HIRDETÉS

Európai jelentés román ellenszélben

2018. június 11., 15:07 utolsó módosítás: 2018. június 11., 15:10

Európai kitekintésű, kétnapos esemény színhelye volt Bálványos. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának szakbizottsága a Székelyföldön tájékozódhatott a magyarság nyelvi jogairól.

Bálványosi sajtótájékoztató: a résztvevők a párbeszédre bíztattak Fotó: Bíró Blanka

Új jelentést készít a Európa Tanács (ET) a nyelvhasználatról a helyi és a regionális önkormányzatokban. A folyamat az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának szakbizottsága bálványosi kihelyezett ülésén kezdődött el, a jelentést várhatóan másfél év múlva véglegesítik. A tagországoknak ajánlásokat fogalmaznak meg arról, hogy miként biztosítsák és javítsák a kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogait.

Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke – aki idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti – a kiértékelő sajtótájékoztatón kifejtette: a jelentés a bálványosi konferencia fontos hozadéka, a kongresszus tagjai és a raportőr Bálványoson első kézből tudtak tájékozódni. A konferencián bebizonyosodott: fontos az aktív részvétel a nemzetközi fórumokon, amelyek segíthetik a romániai magyarság ügyét. Grüman megköszönte a 47 európai ország küldötteinek, hogy a romániai hatóságok erős ellenszelében is eljöttek Székelyföldre.

Nincs minden európai országban alkalmazható egységes nyelvhasználati modell – vonta le a következtetést Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke. A záró sajtótájékoztatón kifejtette, a nézeteltéréseket a párbeszéd oldja fel, a legfontosabb szempont, hogy ami jó egy kisebbségnek, jó kell lennie a többségnek is. „Az ET több tonna jelentést, ajánlást írhat, helyben kell tárgyalni, és megoldásokat találni” – foglalta össze a lényeget az elnök. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Andrew Dawsont bízta meg a jelentés elkészítésével. A brit politikus azt tanácsolta: meg kell tanulni meghallgatni, és nem sértegetni egymást.

Romlott a romániai magyarság helyzete

Az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának kihelyezett ülésén az RMDSZ képviselői a romániai magyarság helyzetét, a kisebbségi közösségeket ért jogtiprásokat, a hiányos hazai és európai törvénykezés problematikáját vetették fel. Az RMDSZ 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, hogy az önkormányzatok nagyobb feladatköröket kapjanak, ám olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – mondta Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy Romániában törvényellenesnek tekintik, ha egy önkormányzat többletjogokat biztosít. Példaként említette, hogy Aranyosgyéresen a helyi tanács megszavazta a kétnyelvű helységnévtáblát, ám a bíróság levétette.

Winkler Gyula EP-képviselő kifejtette: nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, vagyis az EU-csatlakozás előtt az országoknak különböző feltételeket kell teljesíteniük, köztük az őshonos kisebbségek védelmét, ám a csatlakozás után már nincs semmilyen kötelezettségük.

Ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az EU-csatlakozás után Romániában romlott a magyarság helyzete, több a jogtiprás, erősödött a magyarellenesség. Ezért volt szükség a Minority SafePack polgári kezdeményezésre – fogalmazott az EP-képviselő.

Bűnbakkeresés áldozata a magyarság

„Jelentem, van nemzeti kisebbségi kérdés Romániában” – mondta Kelemen Hunor a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencián. Az RMDSZ elnöke kifejtette, a román diplomácia gyakran a nemzeti kisebbségeket a konfliktus forrásaként jeleníti meg, közben háttéranyagaikban az áll, hogy a kisebbségi kérdést Romániában mintaszerűen megoldották. Ez úgy is értelmezhető, nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik – nyomatékosított a szövetségi elnök. Kelemen Hunor beszédében arra is rámutatott, hogy az európai elithez, az unióhoz és a

NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászosodott. A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, nem tartják be a restitúciós törvényt, ami az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szól. De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is, ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik – sorolta a problémákat az RMDSZ-politikus. Rövid távú politikai haszna lehet annak, hogy bűnbakkereséssel másfajta politikai konfliktusok fedhetők el, véli Kelemen Hunor, aki szerint könnyen bűnbakká válnak a magyarok, ha a román politikai elit éppen kudarcot vall.

Botrányt keltett a „magyarfaló” Dan Tanasă

A bálványosi konferencia zárómomentumaira rányomta bélyegét a Dan Tanasă keltette botrány, ezért a szervezők elnézést kértek a 47 ország küldötteitől.

Dan Tanasă, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője kihívta a rendőrséget, és lopással vádolta a szervezőket. Azt állította, hogy eltűntek az általa hozott tájékoztató anyagok a konferenciaterem előcsarnokából. Dan Tanasă Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Pártból kizárt európai parlamenti képviselővel érkezett Bálványosra arra hivatkozva, hogy a kongresszus tagjait egyoldalúan tájékoztatják a romániai magyar politikusok. Hangsúlyozták, azért hozták a román nyelvű kiadványokat, hogy a résztvevők hiteles információkat szerezhessenek, megismerjék a román álláspontot. Cătălin Ivan rátámadt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnökre: „normálisnak tartja, hogy egy nemzetközi fórumon hazug, a román államot rágalmazó kiadványokat terjesztenek?”

Nagyfokú intolerancia és egyértelmű provokáció – így jellemezte a Dan Tanasă által kirobbantott botrányt Tamás Sándor. Rámutatott: már amikor a „magyarfaló Dan Tanasă” bejelentkezett az ülésre, meggyőződésük volt, azért vesz részt, hogy provokáljon, és ez be is igazolódott. „Az elmúlt tíz évben Háromszéken, Székelyföldön jól megismerhettük provokációit. A gond az, hogy csak ő látszik, ám a háta mögött egy egész apparátus áll, amely felkészíti, muníciót ad neki. Idő kérdése, hogy ez a lufi mikor fog kipukkadni”– szögezte le Tamás Sándor. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy számítanak-e a román hatóságok retorziójára, Tamás Sándor azt mondta: valószínű, hogy a következő időszakban politikai és adminisztratív ellenőrzések sorozata következik.

Távolmaradással tüntettek a románok

A párbeszéd reményében meghívták a kongresszus romániai delegációjának vezetőjét és több román politikust, sőt a meghívottak más előadókat is javasolhattak volna, ám a távolmaradást választották – hívta fel a figyelmet Grüman Róbert. A háromszéki politikus elmondta: a román küldöttség tagjai felszólalhattak volna a konferencián, bárkit jelölhettek volna bármelyik panelben, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, inkább provokáltak, és ezzel magukat minősítették.

A szakbizottság története
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága a Kovászna Megyei Tanács meghívására érkezett Háromszékre. Múlt szerdán tartotta kihelyezett ülését, csütörtökön nemzetközi konferenciát tartottak Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel.
Az Európa Tanács 1994-ben tanácsadó testületként hozta létre az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, amely az addig működő Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Értekezlete helyébe lépett. Európa régióinak és városainak véleményét jeleníti meg az Európa Tanácsban, fórumot teremt, ahol a helyi és regionális választott képviselők megvitathatják problémáikat, összevethetik tapasztalataikat. A testület Romániában először tart kihelyezett szakbizottsági ülést.

 Bíró Blanka

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS