A mezőgazdasági miniszterrel ünnepeltek a gazdák Mezőpanitban

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete (RMGE Maros) több évtizede önálló, független érdekvédelmi egyesületként hangolja össze a marosszéki magyar gazdák közösségi munkáját.    Az egyetlen erdélyi magyar gazdaszervezet, amely alulról felfele építkezve megőrizte a kilencvenes években alakult gazdaköreit, és szintén az egyetlen romániai magyar gazdaegyesület, amely tagja a romániai mezőgazdasági érdekvédelem legerősebb szervezetének, a LAPAR-nak. A Bukarestben székelő Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája erdélyi alelnöki tisztségét betöltő Fazakas Miklós az RMGE Maros elnöke.

A Marosvásárhelytől 12 km-re fekvő Mezőpanitban többször megfordultam az elmúlt    években, és a példásan rendezett falu ezúttal sem okozott csalódást. Kolozsvárról jövet, a több mint száz kilométeres távon ez volt az egyetlen település, ahol a bekötőút mindkét oldalán lenyírták a füvet, és nem embermagasságú gaz fogadott a parcellák végében. Az sem véletlen, hogy

az elmúlt években itt épült újjá Erdély talán legszebb vidéki református temploma, és jövőre kerül átadásra az új bölcsőde.

Az iskolában van elegendő gyerek az önálló elemi és gimnáziumi osztályok számára, és a helyi lakosok arra is ügyelnek, hogy a kétezres lélekszámú falut ne lepje el a közeli nagyvárosból kiköltözni akaró tömeg.
E rendezett környezetben került sor az RMGE Maros évi legnagyobb gazdarendezvényére, amelyet hagyományosan mindig más településen tartanak. Idén Mezőpanit vállalta a házigazda szerepét, és habár a templomba járó emberek közül nem mindenki örült annak, hogy a vasárnap délelőtti istentisztelet idején traktoros felvonulás verte fel a falu csendjét, évi egy alkalommal megbocsájtható tettnek számít.     

Miközben a gazdaköri sátrakban a marosszéki falvakból érkező csapatok a bográcsgulyáshoz szükséges    hagymát, paprikát, húst aprították, illetve friss kenyérrel apró szalonnadarabkákat kóstolni akarók számára készítettek hidegtálakat, a marosszéki termékeiket kínáló gazdák zöldséget, gyümölcsöt, pálinkát, dísznövényeket, falusi malomban őrölt lisztet és számos más terméket kínáltak. Az országszerte ismertté vált, közel 30 éves mezőpaniti Therezia tejfeldolgozó vállalat szintén saját standdal vett részt a gazdarendezvényen, ahol az érdeklődök megkóstolhatták friss sajtjait, de a szépen kiépített gyárteleppel szembeni bemutatóüzlete is várta az érdeklődőket. A Therezia évtizedek óta a környékbeli tejtermelő gazdák megbízható partnere, a Mezőség falvainak nagy részéből ők vásárolják fel tisztességes áron a tehéntejet. A cég volt az idei gazdarendezvény egyik fő támogatója is.

A mezőcsávási fúvószenekar hívogatójára összegyűlt közönség több dalkör, fúvószenekar és néptáncegyüttes fellépésének örülhetett. Vastapsot kapott Barabási Réka mezőpaniti kisiskolás népdalénekes is remekül előadott népdalcsokrával.

Ebben az ünnepi hangulatban adták át az RMGE Maros szervezet által évente odaítélt Pro Agricultura Transilvaniae díjakat azok számára, akik az elmúlt harminc évben a legtöbbet tették az egyesületért. Illetve

kihirdették a legszebb konyhakert megyei verseny helyezettjeit. Az első díjat a Kenden élő Menyhárt Krisztina és családja kapta.

A korondi származású fiatalasszony lapunknak elmondta, öt évvel ezelőtt ment férjhez Kendre, ahol munka után férje szüleivel közösen kertészkednek. A gyereknevelési szabadságon levő díjazott szerint a tíz áron termesztett zöldségek is fontos keresetkiegészítő foglalkozásnak számítanak a családban. A felesleget a hétvégi, korondi piacon értékesíti, és mindig van vevő a kendi zöldségekre.

A zsúfolásig megtelt fősátorból követte figyelemmel a közönség a rendezvény hivatalos megnyitóján elhangzó beszédeket. Nagy István agrárminiszter a 45 éve elhunyt erdélyi polihisztor, Kós Károly szavait idézte: „számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.”
A gazdákat sújtó nehézségekről szólva, elmondta, a világban repedeznek az eddig biztosnak hitt alapok.

– fogalmazott a    szaktárca vezetője. Hozzátette, a folytonos változásban minden korábbinál nagyobb szükségünk van egymásra. A gazdatársadalom csak együttes erővel tudja biztosítani családja boldogulását és az évszázadok óta itt élő és termelő, gazdálkodó magyarság egészét.
Az előttünk álló változásokról szólva a miniszter a legfontosabb stratégiai útjelzőket hangsúlyozta: termelői jövedelem és nyereségesség megőrzése és növelése; nemzedékváltás; öntözésfejlesztés; erdősítés; agrármodernizáció és digitalizáció. Szavai szerint ha nem haladunk együtt ezen az úton, akkor lemaradunk. Ha nem „állunk bele” a változásokba, akkor csak helyben toporgunk.

A Kárpát-medencei együttműködés kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet a jövő útjára, a szövetkezetekre. Ez egyfelől egybeszervezi az egyéni termelőket, másfelől a piacon is képes megfelelő alkuerőt felmutatni. „Úgy látom, Székelyföldön már elindult egy ilyen irányú gondolkodás, egyre több sikeres szövetkezet létrejöttének és működésének lehetünk szemtanúi. Fontos, hogy ez a szemlélet még inkább erőre kapjon, mert az európai uniós támogatási gyakorlat a továbbiakban is a szövetkezetek támogatását helyezi előtérbe, ahogyan azt a román kormány is teszi” – fogalmazott a budapesti politikus.
Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós nyárádkarácsoni agrárvállalkozó beszédében úgy fogalmazott, hogy

az elmúlt időszakban a gazdáknak rendkívüli körülmények között kellett helytállniuk a világjárvány, az elszabadult energia- és üzemanyagárak és a szomszédunkban dúló háború miatt, amit idén egy hideg tavasz és egy több évtizede nem látott szárazság tetőzött.

Az egyesület tevékenységéről szólva az elnök felsorolta a három évtizede tartó közösségépítés fontosabb állomásait, amelyek közül kiemelkedik a gazdák szakmai képzése és a Maros Gazda Kft. Bejegyzése. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdakörök tagjai kedvező áron vásárolják meg a termeléshez szükséges alapanyagokat. A gazdák termékeinek értékesítését segítő terv részeként az egyesület nyolc kategóriában jegyeztette be a Marosi termék védjegyet. A gazdaszervezet elnöke megköszönte a magyar kormány határon túli vidékfejlesztési programját, amelynek segítségével sok székelyföldi gazda jutott támogatáshoz.

Bodó Előd Barna, Mezőpanit község polgármestere arról beszélt, hogy ezen a vidéken hagyományosan mezőgazdaságból éltek meg az emberek, habár ez mára átalakult: modernebbek lettek az eszközök és kevesebb a gazda, de a község területének kétharmadán ma is mezőgazdasági tevékenység folyik. A polgármester is kiemelte a magyar kormány erdélyi vidékfejlesztési támogatását, amelynek segítségével sikerült gyökeresen megújítani a mezőpaniti gazdák gépparkját.
Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke beszédében kiemelte erdélyi tagszervezetük, az RMGE Maros hatékony tevékenységét az országos gazda-érdekvédelemben.

A    bukaresti szakember szerint rendeznünk kell sorainkat, mert igen nehéz idők jönnek: a mostani gazdasági válság sokkal súlyosabb lesz, mint az előző.

De meggyőződését fejezte ki, hogy a gazdatársadalom túllép ezen, és kezelni tudja a rá nehezedő gondokat.
A román gazdaszervezet vezetőjének meglátásait Barabási Antal Szabolcs mezőgazdasági és vidékfejlesztési államtitkár is osztotta, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaság meg fogja állni a helyét, mert mezőgazdasági termelés nélkül nincs jövő. „A koronavírus-járványnak és a háborúnak szerintem egyetlen pozitív hatása volt, hogy az emberekben megérett a gondolat: mezőgazdaság nélkül nincs    élet. Minden gazdasági ágazat fontos, de a háttérbe szorított mezőgazdaságból most a legfontosabb gazdasági tényező lett” – fogalmazott az RMDSZ-politikus.
A gazdarendezvényen felszólalt Kolcsár Károly parlamenti képviselő és Vass Levente egészségügyi államtitkár, a Romániai Magyar Kisgazda és Kivállalkozói Pltaform elnöke is. Kolcsár biztosította a gazdákat: az RMDSZ képviselői mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék a gazdák vállára nehezedő terheket. Vass Levente szerint Novák Katalin és Klaus Iohannis bukaresti találkozója új helyzetet teremt a román–magyar kapcsolatokban. Az új, közös programok megvalósításához szerinte nemcsak magyar, hanem román részről is nyitás van.

Nagy István mezőgazdasági miniszter beszédében egyértelművé tette, a gazdák számára az összefogás, a szövetkezés jelenti a boldogulást. A gyerekcipőben járó erdélyi szövetkezetek térhódítása azonban lassan halad. Az összefogástól ódzkodó gazdák közül sokan nem tudják, hogy a szövetkezés nem a kommunista típusú kényszerszövetkezeteket jelenti, hanem a nyugati típusút, amely Ausztriától Spanyolországig a nyugat-európai mezőgazdaság alapja.

A két világháború között Erdélyben is mintegy 800 magyar gazdaszövetkezet működött,

amit a kommunista rendszer olvasztott be román állami szövetkezeti rendszerbe, az elkobzott hatalmas vagyont mai napig nem kapták vissza az egykori szövetkezeti tagok örökösei.
Megkérdeztem Varga Péter Mik­lóst, a Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának új vezetőjét az agrárminisztérium szövetkezeti stratégiájáról. A 25 éve stratégiai tanácsadóként dolgozó budapesti szakember az elmúlt időszakban több időt töltött Székelyföldön is a budapesti Agrárminisztérium számára készülő Kárpát-medencei szövetkezeti stratégia kidolgozása ügyében. A szakember lapunknak elmondta, a Kárpát-medence különböző részeiben hasonló gondokkal küzdenek a gazdák, ezért van szükség közös stratégia kidolgozására, s ennek a szövetkezés jelenti a kulcskérdését.

Részidős termelőként persze elő lehet állítani a család számára szükséges mezőgazdasági termékeket, de ebből nem származik jövedelem” – érvelt a szakember, aki példaként a svájci sajtokat termelő gazdákat említette. Semmivel sem tartja jobbnak és ízletesebbnek a kilónként 100–200 lejbe kerülő érlelt svájci sajtokat, mint a székelyföldi hegyi legelőkön megtermelt tejből készülő sajtot, a különbség viszont az, hogy a svájci termék eljut a fizetőképes fogyasztókhoz, a székelyföldi pedig értékesítési hálózat híján nem. Varga Péter Miklós szerint ezen csak jól működő szövetkezeti hálózattal lehet segíteni.

A szövetkezés, a gazdák összefogása Magyarországon jobban halad. Erről a szatymazi gazdakör alelnökével, Szabó Sándorral beszélgettem, miközben munkatársaival palacsintát sütött a rendezvényen részvevők számára. A fűszerpaprika- és a barackter­mesztéséről híres Szeged közelében levő, dél-magyarországi

Szatymaz gazdaköre régi barátságot ápol a Maros megyei gazdaköri ernyőszervezettel. Több közös programjuk, sikeres pályázatuk volt eddig,

tagjaik rendszeresen találkoznak Erdélyben és Magyarországon. Legnagyobb gazdarendezvényükre novemberben kerül sor, ahol mintegy 60 fűszerpaprika- és 120 bormintát bírálnak el az egész Kárpát-medencéből.

„Érdekvédelmi egyesületként működünk, de tagjaink bekapcsolódnak a paprika-, a bor- és a baracktermesztők szakmai szervezeteibe is. E szervezetek a termékpálya teljes útján segítik a gazdákat abban, hogy eredményesek legyenek” – fogalmazott lapunknak a szatymazi gazda. Szabó Sándor szerint mindenhol gond a nemzedékváltás. Nem kerülnek fiatalok az idősek helyébe, mert a mezőgazdaság nehéz foglalkozás, még akkor is, ha az európai uniós és egyéb támogatások ma már kifizetődővé teszik a termelést. A magyarországi gazda mégis abban bízik, hogy élelmiszer-termelésre mindig szükség lesz, és erre előbb-utóbb a fiatalok is ráébrednek.
A mezőpaniti gazdarendezvényen mindenesetre sok fiatallal találkoztam. Ahogyan Fazakas Miklós fogalmazott, ma már szemmel láthatóan nagyobb a bizalom a gazdálkodás, a mezőgazdaság iránt, mint pár évvel korábban. Amiben fontos szerepe van a magyar kormány, a magyar agrár­minisztérium erkölcsi és anyagi támogatásának egyaránt.