Szent István napja, az újra felfedezett ünnep

2020. augusztus 20., 08:55

Szent István napja összmagyar ünnep. A rendszerváltás előtti Magyarországon az Alkotmány napjaként tartották számon, de az utóbbi harminc évben Szent István ünnepe a Kárpát-medence természetes határain is átnyúlik. A moldvai Klézsén a csángók is első királyunkhoz fohászkodnak. Közéleti személyiségeket kérdeztünk közös ünnepünk jelentőségéről.

A Szent Korona mását állítják fel Székelyudvarhelyen. Az elmúlt években Erdélyben is egyre több helyen ünnepeltek Fotó: Beliczay László

„Augusztus 20. az államalapítás ünnepe. Csak éppen semmi köze az államalapításhoz. Mi is történt augusztus 20-án? 1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király maradványait a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette. Augusztus 20. országos ünneplése Mária Teréziának köszönhető, aki a magyarok iránti gesztusként elrendelte István ünnepét. 1771-ben a Szent Jobbot Ragusából – ma Dubrovnik – Bécsbe, majd pedig Budára vitette, ahol a királyi vár Zsigmond-kápolnájában őrizték.

Dr. Kálmán Attila marosvásárhelyi tanár, történész

Az első körmenetre a 19. század elején került sor, amelyet 1945-ig a budai várban rendeztek. 1891-ben augusztus 20-át Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig belügyminiszteri rendelet írta elő a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A trianoni békeszerződés után az addig elsősorban egyházi ünnep nemzeti tartalommal egészült ki, előtérbe kerültek a Szent István-i Magyarország visszaállítását követelő rendezvények. Az ünnep megtartása kibővült tisztavatással, ünnepélyes őrségváltással és 1927 óta tűzijátékkal. Szent István halálának 900. évfordulóján az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés kimondta, hogy az országgyűlés Szent István király dicső emlékét a magyar nemzet örök hálájának és mélységes hódolatának bizonyságául törvénybe iktatja. Illetve, hogy az országgyűlés augusztus hó 20. napját Szent István király emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánítja.
A második világháború után a Szent Jobb-körmenetet már Pesten tartották – a budai várnegyed háború utáni romos állapota nem is engedte volna ennek megtartását. A Rákosi-rendszerben betiltották az ünnepet, az egyházi és nemzeti jelleg megszűnt, de megmaradt munkaszüneti napnak. 1949-ben erre a napra időzítették az új, szovjet mintájú alkotmány hatályba lépését, ezért a következő évben augusztus 20-át a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánították. A nap kommunista ünneppé való alakítása teljessé vált.
A Kádár-korszak alatt erősödött az ünneplés szórakoztató jellege: ekkor tartottak először vízi és légi parádét, koncerteket stb. A rendszerváltás után újra lehetővé vált a Szent Jobb-körmenet megtartása a Szent István-bazilikánál, 1991-ben pedig az első szabadon választott Országgyűlés az államalapító Szent István napját hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
Minden augusztus 20-án a hivatalos központi program Budapesten zajlik: Magyarország lobogóját katonai tiszteletadással felvonják, honvédtiszteket avatnak, koncerteket, családi programokat tartanak, megáldják az újkenyeret. Az ünnepi szentmise után a Szent István-bazilika körül megtartott Szent Jobb-körmenet részben állami rendezvény, de az esemény elsősorban a hívők tisztelgése Szent István előtt. Gyermekkoromban arra emlékszem, hogy azért vártam augusztus 20-át, mert katonai parádét lehetett nézni a tévében. Melyik fiúgyermek nem kedveli az egyenruhákat, fegyvereket, katonazenét, történelmi zászlókat és a rendezettséget, pontosságot, hagyományok tiszteletének látványát? A nemzeti ünnepnek viszont nemcsak parádékról és katonákról, nemcsak Szent Jobbról kell szólnia, hanem békéről, családról, barátokról, megmaradásról. Egymásról.”

Esztergomtól Trianonig

Demján László marosvásárhelyi származású, Budapesten élő műemlékvédő építész

„Mit ér, ha magyar vagy? Erdélyiként mit ér, ha elveszett a Kárpátkaréj és mégis ott kell élned? Innen kezdeném, hiszen már elmúlt száz esztendő, hogy megszűntünk egészséges, ép végtagokkal egységes nemzetként élni. És mégis fennmaradtunk!

Ősiség nélküli kozmopoliták serege tette tönkre a szentistváni Magyarországot.

Akkor azzal indokolták, hogy immár ideje a lélekben erős nemzetállamoknak átvenni öreg kontinensünk irányítását. Most pedig megérkezett a jelenkor szövevényes hátterű Európai Egyesült Államok fantomvilága és az egyenruha viselését, a nemzetek kis országainak megszüntetését, politikai határainak felszámolását és gyökereink eltüntetését erőltetnék. Felejtésre kárhozottan vitriolozzák ki az agyakból a féltve őrzött családi bölcsőket. Elpusztítanák a világuralmi törekvéseikre veszélyesnek tartott magyar egységünket, a vallásában sokoldalú, de hitében mégis egységes keresztény ország újrainduló határtalan egységét.
Az álarc mögé bújtatott Európában talán az 1790-ben induló francia forradalom felvilágosodásnak keresztelt köntöse, majd a hozzá hasonló 1870-es olasz egységmozgalom szüntette meg az egyházra támaszkodó államalakulatot. Így válhatott ketté a keresztény vallás az államtól. Országunkban a szabad eszmék győzelmének tekinthető 1867-es kiegyezés volt az utolsó koronája nemzetünknek, de ez a felívelő országépítés már nem illett a szabadkőműves körök aljas terveibe. Az első nagy világégés kierőszakolt darálójába és a kényszerűen felkínált békejobbot osztogatók elképzelésébe az ősi Szentháromság hite és azt elhivatottan hirdető Magyar Királyság jelenléte már nem fért bele. Milyen érdekes, hogy a békediktátumot csak velünk íratták alá a Trianon-palotában, a háború kirobbantóinak és a többi vesztesnek a királyi főkastély dukált.
Tekintsünk vissza a Kárpát-medence sorsfordító első évezredének előestéjére, amikor 1050 esztendeje született Esztergomban az édesanyja révén erdélyi származású apostoli királyunk, Szent István.

Van-e a keresztény hitű civilizált világban még olyan nemzet, amely államalapító királyának ereklyecsontjait szinte egy évezrede őrzi?

Csupa megválaszolatlan kérdéssorokból áll össze történelmünk dicső múltjának fonala.
Gyalázatosnak szánt nemzetirtó erők sátáni szövevénye sem törte meg a máig virágzó nemzetünk, magyarságunk, hitünk, vallásunk erejét, a magyarok világváltó hivatását. Ezt az alkotást köszönhetjük a virágrét illatú Hungária alapítójának, első uralkodónknak, Szent Istvánnak.
Hány településnévben maradt fent Szent István felejthetetlen emléke? Hány korabeli és késői krónikás zengte világraszóló reformjait, törvényeit, hány nagyhatalom rettegett igazságos és hódító cselekedeteitől? Nem kegyetlenkedései maradtak ránk, inkább a kegyelem és magasztosság emléke, a gazdag aratással járó búcsú és újkenyér megszentelése. Jól működött a tíz falunak egy templom, gazdaság és a kötelező egyházi hozomány kiállításának törvénye. Kereszténységünket eltörölni nem lehetett, erkölcsünk, hitünk megerősödött és nemzeti újjáéledésünk töretlenül folytatódik.
Az erdélyi magyarokban a nemzeti tudat erősebb kell, hogy legyen. Ez már nemzeti öntudattá nőtt transzilván büszkeségnek számít, hiszen minden magyarnak az ünnep szép és szent, egy erdélyinek talán még szentebb és még szebb tud lenni.”

Mai kihívások

Dr. Puskás Attila vallástörténész, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke

„Szent Istvánt méltán tekinthető a magyar nemzet mindenkori legjelentősebb személyének, hiszen hozzá kötődik a Kárpát-medencében otthonra találó magyarság nemzetté válása. Szent István királytól kezdve nemzetként beszélhetünk a magyarságról. A kérdés az, hogy miként valósította meg mindezt és mi tette lehetővé a változást.

A nemzetépítést Szent István személyes meggyőződésből és politikai éleslátásából is keresztény értékek alapján valósította meg.

Így gondolta a magyar nemzet jövőjét is, amikor a Hartvik-legenda szerint országát Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Szent Istvántól kezdve magyarnak lenni egyet jelentett azzal, hogy kereszténynek lenni.
E kijelentésre ma sokan felkapják fejüket. Lelkiségi és teológiai igazság azonban, hogy az ember hitében lehetnek hullámvölgyek, de a kereszténységben nem, mert a kereszténység a Krisztus-hívők közössége. Másodsorban a hitre épülő vallásosság és a vallásosság intézményes megvalósulása egy kultúrát teremt, amitől a hitetlen sem képes függetleníteni önmagát. Meghatározzák a kultúrába és a gondolkodásmódba beivódott vallás értékei. A kereszténység sem egy puszta köntös, amit könnyelműen ledobhat magáról az ember vagy akár a nemzet. És mások sem tudják könnyen levenni róla…
A magyarság történelmében 1917-ben olyan eszme jelent meg, amely kísérletet tett arra, hogy az ateizmust hivatalos ideológiává tegye. Szervezetten és erőszakosan terjesztette az istentagadást, pusztította az istenhitet és annak intézményeit. Az ateizmusra és materializmusra épített világbirodalom mára összeomlott.

Napjainkban egy toleranciát hirdető liberális eszmevilágba burkolt tanítás veszélyezteti a nemzetet, amely megmosolyogja mindazt, ami nemzeti keresztény alapon látja a magyarság jelenét és jövőjét.

Kérdés: vajon nem létezik egy szentistváni tolerancia is? A király országépítő stratégiájának nevezik a nyitottságot és a befogadást. Érdekes viszont megvizsgálni magyar önazonosságunkat. Miért van az, hogy jóllehet sok más nemzet tagjait is megtalálhatjuk felmenőink között, mégis magyarnak valljuk magunkat? Miért van az, hogy ha – egy gyergyói magyarörmény barátomat idézve – román kérdezi, milyen nemzetiségű vagyok, azt válaszolom, magyar, de ha magyar kérdez rá ugyanerre, akkor hozzáteszem, hogy örmény származású... A kérdés nemzetiségi színezete a 19. századi nemzeti fellángolások előtt nem volt ennyire fontos, mert egyértelmű volt, hogy valaki zsidó, örmény vagy görög kereskedő, román paraszt, városi polgár vagy nemesember.
Szent István stratégiájában – ami évszázadokon át meghatározta a magyar nemzetpolitikát, és amit egy trianoni utódállam és egyoldalú liberális gondolkodó sem tud vagy nem akar megérteni és magáévá tenni – talán az volt a legnagyszerűbb, hogy meghagyta másságnak a másságot. A kereszténységet kivéve nem törekedett erőszakos beolvasztásra, de ugyanakkor elkerülte a másság abszolutizálását is. E toleráns szellemiségben kibontakozó világban a zsidó megmaradhatott zsidónak, az örmény örménynek, a román románnak, a nemes nemesnek. De mindannyian itt élve Magyarországot gazdagították, természetes lojalitással a befogadó állammal szemben.
A magyarság élete itthon, Erdélyben egyértelműen a keresztény értékekre épített szentistváni nemzetértelmezésben és nyitottságban képzelhető el. Ez nem bárgyú meghunyászkodás vagy politikai egyezségkészség hiánya, nem vallási és nemzeti fundamentalizmus, hanem a »haza minden előtt« imperatívusza alapján küzdelem nemzeti identitásunk és erdélyi magyar világunk védelme érdekében.”

Amikor a szívünkben is ünnep

Sármási-Bocskai János író, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa

„Még harminc évvel ezelőtt fullasztó augusztusi hőség, árválkodó tarló és nyári emlékképek sorakoztak lelki szemeink előtt, ha augusztus 20-át emlegették. Gyermekként még egy utolsó vagy utolsó előtti fürdőzést meg lehetett ejteni a Kis-Küküllőben szőnyegmosással álcázva. Ilyenkor a véletlenül otthon maradt mindennapi használatban levő szőttesek várták, hogy felfrissüljenek nagyanyám keze alatt. A többi mosnivaló már rég túlesett ezen, és legtöbbször nagy unszolásra adta be a derekát nagyanyám, hogy: jó, akkor még idén utoljára… Mert ha a szarvas belevizel a folyóba, vége a fürdésnek jövő tavaszig. Ez szent volt annak idején. Nagyanyám hitt is benne, és ellentmondást nem tűrő hangon tett pontot minden ellenvélemény lezárására. Most, hogy emlékeimben keresgélek, gondtalan gyermekkorom képei peregnek le előttem. Talán olyankor picit sajnáltuk a lassan véget érő nyári vakációt, pedig akkor kezdtük élvezni igazán. Nem emlékszem, hogy akkoriban olyan sokat emlegették volna e napnak a jelentőségét. Talán előtte vagy esetleg utána. Édesapám és néha nagyanyám mesélt Szent István királyról. De

sosem egy történelmi személyiséget, egy államalapítót képzeltünk a név mögé, hanem mesehőst. Egy olyan va­lakit, aki győzedelmeskedett a rossz felett és népét egy szebb jövő felé vezette.

Ahogy teltek az évek, mindig bővült egy-két adalékkal a történet.
Aztán az 1989-es rendszerváltást követően lett érthető, miért fontos számomra augusztus 20-a. Amikor már a magyarországi televíziók műsorát mi is vételezhettük belső Erdélyben, láttuk az állami ünnep parádés programjait, a piros-fehér-zöldbe öltözött fővárost, az ünneplő honfitársainkat. Úgy éreztük, mi is fellélegezhetünk, ünnepelhetünk szabadon, korlátok nélkül. Mert valahol a szívünk mélyén éreztük: közünk van az ünnephez, az államalapító Szent Istvánhoz.
Ma, amikor azt látjuk, milyen összevisszaság van a világban, hogy a gyermekkorban belénk suly­kolt értékek kezdenek megkopni, sőt eltűnni, hogy minden silány produkciót éppúgy megtapsolunk, mintha világszenzáció lenne, elgondolkodunk és kicsit reményvesztettek is leszünk. Mert sokszor saját magunk ellenségei vagyunk. De ha augusztus 20-án szívünkben ünnep van, ha próbálunk visszatalálni értékeinkhez, akkor van remény a túléléshez – legyen bármilyen mostoha is velünk az élet.

Jövő felé mutató ünnep

Szabó Előd ürmösi unitárius lelkész

„Augusztus 20-án Szent István király emlékét elevenítjük fel. Bár unitárius hitvilágunkban a szent fogalmát nem szoktuk emberekre, történelmi alakokra alkalmazni, mégis vannak kivételek. István király esetében a szent jelző a tiszteletet, a rendkívüli elismerést jelenti, amelyet életében, uralkodásában vívott ki magának.
Az ünnepnap nem múlik el észrevétlenül erdővidéki unitárius közösségeinkben. Templomainkban, helyi emlékművek körül megemlékezünk róla, a képernyőkön keresztül bekapcsolódunk a budapesti vagy más nagyvárosokban tartott rendezvényekbe. A nyári időpont, a történelmi kor távolsága azonban mégsem teszi lehetővé, hogy az ünnep március 15. erejével gyűjtse össze a közösségeket.
István király két döntő jelentőségű változást hozott a magyar nép történelmébe: az államalapítást és a keresztény vallás meghonosítását. Mindkét változás évszázadokra meghatározta a magyar nép és a magyar állam útját, és a legtöbb magyar ma is szükségesnek, a fejlődés útján elengedhetetlennek tartja e lépéseket.
Egy ünnep akkor lesz teljes, ha nemcsak emlékezésre buzdít, hanem a jelenben is világosságot teremt és a jövő felé mutat. Idén nemzeti ünnepünk több szempontból is válságos időben köszönt ránk: a járványhelyzet megrázta a világot minden bizonytalanságával, a magyar állam keresi helyét Európában, s közben próbálja megtartani saját arcát, az erdélyi magyarság pedig vészes számbeli fogyással szembesül és megannyi ezzel együtt járó fájdalmas jelenséggel.
És még nem is beszéltünk a kereszténységről. Sokat hangoztatják itthon és az anyaországban egyaránt, hogy keresztény országokban élünk. De vajon látszanak-e az állam vezetésében, rendszereiben, mindennapi életében a jézusi értékek. Vagy a kereszténység még mindig csak jelszó, a politikai csatározások és sárdobálás eszközévé aljasított fogalom? És vajon az egyház hűséges-e a jézusi eszmékhez, az isteni küldetéséhez? Vagy az egyház emberi érdekeket, hatalmi csoportokat szolgál ki, s aláírja ezzel a keresztény eszmék olcsó kiárusítását?

István király és korának vezetői a sok kérdés és válság között határozottan kiválasztották az utat, és áldozatokkal, küzdelmekkel indultak el rajta. Döntöttek, vállalták a kockázatot, a felelősséget.

Augusztusi újkenyér. A 19. század végén honosodott meg az ünnepnek ez a fajta tartalma Fotó: Haáz Vince

Ha még nem túl késő, nekünk is erre van szükségünk. Harmincévnyi úgynevezett szabadság után erdélyi magyarként úgy érzem, nem tudjuk, mit akarunk. E tanácstalanságban megszólít minket az ünnep. Csak a közösségként önként vállalt áldozatok, szabályok, felelősség és a kitartás, az őszinteség fegyverei segíthetnek rajtunk. Csak a hiteles vezetők, akik szólják és cselekszik Isten akaratát, ők képesek értelemmel, lényeggel megtölteni a szavakat, fogalmakat, amelyek sokszor üresen csengenek: magyarság, közösség, kereszténység.
Fájdalmasan hangozhatnak e gondolatok. De kinek érdeke, hogy alaptalan derűlátással beszéljen a jövőről akkor, amikor recseg-ropog körülöttünk minden, amiről azt hittük, örökké megmarad. Az államot, a magyar emberek közös építményét és a kereszténységet csak akkor lehet megtartani, ha feltesszük őszinte kérdéseinket, ha kimondjuk elvárásainkat. Ha megtesszük azokat a lépéseket, amelyek tőlünk függnek, hogy ne csak jelszavak legyenek e fogalmak, hanem életünket és döntéseinket befolyásoló tényezők.”

Nagy-Bodó Tibor

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.