Kárpát-medence: egy kenyéren vagyunk

Sütő Éva 2020. július 22., 16:04 utolsó módosítás: 2020. július 23., 08:18

Tíz esztendeje sütik a magyarok kenyerét a Kárpát-medence magyarlakta területein termett búzából. A szimbolikus jelentőségű kezdeményezés idén újabb állomásához érkezett: a partiumi gazdák búzáját ezúttal a Bihar megyei Szalacson öntik össze.

Kárpát-medence: egy kenyéren vagyunk
galéria
Kárpát-medence-szerte gyűl a búza a magyarok kenyeréhez. A Partiumban Szalacson gyűjtik az éltető gabonát Fotó: Barabás Ákos

Aratás kezdetén a Kárpát-medencében a Pécsről indult Magyarok Kenyere programmal is számolnak. Idén a Nemzeti Összetartozás Évében is összefognak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal a rászorulókat segítsék. A Magyarok Kenyere program ebben az évben tízéves.

Ezúttal 89 helyen gyűjtik a búzaadományokat, amelyeket 20 malomban őrölnek majd meg.

Tavaly a program keretében 5668 határon inneni és túli magyar gazdálkodó adományozott mintegy 800 tonnányi búzát.
A Magyarok Kenyere Alapítvány, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által közösen szervezett Magyarok Kenyere–15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom össznemzeti önzetlen, segítő szándékú összefogása. A program keretében Magyarország területéről és a Kárpát-medence magyarlakta régióiból ajánlanak fel búzát magyar gyermekeket segítő szervezetek számára.

Tíz év óta minden esztendőben ez a kezdeményezés adja az augusztus 20-i Szent Jobb Körmenet kenyerét is, amely a Kárpát-medencei országlás és az új élet szimbóluma is egyben.

A nemzeti „életből” származó lisztet – ahogyan az előző években is – anyaországi, erdélyi, partiumi és kárpátaljai árvaházak, gyermekotthonok és irgalmasrendek kapják. Trianon 100 éves évfordulóján szerte a Kárpát-medencében az Egy kenyéren vagyunk jelszó alatt gyűjtik az „életet”. Idén a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepét július 31-én tartják a Békés megyei Szarvas szárazmalmában.
Partiumi szinten az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének (EMGESZ) több tagszervezete is kiveszi részét a programból. Bihar megyében immár hatodik éve az érmelléki, a Belényes vidéki, a hegyközi, illetve a dél-bihari gazdaegyesületek kapcsolódtak be a karitatív jellegű programba, amelynek keretében gyűjtőpontok kialakításával szervezik meg a gyűjtést. A Bihar megyei szervezetek tizenhét gyűjtőhelyen várják a gazdák búzaadományait.
Szatmár megyében a Szatmári Gazdák Egyesületének gyűjtőpontjai: Kaplony, Mezőterem, Csomaköz és Egri települések, Szatmárnémetiben a demokráciaközpontban alakították ki az átvevőhelyet. A Szilágysági Gazdák Egyesülete Szilágyperecsenben Darabont Attila portáján, illetve Zilahon, a demokráciaközpont épületében várja a felajánlásokat.
A mezőgazdasági vállalkozások, civilszervezetek és magánszemélyek által felajánlott termény egy ünnepélyes partiumi összeöntést követően kerül megőrlésre.

A Partiumi falvakban gyűjtik a gazdáktól a magyarok kenyeréhez szükséges búzaadományokat Fotó: Sütő Éva

A hivatalos össznemzeti búzaösszeöntés mintájára most kerül sor először a partiumira, amelyet az érmelléki Szalacson fognak megejteni az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében.

A szalacsi búzagyűjtésnek már hagyománya van, a helybéli gazdák szekerekkel járják a falut a felajánlás begyűjtésére.
A precedens értékű eseményen részt vesz a Szatmár megyei és a szilágysági gazdák képviselete is. A szertartásra a szalacsi tájház udvarán kerül sor július 28-án, kedden. A hely autentikus keretet biztosít a rendezvénynek, ahol ünnepélyesen tisztelik meg az „új életet”. Ebből a búzából készülnek majd el az augusztus 20-án megszentelendő kenyerek is. Ezeket az elmúlt esztendők gyakorlatához hasonlóan idén is a nagyváradi Szent László téren áldják meg a történelmi egyházak lelkipásztorai. A július 28-i eseményre a szervezők minden olyan egyesületet meghívnak, amelyek a gyűjtésben részt vettek.
A partiumi föld ajándékát megszentelő ceremónia és a július 31-i szarvasi összeöntés a köztünk lévő demarkációs vonalak érvénytelenségét mutatja, hiszen a búza, a pipacs, sőt a búzavirág is ugyanúgy megterem és virít Kárpát-medence szerte, mint Szarvason vagy Szalacson.

Keretbe: Az aratás szakrális munka
A parasztemberek régen úgy tartották, ha kenyér van, minden van. Az aratást szakrális munkának tekintették, ennek megfelelően fogtak hozzá a feladatnak. Sok érmelléki idős ember emlékszik arra, hogy az aratók megálltak a búzaföld szélén, levették kalapjukat, és szertartásosan fohászkodtak Istenhez. Csak ezután fogtak neki a rendvágásnak. Az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét”. Kikeresték azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal egybekötötték. Az aratókoszorú régen templomi szentelmény volt, minden templomnak ékessége. Akkoriban az ember minden esztendőben annyi termést kért az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek is, az ég madarainak, az anyaföldnek, valamint maradjon annyi, hogy új termés sarjadjon belőle.
Az effajta hagyományok a partiumi kisfalvakban részben ma is élnek, sőt több helyütt a gabonaföldek megáldása mellett az újkenyér megszegésének is visszatért a hagyománya. Az elmúlt esztendőkben az érmelléki és a hegyközi gazdák nemegyszer szerveztek aratóünnepséget.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.