HIRDETÉS
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) július 18. és 22. között 14. alkalommal szervezte meg gyergyószentmiklósi táborát. A fiatalokat elsősorban a rockzenével vonzották a helyszínre, de napközben több sátorban folytak az előadások, ahol neves történészekkel találkozhatott a közönség, főként az 1918-as esztendő százéves évfordulója kapcsán. Közéleti személyiségek elemezték, hol is tart Erdély és az itt élő magyarság száz évvel azután, hogy egy másik ország része lett.
Az EMI-táborban Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének részvételével minden évben előadás keretében ejtenek szót az autonómiatörekvések pillanatnyi fejleményeiről. Ezúttal Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő volt a társelőadó, aki 2017 végén nyújtotta be a bukaresti parlamentbe Székelyföld autonómiatervezetét.
Izsák Balázs SZNT-elnök statisztikákkal bizonyította, hogy a magyar többségű romániai megyék egyre inkább elmaradnak a közép-romániai fejlesztési régió fejlettebb zónáihoz képest.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kohéziós politikája, azaz az elmaradottabb régiók felemelése mifelénk nem működik, a fejlesztésekre szánt pénzekhez nem tudnak hozzáférni a magyar többségű megyék és települések. Nemrégiben erről tájékoztatták Strasbourgban a Kisebbségi Intergroup uniós munkacsoportot is. Ennek tagjai megdöbbentek a számok láttán –mondta Izsák Balázs az EMI-tábor előadósátrában. A következő feladat most az, hogy parlamenti lobbicsoport érveljen a székelyek ügyében egy olyan jogszabály megszavazásáért, amely külön figyelne Székelyföldre és más európai régiókra, amelyek helyi sajátosságaik miatt nem részesülnek a kohéziós politika előnyeiből.
Kulcsár-Terza József úgy gondolja, a bukaresti elutasítás ellenére nem volt hiábavaló a statútumtervezet benyújtása. Több képviselő és szenátor kifejezte, hogy szavazatával ugyan nem támogatja, de elvből nem is ellenzi az autonómiát, és hajlandó részt venni a magyarokkal ilyen jellegű tárgyalásokon, hogy megbeszélhessék, ez miről is szól. Kiderült, a román képviselők sem ismerik az autonómia lényegét.
– szögezte le Kulcsár-Terza. Elmondta, szaván fogja azokat a képviselőket, akik nyitottnak mutatkoztak a tárgyalásokra, és az ősszel meghívja őket megbeszélésre. Abban bízik, hogy 2019-ben immár a teljes RMDSZ parlamenti frakció aláírásával újra beterjesztésre kerül a tervezet.
Izsák Balázs hozzáfűzte, a parlament törvényhozási tanácsának véleményezése Románia kormánya hivatalos álláspontjának tekinthető. Az abban foglaltakat nem kell elfogadni, sőt minden abban szereplő valótlanságot, csúsztatást, hamisítást meg kell cáfolni. Ezt a választ pedig az egész székelység nevében kell megadni. Ezért ezt hamarosan megfogalmazzák, közvitát kezdeményeznek róla, és aláírásgyűjtést is szerveznek, hogy minél többen jelezzék, egyetértenek annak tartalmával.
Mindhárom erdélyi magyar párt vezetője meghívást kapott az EMI-táborba a szombati kerekasztal-beszélgetésre, de csak a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökei voltak jelen. Ahogy a korábbi években, Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének széke ezúttal is üres maradt. Akcióegységre, összefogásra van szükség nemzeti kérdésekben, a magyarság számára fontos dolgokban – ezt hangsúlyozta Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt is. Ilyen fontos dolog lesz a jövőre esedékes európai parlamenti választás. Közös cél a három parlamenti hely megszerzése. Szilágyi Zsolt bizakodó, hisz abban, hogy a magyar közösséget sikerül ennek érdekében mozgósítani. Biró Zsolt viszont szkeptikusabb, az öt százalékos küszöb itt is érvényes, és attól tart, hogy a románok jóval nagyobb arányban vesznek majd részt a választáson, mint a magyarok, ami nehezíti a minimális küszöb átlépését. A románok nagyobb választókedvét előre jelzi, hogy minden párt az uniós választást tekinti a szintén jövőre esedékes államelnök-választás főpróbájának. A magyar pártoknak még nincs erre vonatkozó közös stratégiája, de az volna az üdvös, ha közös választási lista és program állna össze, amely mindhárom magyar párt gondolatait tükrözi – hangzott el. Felmerült a mindhárom párt részvételével történő magyar előválasztás gondolata is.
A magyar orvosképzés sorsa is terítékre került az EMI-táborban. Abban mindkét megjelent pártvezető egyetértett, hogy az ügyet nem szabad hagyni, határozott kiállásra van szükség. Szilágyi Zsolt nem látja konkrét hasznát annak, hogy a bukaresti parlamentben a magyar képviselet a kormányoldalt támogatja, mert ennek ellenére a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a marosvásárhelyi katolikus iskola ügye is veszélyben van. Biró Zsolt ellenben azt hangsúlyozta, a parlament már elvégezte a feladatát, megszavazták azokat a törvényeket, amelyek a magyar intézmények működéséhez szükségesek. Az előrehaladást helyi szinten akadályozzák minden lehetséges eszközzel.
– fogalmazott a parlamenti képviselő.
A pártelnökök beszéde közben egy, a MOGYE oktatói közé tartozó személy közbeszólása vetett fel komoly kérdéseket a hallgatóságban: mit tehetnek az egyetemen dolgozók az intézmény megmentéséért? A kívülállók számára ez azért volt meglepetés, mert mindenki azt gondolná, hogy az ügyben egyeztetés zajlik a MOGYE és a magyar politikai közszereplők között. Mint kiderült, nem így van. Biró Zsolt szerint az egyetemi oktatókmak kellene keményebb kiállást tanúsítaniuk, és olyan egységes álláspontot képviselniük, amit a politikai szféra felkarolhatna és támogathatna. Azonban az egyetem magyar káderei között sincs összhang – vélte az MPP vezetője.
„Inkább ott rohadnak meg a börtönben, mintsem hogy beismerjenek valamit, amit nem követtek el. Nem fognak bocsánatot kérni. Csak akkor fogadnák el az államelnöki kegyelmet is, ha az ártatlanságukat bizonyítaná” – ez a terrorvád miatt bebörtönzött Beke István és Szőcs Zoltán határozott álláspontja, jelentették ki a két férfi hozzátartozói. A kézdivásárhelyi terrorvád miatt elítéltek ügyéről szóló beszélgetésen Beke István felesége, Beke Csilla, Szőcs Zoltán testvére, Szőcs Csongor és Tóth Bálint, a betiltott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szóvivője volt jelen.
Elhangzott,
a román állam lényegében azért tud bármit megtenni az erdélyi magyarokkal, mert nem létezik egy erős védőháló, amely az embereket és a civilszervezeteket meg tudná védeni, ha támadás éri őket, jogaik sérülnek.
Ezt a „védőhálót” ügyvédeknek, diplomatáknak, politikusoknak kellene alkotniuk, akik ilyen esetekben konkrét lépéseket tudnak tenni.
Tóth Bálint szerint a hazai politikai érdekképviselet eredménytelenségének bizonyítéka, hogy 29 év után bármikor sérülhetnek jogaink, elhurcolhatnak, megbüntethetnek. Azért juthattunk ide, mert a valódi érdekképviselet elmaradt.
2015-ben sokan elhatárolódtak a kézdivásárhelyi „terroristáktól”ahelyett, hogy segítettek volna ártatlanságukat, a vád alaptalanságát bizonyítani. Ha akkor történt volna meg az összefogás, ami a jogerős ítélet után körvonalazódott, akkor Beke és Szőcs talán már a felmentéséről beszélhetne az EMI-táborban – hangzott el.
Sorbán Attila Örs, a beszélgetést moderáló EMI-elnök kijelentette: a magyarság elleni megfélemlítési folyamat része a két férfi elítélése. Az erdélyi magyar politikát is felelősség terheli, és a közösség részéről határtalan érdektelenség övez minden közéleti kérdést. „Elaltatták a magyarságot. Beke István és Szőcs Zoltán élő lármafák, ügyük jelzés, hogy felrázzon minket” – fogalmazott.
Mindenkinek van félnivalója, aki valaha miniszter volt, vagy önkormányzatnál dolgozott polgármesterként, igazgatóként, és aláírt valamikor bármilyen papírt. Jelenlegi formájukban a törvények ugyanis arra vannak kitalálva, hogy bárki ellen eljárásokat lehessen indítani, korrupcióval vádolni és ezáltal „kivonni a forgalomból”–vetette fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere.
A vasárnap zárult tábor utolsó közéleti előadásában Ráduly Róbert és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere vett részt. Mindkettejük ellen büntetőjogi eljárás zajlik, így saját bőrükön tapasztalják, mit jelent a romániai igazságügyi rendszer. Meséltek a fogva tartásuk „élményeiről” és a titkosszolgálati megfigyelésekről is.
A „mélyállam” bárki ellen annyi dossziét tud gyártani, amennyit csak akar. Ez az olyan módosítások miatt történhet meg, amit a büntető törvénykönyvben és a perrendtartási törvényben hoztak Traian Băsescu elnöksége alatt, Emil Boc kormánya idején minden vita nélkül, egyszerű kormányzati felelősségvállalással – emlékeztette Ráduly mindazokat is, akik a #rezist tüntetések során ellenzik a mostani törvénymódosításokat.
A magyarságnak sem Dragnea, sem Johannis nem partnere. Esetleg konjunkturálisan, bizonyos kérdésekben. Jelenleg azt kell támogatni, aki azokat a vadhajtásokat próbálja visszanyesni, amelyekkel a hatóságok, és a mögöttük álló láthatatlan hatalmat kiszolgálva „elintézik” a számukra nem szimpatikus közéleti szereplőket. Mezei János hozzátette:
Az sem számít, ha az illetékes jegyző vagy szakiroda vezetője előzőleg aláírásával jelezte, hogy az adott okirat tartalma törvényes és a polgármester ez alapján ír alá. Akkor is őt teszik felelőssé hivatali visszaélés elkövetéséért.
Ha évek múlva a bíróság kimondja, hogy az illető személy ártatlan volt, az ellene eljáró hatósági személyek, ügyészek akkor sem tehetők felelőssé a meghurcolásáért. Sőt 45 évesen, magas nyugdíjjal visszavonulhatnak. Ma ez történik: cégeket alapítottak és azon dolgoznak, hogy megszerezzék a gazdasági Romániát is a politikai Románia után –fogalmaztak az előadók.
A korrupció attól korrupció, ha valaki pénzt vagy egyéb juttatásokat kér vagy fogad el. Az ügyészek egyik székelyföldi polgármester esetében sem tudtak ilyent bebizonyítani, de azzal, hogy ugyanúgy eljárás indult ellenük, mint számos, bizonyítottan korrupt vezető ellen az országban, az átlagos közvélemény nem tud különbséget tenni. Ez is a mélyállam egyik célja – derült ki Ráduly és Mezei beszédéből.
Gergely Imre
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
