 1918 után gyorsult fel látványosan (az újonnan szerzett országrészekben, Erdélyben és Besszarábiában különösen), majd egy kisebb gyorsulás 1944 után következett be – a görög katolikus zsákmányt is ide kell sorolni –, s ezt a lendületet a kommunista ateizmus csak részben és csak igen furcsán fogta vissza. 1989 után pedig amit az ortodoxia elvesztett a vámon, azt a nagy posztkommunista »megtérési« hullámmal visszanyerte a réven. A diktatúra bukása után keletkezett kollektív lelkiismeret-furdalás és ideológiai űr az egyház kebelére űzte az istenfélelmüket és ősi hitüket hirtelen újra felfedező románokat, így mára az ortodoxia térnyerése oly mértékűvé vált, hogy megérett a hagymakupolás honfoglalás újabb kiteljesedésére: Erdély eddigi egy metropóliájából kettő lett, azaz minden duplázódik. Végig lehet gondolni. Az intézményteremtés gyarapodást és sokasodást von maga után: több tisztség, több állás, több ingatlan, több státus, több támogatás, több misszió és misszionárius (...)”

Kettős motiváció Észak-Erdélyben

Miért építenek ennyi ortodox templomot Erdélyben, a Partiumban, az Érmelléken? Főleg a magyar többségű falvakban és városokban? Azért, mert a kommunizmus idején nagy mennyiségű munkaerőt vittek be a falvakról a városba. Lakótelepet építettek ugyan az iparosítás néven futó migrációnak, de templomokat nem. A templomépítés egyik mozgatórugója, hogy Erdélyben és Partiumban sokkal kevesebb volt belőlük, mint a régi román királyság területén. Ha színmagyar vagy magyar többségű területekről beszélünk, területfoglalás a cél. A magyarok katolikusok, reformátusok vagy unitáriusok, a románok viszont ortodoxok vagy görög katolikusok. Bukarest nem tudja ma sem megemészteni a színmagyar területeket, és a területfoglalás legkönnyebb módja az ortodox templomok építése, illetve ezek támogatása, mivel ezek köré telepedik le a többségi nemzet.

Közép- és Belső-Erdélyben hihetetlen méreteket öltött az effajta „honfoglalás”.

A rendszerváltás óta eltelt három évtized alatt szinte valamennyi erdélyi és partiumi városban gombamód nőttek ki a városközpontokban, illetve a tömbháznegyedekben az ortodox templomok.

Olyan város is létezik Erdélyben, ahol több mint kéttucatnyi bizánci templom építése van folyamatban. Jellemző, hogy szinte mindenhol akadnak olyan templomok, amelyeket egy évtizede építenek, de máig nem készültek el, mivel nem a hívők száma volt a meghatározó szempont, így nem akadt a román államon kívül más támogató.

Az érmihályfalvi kápolna kétszintes, luxuskörülmények között berendezett „remetelakkal” bővült Fotó: Sütő Éva

A partiumi városok körében Nagyvárad viszi a prímet, ahol az ortodox egyház a meglévő nyolc temploma mellé még 17 újat épít, Bihar megyében pedig további 33-ra kap pénzt. „Szükség van e templomokra. Ahogy egyet felépítünk, szinte azonnal megtelik, híveink száma ugyanis ugrásszerűen gyarapodik” – mondta nemrégiben a bihari sajtónak Cristian Rus, a Nagyváradi Ortodox Püspökség szóvivője.

A civilszervezetek hosszú évek óta próbálják felmérni, hány ortodox templom épülhetett az elmúlt 30 év során Erdélyben, azonban pontos statisztikája senkinek sincs. A három évtized alatt évi átlagban mintegy másfél ezer iskola zárt be, miközben a kórházi ágyak száma is átlagosan évi négyezerrel csökkent. Az ország területén egyébként több mint 18 ezer templom van, amelynek többsége ortodox.

Míg 1989 előtt csak egy ortodox zárda volt Biharban, ma már ezek száma megsokszorozódott.

A Partiumban nemcsak az erőszakos honfoglalás határozza meg a görögkeleti templomok szaporodását. Itt egy másik tényező is közrejátszik, ami nem más, mint a görög katolikusok visszaperelt templomai, amelynek következtében az ortodoxok a szó szoros értelmében Isten ege alatt maradtak.

Tudvalevő, hogy az 1948-ban betiltott görög katolikus vallás templomaira és vagyonára a kommunisták által hallgatólagosan államvallásnak tartott ortodox egyház tette rá a kezét.

Erdélyben 1930-ban a lakosság egyharmada még görög katolikus volt, a Körösök vidékén pedig a hívek 25 százaléka gyakorolta e vallást, köztük magyarok is. Az elmúlt harminc esztendőben tehát a perek egymást érték, egyes ortodox gyülekezetek békésen belenyugodtak a változtathatatlanba, és saját templomépítésbe kezdtek, míg mások a végletekig védték a szerzett „zsákmányt”. Ha kellett kaszával, vasvillával, mint 2012-ben Érvasadon, ahol a csendőrségnek kellett rendet tennie a település két felekezete között.

Érkenézen Gigi Becali is beszállt a költségekbe

Hasonlatos volt a helyzet Érkenézen is (Érsemjén mellett), amelyet még ezer évvel ezelőtt a Turul-nemzetség birtokolt, és ahol az utóbbi évszázadban megtelepedett román érzületű görög katolikusok és görögkeletiek évekig pereskedtek egymással az 1948 után elbitorolt impozáns templomuk miatt. Az unitusok a faluközpontban magasodó istenházával szemben egy kis lelakott omladozó imaházban tartották a liturgiát, amíg az évtizedes per húzódott. Később, „a kilakoltatást” követően az ortodoxok egy régi bontásra szánt iskolaudvaron sátor alá kényszerültek, mivelhogy a történelem is forgandó. Ezt a kihasználatlan épületet és a hozzá tartozó 1634 négyzetméteres területet szerezték meg a községházától, és tették le az új kegyhely alapkövét 2016 tavaszán. Utóbbiak Balázsi József polgármester szavaiból derültek ki, aki többek között azt is elmondta, a hosszú pereskedés lezárta után hihetetlen operativitással fogtak hozzá az új templom építéséhez. Szinte fél év alatt már álltak a falak, a torony, rajtuk a födém.

A nagyváradi ortodox egyházmegye oldalán feltüntetett információk szerint országszerte tudomást szereztek az érkenézi ortodoxokat ért „istentelenségről”, amelynek hírére még a bukaresti érsekség is kötelességének érezte a segítségnyújtást. Nemkülönben a büntetett előéletű Gigi Becali, a templomok és a román foci nagy atyja, aki az építkezési költségek legnagyobb részét állta. Különben az üzletember a Nemzet Megváltása székesegyház felépítéséhez is hozzájárult kétmillió euróval. Feltehetőleg Érkenézen nem kerül a képe freskóként a templom falára, mint ahogy egy Vrancea megyei településen.

Végül a helyi görögkeleti hívek 2018 tavaszán már az új istenházában tarthatták az első szolgálatot, mintegy 200-an a meghívottakkal együtt.

A Szent Miklós és Szent György tiszteletére felszentelt kultikus hely mérete, nagysága nem arányos a hívek számával, de nem is ez a lényeg.

Kuriózum, mi több jellemző a nagyromán érzületre – mondja Balázsi József polgármester – hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésre Érkenézből elment öt görög katolikus „követ” is a faluból, akiknek neveit most az új templom falán akarják megörökíteni egy emléktábla erejéig. Minden figyelmeztetés hasztalannak tűnik, arra nézve, hogy ebből újfent nézeteltérés fog származni a másik egyházközséggel, hiszen azt a régi templom falára illene helyezni, ha már mindenáron meg akarják örökíteni a „történelmi eseményt”. Nem lehet szót érteni velük, már meg sem próbálok – adja meg magát a helyzetnek Érsemjén polgármestere.

A centenárium tehát Érkenézen is centenárium. Ortodox templom falán görög katolikus egyesülés pártolók névsorát vésik márványba. Ilyenkor mit sem számítanak a hosszú évek óta tartó felekezeti viták, vagyonbitorlások.

A monarchia idején szabad vallásgyakorlatuk volt, mégis a két román egyház közül az unitusok voltak a nagyobb egyesüléspártiak. A nagyromán állam pedig 1948 után a maga módján „köszönte meg” buzgalmukat. Ugyanakkor a községközpontban, Kazinczy Ferenc szülőfalujában is emelkedik az ortodoxok „imalakása”, ahogyan Magyarkécen és számos más érmelléki és bihari magyar településen is.

Összkomfortos remetelak Érmihályfalván

A legnagyobb kuriózum az érmihályfalvi „remetelak”, amelyet 20 éve építenek a város egyik külső negyedében, a Pásztorgazon. Érmihályfalván is sokáig vita tárgya volt a mai ortodox templom tulajdonjoga, hiszen egykoron az is az unitus egyház tulajdona volt, ám az utóbbi felekezet elejét véve a hosszúra nyúló peres procedúrának, saját templomot épített.

De az ortodoxoknak még kellett egy szerzetes kolostor is a 85 százalékban magyarok lakta város határában, vagy ahogy ők nevezik, remetelak (románul schit), amelyet Isten Szülőanyjának ajánlottak.

A remetelak 2000 óta épül (egyre gyarapodik a mérete) egy negyedbeli adakozó hívő jóvoltából, aki telket biztosított az épületegyüttesnek a saját nagykiterjedésű portáján. A remete­lakhoz kápolnaszerű építmény is tartozik.

A hatalmas kétszintes épület, amelyben a remeték kényelmes, szinte luxuséletet biztosítottak maguknak. Mindkét szinten nagyméretű termek, parkettás, kazánfűtéses szobák, modern zuhanyzófülkék és minden, ami egy „remeteélethez” dukál.

A nagyváradi püspökség ki is tüntette díszoklevéllel a nagylelkű adakozót, aki mind a mai napig a „kötések és oldozások” meghálálóinak adakozásaiból igyekszik fenntartani magát, az épületegyüttest és annak lakóit.

Az egykori Turul-nemzetség falujában, Érkenézben már felszentelték az új ortodox templomot Fotó: Sütő Éva
Az egyházi statisztika szerint

A basilica.ro által közreadott adatok szerint az 1989 óta eltelt esztendőkben az ortodox egyház csak négyezer templomot építtetett, míg a többi egyház – amely a lakosság 13,55 százalékát fedi le – mintegy hatezret emelt. A honlap továbbá azt írja: a román ortodox egyház még csak a dobogón sincs a templomok számának 1989 utáni növekedésével. A kimutatás szerint csupán a hetedik helyet foglalja el. Az első helyen a pünkösdista egyház áll, a másodikon a hetednapi adventisták, a harmadikon pedig az evangéliumi keresztények. A további sorrend: baptisták, pravoszlávok, sőt a hatodik helyre a magyar református egyház kapaszkodott fel.

A közzétett saját adataik szerint tehát az ortodoxoknak még mindig van mit behozniuk.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Hallgassa online rádióinkat