Európai jelentés román ellenszélben

Új jelentést készít a Európa Tanács (ET) a nyelvhasználatról a helyi és a regionális önkormányzatokban. A folyamat az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának szakbizottsága bálványosi kihelyezett ülésén kezdődött el, a jelentést várhatóan másfél év múlva véglegesítik. A tagországoknak ajánlásokat fogalmaznak meg arról, hogy miként biztosítsák és javítsák a kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogait.

Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke – aki idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti – a kiértékelő sajtótájékoztatón kifejtette: a jelentés a bálványosi konferencia fontos hozadéka, a kongresszus tagjai és a raportőr Bálványoson első kézből tudtak tájékozódni. A konferencián bebizonyosodott: fontos az aktív részvétel a nemzetközi fórumokon, amelyek segíthetik a romániai magyarság ügyét. Grüman megköszönte a 47 európai ország küldötteinek, hogy a romániai hatóságok erős ellenszelében is eljöttek Székelyföldre.

Nincs minden európai országban alkalmazható egységes nyelvhasználati modell – vonta le a következtetést Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke. A záró sajtótájékoztatón kifejtette, a nézeteltéréseket a párbeszéd oldja fel, a legfontosabb szempont, hogy ami jó egy kisebbségnek, jó kell lennie a többségnek is. „Az ET több tonna jelentést, ajánlást írhat, helyben kell tárgyalni, és megoldásokat találni” – foglalta össze a lényeget az elnök. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Andrew Dawsont bízta meg a jelentés elkészítésével. A brit politikus azt tanácsolta: meg kell tanulni meghallgatni, és nem sértegetni egymást.

Az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának kihelyezett ülésén az RMDSZ képviselői a romániai magyarság helyzetét, a kisebbségi közösségeket ért jogtiprásokat, a hiányos hazai és európai törvénykezés problematikáját vetették fel. Az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, hogy az önkormányzatok nagyobb feladatköröket kapjanak, ám olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – mondta Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy Romániában törvényellenesnek tekintik, ha egy önkormányzat többletjogokat biztosít. Példaként említette, hogy Aranyosgyéresen a helyi tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévtáblát, ám a bíróság levétette.

Winkler Gyula EP-képviselő kifejtette: nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, vagyis az EU-csatlakozás előtt az országoknak különböző feltételeket kell teljesíteniük, köztük az őshonos kisebbségek védelmét, ám a csatlakozás után már nincs semmilyen kötelezettségük.

Ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség. Ezért volt szükség a Minority SafePack polgári kezdeményezésre – fogalmazott az EP-képviselő.

„Jelentem, van nemzeti kisebbségi kérdés Romániában” – mondta Kelemen Hunor a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencián. Az RMDSZ elnöke kifejtette, a román diplomácia gyakran a nemzeti kisebbségeket a konfliktus forrásaként jeleníti meg, közben háttéranyagaikban az áll, hogy a kisebbségi kérdést Romániában mintaszerűen megoldották. Ez úgy is értelmezhető, nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik – nyomatékosított a szövetségi elnök. Kelemen Hunor beszédében arra is rámutatott, hogy az európai elithez, az unióhoz és a

NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászosodott. A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, nem tartják be a restitúciós törvényt, ami az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szól. De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is, ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik – sorolta a problémákat az RMDSZ-politikus. Rövid távú politikai haszna lehet annak, hogy bűnbakkereséssel másfajta politikai konfliktusok fedhetők el, véli Kelemen Hunor, aki szerint könnyen bűnbakká válnak a magyarok, ha a román politikai elit éppen kudarcot vall.

A bálványosi konferencia zárómomentumaira rányomta bélyegét a Dan Tanasă keltette botrány, ezért a szervezők elnézést kértek a 47 ország küldötteitől.

Dan Tanasă, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője kihívta a rendőrséget, és lopással vádolta a szervezőket. Azt állította, hogy eltűntek az általa hozott tájékoztató anyagok a konferenciaterem előcsarnokából. Dan Tanasă Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Pártból kizárt európai parlamenti képviselővel érkezett Bálványosra arra hivatkozva, hogy a kongresszus tagjait egyoldalúan tájékoztatják a romániai magyar politikusok. Hangsúlyozták, azért hozták a román nyelvű kiadványokat, hogy a résztvevők hiteles információkat szerezhessenek, megismerjék a román álláspontot. Cătălin Ivan rátámadt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökre: „normálisnak tartja, hogy egy nemzetközi fórumon hazug, a román államot rágalmazó kiadványokat terjesztenek?”

Nagyfokú intolerancia és egyértelmű provokáció – így jellemezte a Dan Tanasă által kirobbantott botrányt Tamás Sándor. Rámutatott: már amikor a „magyarfaló Dan Tanasă” bejelentkezett az ülésre, meggyőződésük volt, azért vesz részt, hogy provokáljon, és ez be is igazolódott. „Az elmúlt tíz évben Háromszéken, Székelyföldön jól megismerhettük provokációit. A gond az, hogy csak ő látszik, ám a háta mögött egy egész apparátus áll, amely felkészíti, muníciót ad neki. Idő kérdése, hogy ez a lufi mikor fog kipukkadni”– szögezte le Tamás Sándor. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy számítanak-e a román hatóságok retorziójára, Tamás Sándor azt mondta: valószínű, hogy a következő időszakban politikai és adminisztratív ellenőrzések sorozata következik.

A párbeszéd reményében meghívták a kongresszus romániai delegációjának vezetőjét és több román politikust, sőt a meghívottak más előadókat is javasolhattak volna, ám a távolmaradást választották – hívta fel a figyelmet Grüman Róbert. A háromszéki politikus elmondta: a román küldöttség tagjai felszólalhattak volna a konferencián, bárkit jelölhettek volna bármelyik panelben, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, inkább provokáltak, és ezzel magukat minősítették.

 Bíró Blanka