Trianon százéves öröksége egy magyar diplomata szemszögéből

2020. május 21., 08:12

Trianonban kell keresni Európa 20. századi tragédiáit. A vesztes fél meghallgatása nélkül aláírt „békeszerződés” nemcsak a Magyar Királyságot döntötte romba, hanem megpecsételte Európa jövőjét is. Az eltelt évszázad alatt számos politikus szóvá tette ezt.

A trianoni döntés számokban: Magyarország területeinek kétharmadát veszítette el

Trianont az első világháború győztes nagyhatalma, az Egyesült Államok soha nem ismerte el, a diktátumot Wilson elnök nem írta alá. (Kerüljük a hétköznapi szóhasználatban általánosan elfogadott trianoni békeszerződés megnevezést. A szerződés jogi meghatározás szerint „két fél egybehangzó akaratnyilvánítása”. Trianonban a vesztes felet meg sem kérdezték, a megelőző tárgyalásokon részt sem vehettünk, így az nem szerződés, még kevésbé békeszerződés.)

A trianoni döntéseket az amerikai győztesek mindenkor szűk látókörű, sovinizmusból táplálkozó, bosszúálló és erkölcstelen diktátumnak tekintették.

Figyelmet érdemel, hogy a Németországot tönkretenni hivatott versailles-i szerződést az amerikai tárgyalódelegáció vezetője ugyan aláírta, de miután hazavitték a szöveget, az amerikai törvényhozók döbbenten találták magukat szembe azzal, hogy az európai szabadságért elesett amerikai katonák életüket egy elfogadhatatlan francia diktátumért áldozták fel. 1920 márciusában az USA Szenátusa megtagadta Versailles ratifikációját, így az mindössze érvénytelen papír maradt. Különösen az úgynevezett vétkességi klauzula háborította fel a tengerentúli honatyákat, amelyet Versailles lélektanilag legveszélyesebb, teljességgel elfogadhatatlan pontjaként értelmeztek. E szerint a világháború kitöréséért kizárólag Németország és Ausztria–Magyarország voltak a felelősök. Egy ilyen állítás a történelem egész korábbi menete során elképzelhetetlen volt. A háborút a történelem velejárójának tekintették, amelyet az egymással összeütközésbe került érdekek váltottak ki, és következésképpen azok magától értetődő következmények voltak. A vesztes felet erkölcsileg nem bélyegezték meg. 1921-ben az USA Németországgal a többi nagyhatalomtól függetlenül külön békeszerződést kötött, és ezzel elhatárolta magát a francia diktátumoktól. Az ezt követően kialakított „izolacionista Európa-politikájához” következetesen ragaszkodott, egészen 1941 decemberéig, a Pearl Harbort ért japán légitámadásig.

Huszonötmilliós új kisebbség

Az első világháborút mindazonáltal nem csupán a legyőzöttek, Németország és Ausztria–Magyarország veszítették el. A világháborút egész Európa elveszítette, ide értve a győzteseket is. Európa két évezred szakadatlan dominanciáját követően kiszorult a világpolitikából. 1918-at követően Európa többé már nem volt aktív alakítója a világpolitika döntéseinek, hanem csupán kiszolgáltatott tárgya. A döntéseket Versailles–Trianon után Európa feje fölött hozták, a két világháború között Washingtonban, a második világháború után pedig részben Washingtonban, részben pedig Moszkvában.

John Maynard Keynes nagy tekintélyű közgazdász tagja volt a Versailles-ban tárgyaló delegációnak. A béke gazdasági következményei című könyvében Európa súlyos gazdasági hanyatlását is a versailles–trianoni diktátumok egyenes következményeként értékeli.

Művének központi tétele, hogy a két vesztes hatalom tönkretételével egyúttal szétzúzták a kontinens gazdasági motorját is. 1919–1939 között a Szovjetunió ipari termelése 600, az USA-é pedig 300 százalékkal nőtt, ez alatt az európai átlag mindössze 40 százalék volt, ami jól mutatja a kontinens gazdasági térvesztésének mértékét. A szövetségesek későn ébredtek rá, hogy a gazdaságilag tönkretett legyőzöttek nyomorúsága immár saját társadalmuk és gazdaságuk biztonságát is veszélyezteti. A győzelemittasságtól elvakult európai vezetőket azonban kevéssé érdekelte az elméleti közgazdászok figyelmeztetése.
A világpolitikai és a gazdasági tönkretétel mellett a nemzeti kérdés volt a harmadik terület, ahol máig sem jóvátett károkozások, mérhetetlen igazságtalanságok történtek. A brit tárgyalódelegáció tagja, Harold Nicholson így értékel Béketeremtés című könyvében: „abban bízva jöttünk Párizsba, hogy egy új, igazságos rendet hozunk létre, és azzal a meggyőződéssel távoztunk, hogy csupán még jobban összegubancoltuk a régit”.
Neville Chamberlain brit miniszterelnök 1924-ben:

a trianoni diktátum eredménye nem béke, hanem egy új háborútól való rettegés lett”.

Lloyd George brit miniszterelnök 1929-ben: „a teljes tárgyalási dokumentáció, amelyet francia szövetségeseink Trianonban rendelkezésünkre bocsátottak, csaló hamisítványok voltak”. A közép-európai térség etnikai határai és az ott élő népek földrajzi elhelyezkedése olyannyira bonyolult átfedéseket mutatott (és mutat jelenleg is), amely eleve kizárta az új nemzetállami törekvések igazságon alapuló rendezését. Következésképpen a győzteseket akkor is megoldhatatlan feladat elé állította volna a helyzet, amennyiben törekvéseiket a jogszerűség irányította volna.
Susan Carruthers neves brit történész a Világpolitika globalizációja című könyvében így ír: „az új területi rendezés legalább annyi gondot és problémát okozott, mint amennyit megoldott. Mintegy harmincmillió ember jutott új nemzetállamhoz, miközben huszonötmilliónyit kényszerítettek kisebbségi létre ezekben a tökéletlen új nemzetállamokban”.

A népek új börtönei

Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere Diplomácia című átfogó művében kemény szavakkal ítéli el Trianon és Versailles igazságtalanságait. A diktátumot az amerikai utópia és az európai paranoia rossz keverékének tartja. Idézi Wilson elnök 1918. január 18-án elmondott beszédében megfogalmazott és a történelmi magyarság számára napjainkban is olyannyira aktuális Tizennégy pontját, amelyben a következő áll: „Ausztria–Magyarország népeinek biztosítani kell a lehetőséget az autonóm fejlődéshez”. A világháború győztes nagyhatalmának vezetője ezzel kijelölte az új európai fejlődés alapelvét, vagyis az autonómiához való jogot. A Párizs környéki tárgyalások során azután a wilsoni rendezés alapelveinek valamennyi pontját szisztematikusan megsértették.
A tárgyalásokon a legyőzött országok képviselői nem vehettek részt(!), és a győzteseknek a koncon való marakodása nem jogokról és elvekről, hanem minél nagyobb területek megszállásáról, évszázados államok feldarabolásáról és a politikai határok önkényes tologatásáról szólt.

A konferenciákon részt vevő győztes delegációk a tartós béke megteremtését szolgáló bármiféle előzetesen kidolgozott napirend nélkül tárgyaltak, 58 különböző bizottságban összesen 1646(!) ülést tartottak, amelyek során lényegében kizárólag területszerzési kérdésekkel foglalkoztak.

Két világháború közötti Trianon-plakát. A magyarság soha nem nyugodott bele a nemzetet ért megaláztatásba

Trianon legfőbb rendezési elveként arra hivatkoztak, hogy „Ausztria–Magyarországot, mint a népek börtönét, fel kell számolni”. Kissinger értékelése szerint ugyanakkor a felszámolt közép-európai hatalom helyén népek újabb börtöneit hozták létre. Ezek mindegyikében egy-egy „uralkodó nemzetet” teremtettek, amelyek alá nagyszámú „segédnemzetet” kényszerítettek be.
Kissinger Csehszlovákiát, hasonlóan a többi osztrák–magyar utódállamhoz, ugyanolyan soknemzetiségű tákolmánynak minősíti, mint maga a Monarchia volt. Eszerint a 15 milliós „csehszlovák népességben” az uralkodó nemzet, vagyis a cseh kirívó kisebbségben volt, és a lakosság több mint egyharmada nem volt sem cseh, sem szlovák. Az új állam iránti szlovák elkötelezettség is már a kezdetektől fogva rendkívül kritikus volt. Jól mutatja ezt, hogy Andrej Hlinka, a Szlovák Néppárt elnöke 1925. június 4-én elmondott beszédében így nyilatkozott: „mindannyiunk lelkében lobogjon a magyarsággal közös haza emléke, mert az ezeresztendős magyar uralom alatt sem szenvedtünk annyit, mint a Trianont követő cseh megszállás hat éve során”. A szlovák elégedetlenség bizonyítékául szolgáljon az 1939-ben, majd 1992-ben sietve kiharcolt önálló államalakításuk. A csehek által megszerzett államalakulatba Trianonban három és félmillió németet, egymillió magyart, hatszázezer lengyelt és több százezer további kárpátaljai népcsoportot (ukrán, ruszin, rutén, zsidó, moldvai stb.) préseltek be. A megoldás tarthatatlanságát jól jellemezte, hogy ezek az elszakított nemzetrészek eredeti anyaországukkal határos területen éltek, ami magától értetődővé tette reintegrációs törekvésüket, különös tekintettel a Wilson által megfogalmazott autonóm önrendelkezési jogokra.
André Tardieu, Franciaország háromszor megválasztott miniszterelnöke így értékel La paix című könyvében: „azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken és a Szudétaföldön népszavazást rendezni, mert akkor nem tudtuk volna létrehozni Csehszlovákiát – tekintettel arra, hogy azt az ott élő nagyszámú lakosság elutasította volna.” Ennyi.

A jugoszláv és román „modell”

Jugoszláviának szerb uralom alatt történt megteremtése még bonyolultabb összefüggéseket mutatott. Korábban még sohasem préseltek egyetlen államalakulatba egymástól ennyire eltérő kultúrával és történelmi hagyományokkal bíró népet. A délszláv államot mindenekelőtt kettévágta a Róma–Bizánc-tengely, az a történelmi törésvonal, amely a Nyugat- és a Kelet-római Birodalom között húzódva szétválasztotta a katolikus és az ortodox vallást, a latin és a cirill íráskultúrát. További tehertételt jelentett, hogy a létrehozott Jugoszlávia népei tragédiákkal sújtott, bonyolult történelmük során sohasem éltek egyazon politikai egységben. Szlovénia „Ausztria örökös tartományaként”, Horvátország pedig az ezeréves Magyar Királyság tagjaként integrálódott a római kereszténységet valló Európába. A magukat Nagy Sándor leszármazottainak tekintő macedónokon túlmenően ebbe a művi létesítménybe kényszerítettek további jelentős erőt és Európa számára idegen világot képviselő mohamedán vallású népeket, a koszovárokat és a bosnyákokat. Trianon igazságtalan rendezésének számláját 1941-et követően egy újabb, az 1991-ben kitört véres „délszláv háború” során nyújtották be.
Trianon Romániában is etnikailag és vallási téren egyaránt erőteljesen megosztott, többnemzetiségű államot hozott létre. 1918-at megelőzően Romániában a teljes lakosságnak csupán 8 százalékát tették ki a kisebbségek, amely számarány Trianon eredményeként meghaladta a 35 százalékot, a teljes lakosság több mint harmadát.

A párizsi döntéshozókat legkevésbé sem érdekelte, hogy azonnal beindultak a „homogén román nemzetállam” megteremtésére irányuló erőteljes „nagy román” asszimilációs erőfeszítések.

Ennek lényege: a kevésbé kialakult nemzeti karakterrel rendelkező etnikumok irányába a beolvasztás, míg az erőteljesebb történelmi karakterrel rendelkező magyarok és szászok irányába az ellenségképre épített kirekesztő politika.
Trianonban Románia a történelmi Magyarország területéből nagyobb részt (107 ezer négyzetkilométert) kapott, mint a jelenlegi Magyarország területe (93 ezer négyzetkilométer). Az eltérő nemzetrészek közötti viszonyokat tovább bonyolította, hogy az elszakított területek egyházi struktúráját a középkori Erdély szabad szellemisége alakította ki, amelyben az ortodox és görögkatolikus románok mellett jelentős számú római katolikus, evangélikus, trinitárius, unitárius magyarok, szászok, örmények, továbbá zsidók, sőt olyan székelyek is éltek, akik szabad elhatározásból a zsidó vallás rítusait követték (szombatosok). Bocskai István fejedelem bölcsen ismerte fel, hogy Erdélyben csakis úgy lehet békét és virágzó gazdaságot teremteni, ha biztosítva van valamennyi vallás szabad gyakorlása.
Bocskai nagyságát az európai vallásszabadság letéteményese, Svájc napjainkban is tisztelettel őrzi. Érdemes elmenni Genfbe, a Reformátorok falához, ahol Luther, Kálvin, Zwingli és a vallásszabadság többi apostolának szobra mellett ott áll Bocskai István szobra is.
Végül Trianon területi döntéseinek igazságtalanságát mutatja, hogy az ezer évig Szent István koronájához tartozott „őrségi határvidéket”, a mai Burgenlandot az első világháború kirobbantásáért felelős Ausztria kapta meg.

Legyőzni, de nem tönkretenni

Kissinger szigorú Trianon-kritikáját a napóleoni háborúkat lezáró, 1815-ös bécsi béke premisszájából vezeti le. Hangsúlyozza, a béke eredményeként Európa történelmének leghosszabb békés korszakát élte meg. A nagyhatalmak között pontosan száz évig nem került sor kontinentális méretű háborúra. A kialakított nemzetközi rend nem az elrettentésre és az erővel való fenyegetésre támaszkodott.

A győztesek (poroszok, osztrákok, angolok és oroszok) könnyűszerrel feldarabolhatták, tönkretehették és megalázhatták volna Franciaországot, de nem ez volt a céljuk. Az akkori győztesek békét akartak teremteni.

Bölcsen tudták, hogy az igazságtalanság és a bosszú sohasem lehet a tartós béke alapja. Mivel a rendezésben nem voltak sem győztesek, sem vesztesek, ezáltal olyan egyensúlyt tudtak teremteni, amelyet egyik fél sem akart felborítani. A béke az európai hatalmak között közös érdekeket és közös értékeket alakított ki. Közöttük nem csupán katonapolitikai, hanem erőteljes morális egyensúly is fennállt. Az amerikai külpolitika korábbi irányítója bátran kimondja: „ha a győzteseket Versailles-ban és Trianonban hasonló bölcsesség vezette volna, minden bizonnyal sohasem tör ki a második világháború”. Kissinger bírálatát az ízig-vérig francia hazafi, Ferdinand Foch marsall, az első világháborúban harcoló francia hadsereg főparancsnoka már évtizedekkel korábban megfogalmazta, így értékelt:

uraim, Versailles és Trianon nem békekötés, hanem mindössze egy húsz évre szóló fegyverszünet”.

Katona létére bölcs ember is volt. Pontosan ennyi idő múlva, 1939-ben kitört a második világháború. Azt a rendezőelvet, hogy az igazságtalanság csakis igazságtalanságot, a gonoszság pedig gonoszságot szül, maga Roosevelt elnök is magáévá tette. Hasonló erkölcsi alapokon fogalmazta meg világháborús hitvallását az őt követő Harry S. Truman is: „ellenségeink, Németország és Japán felett totális győzelmet arattunk, megadásra kényszerítettük őket, de nem kívántuk azokat sem megalázni, sem tönkretenni. Győzelmünket követően haladéktalanul segítettük őket a talpra állásban, a demokratizálódásban és a nemzetek közösségéhez való mielőbbi reintegrációjukban.” Trianon szűk látókörű döntéshozóinak szóló, száz évvel megkésett üzenete: e két legyőzött hatalom azóta is töretlenül az Egyesült Államok leghűségesebb, rendíthetetlen szövetségese!

A magyar álláspont

A magyar kormány 1920. november 15-én beterjesztette a trianoni diktátum ratifikációját szolgáló előterjesztést. Az előterjesztés hangsúlyozza: „A Trianon által ránk kényszerített diktátum nem felel meg annak az alapvető nemzetközi jogelvnek, amely előírja, hogy a szerződéseket a felek szabad akaratuk alapján, kölcsönös megegyezés eredményeként alakítják ki.” A magyar nemzetgyűlés Trianon diktátumainak törvénybe iktatásakor a következő jogfenntartó nyilatkozatot tette: „a Nemzetgyűlés, midőn Trianon törvénybe iktatását elhatározza, kimondja, hogy ezt az okmányt valótlan adatokon alapulónak, igazságtalannak és az emberiség közös érdekeibe ütközőnek tartja, hogy az nem tények és az érdekek kétoldalú megvitatásának és az ebből folyó egyetértésnek az eredménye, hanem idegen akaratnak reánk való erőszakolása. A Nemzetgyűlés csupán ennek az ellenállhatatlan kényszernek engedve járul annak ratifikálásához, és e tényével nem róhat kötelezettségeket azokra a területekre, amelyek benne képviselve nincsenek.”

Epilógus

A jövő egységes Európáját megteremteni hivatott integrációs folyamatot elindító, a két egymást követő világégés tragikus eseményeit átélő bölcs államférfiak – Charles De Gaulle, Konrad Adenauer, Robert Schuman és a többi alapító atya – elhatározták, hogy olyan Európát teremtenek, amely egyenjogúságra épülve, a hagyományosan sokszínű nemzeti kultúrák teljes szabadságát biztosítja. Jean Monnet intő szavai arra is utalnak, hogy mindehhez nagyfokú bölcsességre és egymás iránti toleranciára van szükség. Figyelmeztet, rajtunk múlik hogy „e gazdag sokféleség és sokszínűség a mi erősségünk lesz-e, avagy továbbra is Európa csapdája marad”.
Az uniós tagországok közötti korábbi (Versailles, Trianon) merev politikai elválasztó határok felszámolása, „Schengenland” megteremtése sokat segített a korábbi vétkek és fájdalmak enyhítésén.

A Wilson által javasolt autonómia lehetővé tenné, hogy Trianon hibáit ne kelljen területi követelésekkel, határmódosításokkal orvosolni.

Az Európai Unió vezetői azonban ebbe az irányba még nem indultak el. Még hosszú az út, sok a teendő. Számunkra alapvető igény, hogy mindazok a Trianon által elszakított területeken élő magyarok, akik száz esztendő keservei, megaláztatásai és meghurcoltatásai ellenére továbbra is magyarok kívánnak lenni, hadd maradjanak meg magyarnak, szabad európai polgárként, emelt fővel őrizhessék meg anyanyelvüket, kultúrájukat, vallásukat, hagyományaikat, vagyis önazonosságukat.

Dr. Mohi Csaba

A szerző nemzetközi jogász, nyugalmazott nagykövet

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.