A világhírű brit fizikus, Stephen Hawking novemberben a New York Postnak elmondta, nagyjából egy évezrede van hátra az emberiségnek. Hawking egyre nagyobb esélyt lát a nukleáris háború kitörésére, de a mesterségesen előállított vírusokkal és a globális felmelegedéssel is alátámasztotta kijelentését. Stephen Hawking szerint az egyetlen esélyünk az, ha az emberi fajt áttelepítjük egy másik bolygóra.
Bár tavaly nyáron a NASA felfedezett egy olyan bolygót, amely a Földhöz hasonló életkörülményekkel rendelkezik, az odautazás egyelőre csak tudományos-fantasztikus körülmények között lehetséges. A Kepler-452b nevű bolygó egy másik naprendszerben található: ha egyáltalán létezne az emberszállító utazáshoz megfelelő űrjármű, akkor is 1400 évbe telne, míg célba érnénk. A rokon bolygó nagyjából akkora távolságra helyezkedik el saját napjától, mint a Föld a mi napunktól, ezért lehetséges, hogy akár élet is kialakuljon rajta. A Mars azonban sokkal elérhetőbb cél, és úgy tűnik, valósággá válhatnak a fantasztikus filmek.
Az oxigéndús levegőis megoldható
A jelenleg rendelkezésünkre álló technológia által 6–9 hónap alatt lehetne eljuttatni embereket a Marsra. Az új lakhely körülményei azonban problémát jelenthetnek, a vörös bolygón sokkal nagyobb káros sugárzásnak lennénk kitéve, mint a Földön. Viszont radioaktív védelemmel ellátott épületekben elképzelhető az élet. Gondot jelenthetnek a gyakori porviharok is, ugyanakkor a Mars gravitációja jóval kisebb a bolygónkénál, bár Ashley Dove-Jay űreszköz-tervezőmérnök szerint addig nem tudjuk meg, hogy milyen technológiával lehetne megoldani a problémát, amíg hosszabb távon ember nem próbálja ki a marsi körülményeket. A napenergia viszont a vörös bolygón is ugyanúgy hasznosítható.
Már középiskolában megtanultuk, hogy közel és távol is a Föld az egyedüli élőhely számunkra, amely elegendő oxigént biztosít az emberi élethez. A kísérletező szakértők azonban egyre több megoldással rukkolnak elő. A Josh Richard ausztrál fizikus vezette, egyetemi hallgatókból álló kutatócsoport már tavalyelőtt kifejlesztett egy olyan módszert, amellyel oxigén és hidrogén molekulákra lehet bontani a vizet, a levegővel tehát nem lenne probléma. A tervek kivitelezésének lehetőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a
NASA már 2014-ben engedélyezte annak az űrrakétának és kilövőállomásnak a megépítését, amely 2033-ban a Marsra juttatna egy csapatot. A Space Launch System (SLS) nevet kapott gépezet az amerikai űrkutatás hétmilliárd dollárjába kerül majd. A rakéta első tesztjét 2018-ban hajtanák végre, az emberek fellövését a 2030-as évek elejére tervezik, ők azonban még nem civilek, hanem szakképzett asztronauták lesznek. A Skynews szerint az SLS végleges formájában a világ legerősebb rakétája lesz: összesen 143 tonnányi súlyt képes majd az űrbe szállítani.
Nyolc év múlva indulhat az első kolónia
A National Geographic csatorna novemberben indította el új, Mars – Utunk a vörös bolygóra című dokumentumfilm-drámáját, amely az első hat, Marsra költöző asztronauta mindennapjait kíséri figyelemmel a felkészülés első pillanataitól kezdve a 2033-ra tervezett, vörös bolygóra történő landolásig. Bár az elmúlt években többször is küldtek űrszondát a vörös planétára, a szakértők nincsenek megelégedve az eszközök által közvetített adatokkal és fényképekkel. Úgy gondolják, a leghitelesebb és legalaposabb információkat emberek tudnák gyűjteni a helyszínen. A hatrészes drámasorozat egyik kiötlője, Stephen Petranek szakújságíró is Stephen Hawking véleményét vallja: a Marsra való átköltözés az egyetlen lehetőség arra, hogy az emberi faj hosszú távon fennmaradjon. A film forgatása alatt mesterséges földöntúli körülmények között próbálják ki a ruházatot, az eszközöket, elősegítve 2033-ig a biztonság kifejlesztését, hiszen egyelőre még az sem biztos, hogy az űrhajósok túlélik a landolást.
A NASA 2014-ben született kilátásait egy amerikai magán űrrepülési vállalat, a SpaceX alapítója azonban felülírta: Elon Musk idén ősszel tartott előadást egy mexikói űrhajózási kongresszuson cége fejlett rakétaterveiről. A SpaceX űrjárói árut és embereket is szállítanának, a tervek szerint nagyjából kétévente indítanának járatot a Föld és a Mars között, amikor a két bolygó együttállása a legkedvezőbb. Musk azt reméli, az első csapatot már nyolc év múlva ki tudják lőni. A sietség egyelőre nem tűnik rizikómentesnek, a vállalat alapítója szerint ugyanis életveszélyes lehet a nem mindennapi utazás. A SpaceX vezetője belátható időn belül kolóniákat képzel el a vörös bolygón, de egy átlagos kelet-közép-európai állampolgár nemigen fogja megtapasztalni ezt a kalandot. A Musk által a legolcsóbbnak nevezett jegy ugyanis 200 ezer dollár körüli összegbe kerül. Cége az idén építette meg az első újrahasznosítható rakétát, így a hazatérésre is lehetne majd jegyet váltani.
Igluszerű kuckókaz első „telepesek” lakóhelye
Musk vállalatának tervei a gyakorlatban többe kerülnek, mint a NASA-é – legalább tízmilliárd dollárra becsülik –, de az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal beszállna az első kilövés költségeibe. 2018 novemberében küldenék ki az első rakétát a Marsra, eddig ugyanis csak űrszondákkal mérték fel a terepet. A Red Dragon űrkapszula egyelőre emberi utas nélkül indulna útnak, először a kilövést és landolást tesztelnék a vörös bolygó felszínén.
Az utaztatás mellett már a kitelepítettek lakásait is modellezték: novemberben a National Geographic a Greenwichi Királyi Obszervatóriummal közösen Londonban állított ki egy olyan igluszerű kunyhót, amiben az első marslakók élnek majd. A kutatók úgy képzelik el, hogy földalatti alagutakkal kötnék össze az első lakhelyeket a Marson, az oxigéntermelő gépezetek is a kunyhók alatt helyezkednének el. Az asztronautáknak tervezett mini lakás belsejében egy személynek elegendő falba épített ágy, polc, fogas található és egy föld alá vezető lépcsősor. A kuckó külső falát a Marson található anyagokból készült téglákból húznák fel, hogy az építőanyagokat ne kelljen a rakétával szállítani, az építményt pedig vákuumzáros, az űrhajóknál is alkalmazott ajtóval zárnák le.
Mars One: jövőremár kezdődik a kiképzés
Az egyik legnépszerűbb űrutazást tervező szervezet, a holland Bas Lansdorp által vezetett Mars One név alatt futó űrprogram kitervelői nagyjából ugyanazt a célt tűzték ki, mint az amerikai Elon Musk SpaceX vállalata: emberi kolóniát akarnak telepíteni a Marsra, ahol a lakók önellátó módon élnek majd. A Mars One elképzelés szerint az első kiköltözött nőknek és férfiaknak ott is kell maradniuk életük végéig. A program a Mars-misszióhoz szükséges minden felkészülési és finanszírozási folyamatot felügyel, a Mars One Ventures pedig a jogi és kommunikációs kérdésekkel foglalkozik. A 2011-ben indult Mars One elsősorban előfizetésekből, támogatásokból és adományokból oldja meg az első expedíció költségeit. A program keretében mintegy harminc neves szakember – orvosok, tudósok, űrkutatók – dolgozik azon, hogy a Marson élhető körülményeket teremthessenek maguknak a kiköltözők, bár az első emberi csoport számára bizonyos előfeltételeket űrszondákkal kell majd kialakítaniuk.
A Mars One sem garantálja az út során a teljes biztonságot, a program hivatalos oldalán tízéves kiképzési időről olvashatunk. Ám először a szervezők is egy üres rakétát küldenének fel, hogy ellenőrizzék a landolás biztonságosságát, illetve, hogy mennyire megy tönkre a gépezet. A válogatás 2013-ban indult, a kitelepedésre bárki jelentkezhet, azonban az önkénteseknek komoly szűrőpróbákon kell átesniük, szigorú követelményeknek kell megfelelniük, ezért leginkább szakképzett asztronauták jutnak el a kiképzés utolsó fázisáig, az angol nyelvtudás mellett acélos fizikai állóképességre és technikai tudásra van szükség. A kiképzéseket már a jövő évben megkezdik, az első emberi csapatot 2026-ban küldenék a Marsra. Ha az első út sikeres lesz, 2028-ban a második kolónia is követheti őket.
Nincs fürdésaz életveszélyes út alatt
A 7–8 hónapos utazás során az űrpilótáknak nem lesz lehetőségük súlytalanságban vízzel zuhanyozni, ehelyett nedves törlőkendővel oldják meg a tisztálkodást, szárított élelmiszeren és konzerveken fognak élni a ventillátorok, számítógépek és a létfenntartást biztosító eszközök, gépek folyamatos zúgása mellett. Az űrhajó folyamatos napviharveszélynek lesz kitéve. Az ember azonban már évtizedek óta járja az űrt, és eddigi tapasztalatai szerint elsősorban a landolás jelent szokatlan veszélyt. A terv tehát megvalósíthatónak tűnik, a különböző magánkezdeményezéseket látva két évtizeden belül a merészebbek már válogathatnak is, hogy melyik űrutazási társasággal látogatnak el a szomszédos planétára. Számos szakértő azonban nemcsak szakmai, de társadalmi-etikai kérdést is felvet: ha bármilyen szintű, az ottani körülményekhez alkalmazkodott életforma létezik a Marson, jogunk van-e rátelepedni, sőt, egyáltalán helyes-e új planétát honfoglalni az embernek, ha első élőhelyét ő maga pusztítja el?
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.