HIRDETÉS

Egészségügy: a béremelés új gondokat szül

2018. május 17., 17:30 utolsó módosítás: 2018. május 17., 17:39

Az egészségügyben hetek óta tartó tiltakozáshullám hatásosnak bizonyult. A bérezési törvényt módosítják, az elvont összegeket megtérítik, így az általános sztrájk elmaradt. A változtatásokat leszögező kormányrendelet azonban még várat magára. Az egészségügy helyzetéről Nyulas Emma szakszervezeti vezetővel és a marosvásárhelyi orvosi egyetem oktatójával, dr. Ábrám Zoltánnal beszélgettünk.

A járóbeteggondozók és a kórházak országszerte túlzsúfoltak az egyre kevesebb szakorvos miatt Fotó: Gecse Noémi

A szakszervezeti vezetők mintegy tizenkét órás maratoni egyeztetés után érték el a múlt héten a bérezési törvény módosítását. A megállapodás értelmében az egészségügyi dolgozók, akiknek az elmúlt hónapokban csökkent a fizetése, teljes egészében visszakapják a különbözetet. Ugyanakkor a törvényben rögzített rendelkezés, miszerint a bérpótlék nem haladhatja meg a fizetésalap 30 százalékát, megmarad. Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei elnöke  lapunknak elmondta: a 30 százalékos küszöbből az ügyeleti és a hétvégi kiegészítést kivették, így azt nem a pótlékalapból fizetik. Az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával a keret átléphető az egyetlen szakra specializálódott kórházak, a mentőszolgálatok, illetve a sürgősségi betegellátó osztályok esetében. Az egészségügyben dolgozók érdekeit képviselő legnagyobb szakszervezet, a Sanitas azt is kiharcolta, hogy a nővérek és a bábák az asszisztenseknek megfelelő besorolásba kerüljenek. Mindemellett kérvényezték, hogy az irodai alkalmazottak, a mosodai, a konyhai munkások és a takarítók is magasabb kategóriába lépjenek, hogy fizetésemelést kaphassanak. A bérekre vonatkozó előírások 2018 májusától lépnek érvénybe. A szakszervezet és a minisztériumok között azonban csak az egyezséget kötötték meg, konkrét kormányrendelet még nem született.

A nagy öröm nem tartott sokáig. Az új törvény életbelépése után kiderült: egyesek kevesebb fizetést kapnak Fotó: Kristó Róbert
Szakadék a fizetések között

Február végén robbant a rendkívüli hír, miszerint március elejétől minden orvos és orvosi asszisztens fizetése megháromszorozódik. Ennek értelmében egy főorvos bére 4 ezer lejről akár 15 ezerre emelkedhet. Ennek nyomán Romániában a tervezettnél csaknem négy évvel korábban érte el a bértábla a 2022-re beütemezett szintet.

A kormány váratlan rendelkezése a romániai orvosok elvándorlásának megakadályozása miatt született.

A nagy öröm azonban nem tartott sokáig, hiszen a bértörvény nem írt elő arányos fizetésnövekedést minden alkalmazotti kategória számára. Az egészségügyben dolgozó mellékszemélyzet – a takarítók, a mosodai, a konyhai munkások és az irodai alkalmazottak – fizetése nem növekedett. Megmaradtak a régi fizetésekkel a felsőfokú végzettséggel rendelkező, de nem orvosként dolgozó egészségügyi alkalmazottak is: biológusok, gyógyszerészek, laboránsok és biokémikusok.

Az új bérezés életbelépése után akkor robbant ki az igazi botrány, amikor kiderült: fizetésemelés helyett sokan az addigi bérüknél is kevesebbet kapnak.

Az átgondolatlan fizetésemelések ilyen formán óriási bérszakadékot okoztak a különböző alkalmazotti kategóriák között.

A módosítás másik gyenge pontja a bérpótlékok szabályozása, amelyet az összbéralap 30 százalékára csökkentettek. Ennek értelmében a kórházak ezután semmilyen címszó alatt nem adhatnak nagyobb fizetéskiegészítést. A beharangozott béremelés az orvosok esetében sem olyan magas, hiszen korábban egy szakorvos fizetésének akár a dupláját is megkaphatta pótlékként. A veszélyes munkakörülmények között dolgozók – tbc- és járványkórházak, sebészetek alkalmazottai – továbbra is megkapják az eredeti pótlékot, így a 30 százalékos felső határ miatt a többi alkalmazottnak sok plusz pénz nem marad.

Több ezren sztrájkoltak

Az egészségügyi alkalmazottak országszerte csatlakoztak a Sanitas által május 7-re meghirdetett figyelmeztető sztrájkhoz, amely meg is hozta kellő hatását. A szakszervezet a kollektív munkaszerződés megkötését, valamint a bérpótlékok problémájának megoldását tűzte ki célul. A kétórás munkabeszüntetés során sok kórházban csak a sürgősségi osztályon dolgoztak, a többi részlegen, illetve a járóbeteg-rendelőkben elhalasztották a műtéteket és a kivizsgálásokat. Nyulas Emma az Erdélyi Naplónak elmondta: Hargita megyében a betegek nem látták kárát a tiltakozásnak. Az alkalmazottak egyharmada vonult ki a kórházak elé, a bennmaradók megfelelő módon ellátták a betegeket, akik a tüntetésből semmit nem érzékeltek.

Nyulas Emma: az egyezségről nem született papír Fotó: Kristó Róbert

A legnyomasztóbb helyzet Nagyváradon alakult ki, ahol a megyei és a városi kórház sürgősségi osztálya, a rohammentő-szolgálat összes orvosa, valamint az asszisztensek 80 százaléka nyújtotta be kollektív felmondását.

A közfelháborodást a helyi önkormányzat ülésének döntése váltotta ki, amely szerint az orvosoknak járó többletjuttatás 60 százalékkal, az asszisztenseknek járó pótlék pedig 25 százalékkal csökken. Végül a polgármester megígérte, hogy a megyei kórház saját költségvetéséből egészíti ki a béreket, így az alkalmazottak visszavonták csoportos felmondásukat.

Az ország többi részében viszonylag nyugodtan zajlottak a sztrájkok. Háromszéken az összes kórház csatlakozott az akcióhoz, miközben a sürgősségen dolgoztak, valamint a poliklinikán is megvizsgálták a halaszthatatlan eseteket. Kolozs megyében mintegy háromezren csatlakoztak a megmozduláshoz, és több intézményben az általános sztrájk kirobbantását szorgalmazták. Aradon is az összes állami kórházban tüntettek. Vuvuzelák és sípok kíséretében skandáltak, tolvajnak és hazugnak nevezték a kormány tagjait. Az akcióba bekapcsolódott Erdély legtöbb egészségügyi intézménye. A tiltakozók között azok voltak többségben, akiknek csökkent a juttatása, de a velük szolidaritást vállaló orvosok és asszisztensek is megmozdultak. Nyulas Emma szerint a május 11-re tervezett és végül lemondott általános munkabeszüntetést is meg kellett volna szervezni, mivel papír nem született az egyezségről. A Sanitas fővárosi képviselete a kiegyezés után elvetette az általános sztrájk ötletét.

A rendszer gyengeségei

A hazai egészségügyi rendszernek komoly problémái vannak. Évek óta súlyos vádak, kritikák érik, egymást követik a botrányok, így nem csoda, hogy a betegek nem bíznak a szolgáltatások minőségében. Az orvosok tömegesen vándorolnak ki olyan nyugat-európai országokba, ahol a fizetés mellett az egészségügyi rendszer és az infrastruktúra is optimális. A krónikus orvoshiány csak tovább erősíti a színvonal romlását. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában van a legkevesebb szakorvos, a kórházi pozíciók mintegy fele betöltésre vár, miközben az orvosi egyetemek tömve vannak diákokkal.

Nyulas Emma szakszervezeti vezető szerint a romániai egészségügyi rendszerre ráférne egy komoly átszervezés.

Az 1995-ös kórháztörvény és a támogatási rendszer módosításra, frissítésre szorulna. Az elnök kifejtette: a legnagyobb gond a romániai politikai rendszerrel van, hiszen 1990 óta több egészségügyi miniszter volt tisztségben, mint ahány év eltelt. Előfordult, hogy egy évben három miniszter is váltotta egymást. Ez a fajta politikai váltógazdaság egyáltalán nem tett jót az ágazatnak.

A „smekkerek” országa

Ábrám Zoltánnal, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanárával (portrénkon) a romániai orvosképzésről és az ezzel összefüggő egészségügyi helyzetről beszélgetünk. A marosvásárhelyi szakember szerint 1989-hez képest Romániában megkétszereződött az orvosképzést nyújtó egyetemek száma, miközben a hat hagyományos orvosegyetemen – Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Krajova, Jászvásár – a beiskolázási számok lényegesen növekedtek. Marosvásárhelyen két magyar, három román és egy angol nyelvű évfolyamon évente mintegy hetvenen végeznek évfolyamonként.

Ehhez hozzáadódik három nyelven a fogorvosképzés, románul és magyarul a gyógyszerész- és asszisztensképzés, valamint románul több hároméves szak is.

Dr. Ábrám Zoltán: önmagában a bérezés nem oldja meg a gondokat Fotó: Szucher Ervin

A mesterképzőkkel együtt évente mintegy ezren kapnak diplomát a MOGYE-n, tehát végzős van bőven – akárcsak a többi orvosi egyetemen –, ami mégsem mutatkozik meg a hazai állások elfoglalásában. Ábrám egy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányt említ, amely szerint minden harmadik, Marosvásárhelyen végzett magyar orvos Magyarországra távozott. A felmérés adatai szerint hatvan év alatt – 1948 és 2007 között – mintegy 2500 Marosvásárhelyen végzett orvos és fogorvos vállalt munkát Magyarországon, vagyis mintha évente negyven orvost képzett volna a MOGYE Magyarország számára. Az utóbbi évtizedben annyiban változott a helyzet, hogy már nem Magyarország a célország, és a román végzettek is nagy számban vállalnak munkát Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és másutt. Az elvándorlást nagymértékben elősegíti a szabad munkavállalás lehetősége.

A masszív orvoselvándorlás okairól a szakember azt mondja, hogy valamikor a jobb megélhetés mellett az emberi jogok hiányos volta miatt kívánkoztak el sokan. Mára az anyagiak többet számítanak, amihez a kívánt szakmai érvényesülés, a jobb munkafeltételek, a kiszámíthatóbb és megbecsültebb munkakörülmények is hozzáadódnak. „Sokaknak elegük van ebből a sajátosan működő – azaz néhol működésképtelen –, túlszabályozott, a méltánytalanságot pártoló országból és annak egészségügyi rendszeréből.

Valljuk be, Romániában a becsületes embernek – akár a jó szakembernek – kevesebb babér terem, mint annak a kategóriának, amelyet egyszerűen úgy nevezhetnénk: smekkerek”

– magyarázza az elvándorlás fő okát az egyetemi oktató.

Keletet mellőzve Nyugatra tekintünk

Az egészségügyi rendszer gondjainak gyökerei a kommunista évekre nyúlnak vissza. Az 1978-as egészségügyi törvény úgy biztosította az ingyenes ellátást, hogy közben be kellett szerezni a beteg hozzátartozójának a kötszert, gumikesztyűt, gyógyszert. Ábrám szerint szerencsére az a korszak már a múlté, amikor a petróleumlámpa is kötelező tartozéka volt az orvosi rendelőnek. Hosszas átmenetet követően az egykori központosított egészségügyi rendszerről az ország áttért a biztosításalapú betegellátásra. Részben nyugati sugallatra olyan intézkedések születtek, amelyekkel Románia nem tud lépést tartani.

Nagy a korrupció, a szervezetlenség, a stratégiahiány.

Nem véletlen, hogy átlagosan egy évet tart egy egészségügyi miniszter mandátuma, no meg az sem, hogy kormányzati szerepvállalása idején az RMDSZ négy egészségügyi minisztert is felsorakoztatott” – magyarázza az egyetemi oktató.

A sztrájkok elérték a céljukat. Az egészségügyi bérezési törvényt a múlt héten módosították Fotó: Gecse Noémi

Ábrám szerint Romániában is létezik magas színvonalú ellátás, többnyire a magánszférában, de egységesen magas színvonal soha nem lesz az egészségügyben. A különbözőségek ellenére úgy látja: „minden bírálat és hiányosság ellenére helyzetünk – beleértve az egészségügyi ellátást is – sokkal jobb, mint a világ átlaga. Csak mi vagyunk állandóan elégedetlenek, többet akarunk, és Keletet mellőzve egyfolytában Nyugatra tekintünk”.

Nagyobb szerepet a magántőkének

A nyugati egészségügyi ellátást nem lehet összehasonlítani a romániaival. Már csak azon egyszerű oknál fogva sem, hogy a GDP-alapon sokkal magasabb arányban támogatott német, francia vagy amerikai egészségügy nagyságrendekkel több pénzhez jut, mint a romániai. Ráadásul az Egyesült Államokban, Kanadában felekezeti kórházak is szép számmal működnek. Megszokott, hogy a kórház előcsarnokában egy-két falon a támogatók névsora van feltüntetve, kategóriánként: százezer dollár, félmillió, egymillió felett és a többi.

A magántőke a romániai egészségügyben is jelen van. Aki jól tervez, jól gazdálkodik, jó minőségű szolgáltatásokat biztosít, az saját magának termel nyereséget hosszú távon. Nem egy magánklinika és magánkórház működik országszerte.

Ábrám szerint jól működő magyar vállalkozóból is lenne annyi, hogy már egy „magyar” kórház – például református vagy katolikus – felépülhetett volna.

Ehelyett azon folyik a vita, hogy a magyar kormány melyik lehetséges helyszínt támogassa. Most, amikor a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzés folyamatos leépítése miatt esetleges alternatívában is gondolkodni kellene, milyen jól fogna, ha már létezne a magyarságnak egy saját kórháza.

Gyerekcipőben a megelőzés és a szűrés

A romániai egészségügyet nemcsak az orvos- és asszisztenselvándorlás sújtja, hanem a más okokból is súlyosbodó szakorvoshiány. Az országhatárok elhagyásán túl ma már belső szakmai migrációról is beszélhetünk, amikor a választási lehetőleg a jó szakmákra esik. A megelőző orvosi állások – a sürgősségi ellátás – ezt alaposan megsínylik, ráadásul lassacskán már annak kell örülni, aki egyáltalán erre szakosodik. De a szakorvosi ellátáson belül is nagyok a rések, amit a kihelyezésen először választott népszerű szakok példája igazol.

A szakember szerint a mostani intézkedések, a fizetésemelés csak részben javít a gondokon, miközben átgondolatlansága miatt hatalmas igazságtalanságokat és káoszt teremt az egészségügyben. „Azt remélik, hogy a magas fizetés itthon tartja majd az orvosokat és megszünteti a hálapénzt. Szerintem legfeljebb enyhíti a gondokat, miközben újakat okoz” – fogalmaz Ábrám Zoltán, aki szerint a romániai egészségügy mindig is lépéshátrányban volt. A most elindított béremeléseket már jóval korábban és átgondoltabban kellett volna elvégezni. Válaszként a romániai orvoshiányra erősödő jelenséggé vált a moldáviai orvosok itteni munkavállalása, akik sokkal jobban megbecsülnek egy-egy munkahelyet, mint a hazaiak, de ezzel együtt sem lehet megoldani az egyre nagyobb szakorvoshiányt.

Az egészségügyben is nagy a korrupció, a szervezetlenség és a stratégiahiány. Ezt pedig elsősorban a betegek sínylik meg Fotó: Gecse Noémi

Miközben a hazai egészségügy számos támogatási és személyzeti gonddal küzd, a demográfiai mutatók, a fogyó népességű országokra jellemző gondok – pl. idősellátás – szempontjából fokozatosan felzárkóztunk Európához. A vezető halálokok megegyeznek a fejlett gazdasággal rendelkező országokéval, de kirívó a szív- és érrendszeri megbetegedések és elhalálozások túl magas aránya. A fertőző betegségek – ha nem is vezető jelentőségűek és gyakoriságúak – még mindig igen fontos egészségügyi problémát jelentenek. Románia a gümőkór (tbc) morbiditása és mortalitása alapján Európában a sajnálatos első helyezést éri el. Miközben gyermekcipőben járnak a megelőzési programok, például méhnyakrákban évente kétezer nő élete lenne megmenthető.

Hevele Lili, Makkay József

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS