Nem csak nótáriusáról híres Nagypeleske – pezsgő egyházi élet a görögkatolikus magyar gyülekezetben

Kétszáz éves felújított templomát avatta fel a Szatmár megyei Nagypeleske magyar görögkatolikus gyülekezete magyarországi és partiumi vendégek jelenlétében. A magyar határ közelében fekvő falu 747 lakójából négyszáz görögkatolikus, a két kisebb gyülekezet pedig római katolikus és református. A 2001 óta itt szolgáló ifj. Pallai Béla lelkész az új papnemzedéket képviseli, amelyik a rendszerváltás után a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tanult, és a hatéves teológiai képzés elvégzése után hazatért szülőföldjére. A partiumi magyar görögkatolikus közösségek régóta várták magyar lelkészek kinevezését, hiszen a romániai részeken a görögkatolikus egyház kényszerű beolvasztása az ortodox egyházba a magyar gyülekezeteket még inkább megviselte.

A legtöbb gyülekezetből a kommunista börtönökbe kerülő papok helyett az ortodox egyház jó esetben magyarul is beszélő, román papokat nevezett ki. Ez a kétszeresen hátrányos helyzet jellemezte a Szatmár megyei magyar görögkatolikus gyülekezeteket is,

amelyek szabadságukat csak az 1989-es rendszerváltás után nyerték vissza.
„A görögkatolikus hitre visszatérő magyar gyülekezetekben nagy volt a lelkészhiány. Édesapám nemzedékéből kevesen maradtak, a gyülekezetek fokozatosan kaphattak új lelkészt, amint a fiatalok a kelet-magyarországi teológián végeztek” – magyarázza ifj. Pallai Béla. Édesapja az utolsó idős görögkatolikus magyar lelkész, aki még ma is szolgál Szatmárnémetiben. A lelkészdinasztiából származó nagypeleskei papnak a dédnagyapja is lelkész volt, közülük többen megjárták a kommunista gulágot.

Nagypeleske nemcsak kétszáz éves, eredeti szépségében felújított templomáról nevezetes, hanem az 1700-as évek elejéről származó Istenszülő-ikonjáról is, amelyre 2010-ben akadtak rá a templom padlásán. Hamar kiderült, mekkora érték ez a gyülekezet számára. „Amikor 1906-ban beállították az új ikonosztázt, a régi képeit eladták, hogy az árából újat készítsenek. Ez az ikon valószínűleg már annyira tönkrement, hogy nem tudták értékesíteni, ezért felkerült a padlásra. Az ikont Budapesten restaurálták, a hívek Szatmárnémetiből a vállukon hozták haza gyalog, és méltó helyre helyeztük a templomban” – magyarázza az értékes műtárgy történetét a lelkész.
Közben ráakadtak régi iratok feljegyzéseire, amelyek arról szólnak, hogy a nagypeleskei műalkotás csodatevő ikon. Ennek kivizsgálására minden imameghallgatást külön könyvben jegyeznek fel, a hívek érdekes tapasztalatai pedig gyarapodnak.

Az ikonnak hamar híre terjedt: a magyar szakemberek által eredeti szépségében restaurált műtárgy másolata 2020 elején eljutott Rómába a pápához, aki megáldotta.

Legújabban a Budapesten megszervezett 52. Eucharisztikus Kongresszuson állították ki az Orcád világossága nevet viselő kiállításon, ahol egyházi ritkaságokat mutattak be a Kárpát-medencéből. A budapesti egyházi rendezvényen a faluból két autóbusznyi nagypeleskei magyar görögkatolikus is részt vett.

Az ikonnak is köszönhető a környék legnagyobb méretű magyar és román állami beruházása a templomfelújításba. Ifj. Pallai Béla tájékoztatása szerint a budapesti kormánytól több részletben 174 millió forintot, a román kormánytól pedig 165 ezer lejt kaptak. A három éven át tartó megfeszített munkának köszönhetően a 2018-ban elkezdődött felújítások idén fejeződtek be. Ez az egyedüli magyar görögkatolikus templom Erdélyben, amely ekkora állami támogatásból újulhatott meg. A korábban felújított nagykárolyi görögkatolikus templom európai uniós pályázati forráshoz jutott. A szintén pályázó nagypeleskei gyülekezet akkor lemondott EU-s pályázatáról a nagykárolyiak javára, akik így megkaphatták a felújításhoz szükséges teljes összeget. Ez a gesztus később számukra is meghozta a templomfelújítás lehetőségét.

Görögkatolikus magyar ünnep Nagypeleskén: a Szatmár megyei falu 200 éves, felújított templomát szentelték fel

Kétszáz éves felújított templomának felszentelését ünnepelte a Szatmár megyei Nagypeleske görögkatolikus közössége. A pénteki egyházi ünnepségen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek–metropolita, és a magyar kormány képviselői is.

Nagypeleskének azonban nemcsak temploma és messze földön híres ikonja van, hanem az egyház által alapított falumúzeuma is. Ahol a látogató megismerheti a települést „hírbe hozó” A peleskei nótárius című irodalmi darab történetét, illetve Petőfi Sándor itteni látogatásának körülményeit is. A múzeum létrejöttéhez a szikrát egy 1762-ből származó pénzérme adta, amelyre a templom falainak a körülásása közben akadtak rá egy kihantolt csontváz kezében. Ekkor határozták el, összegyűjtik a falu nevezetességeit, hogy az ide látogató vendégek ízelítőt kapjanak a település múltjából.
Nagypeleske aktív gyülekezeti életéről is ismert.

A görögkatolikus közösség gyakran eljár közös kirándulásokra, elsősorban magyarországi zarándoklatokra, ahova nemcsak a görögkatolikusok, hanem a római katolikusok és a reformátusok is betársulnak. Mivel a két kisebb gyülekezetnek nincs állandó lelkipásztora a faluban – a református és a római katolikus pap kéthetente szolgál be –, a más felekezetű hívek közül többen is eljárnak a görögkatolikus templomba. A falu érdekes ökumenizmusa ez, amely erős közösséggé kovácsolta a helyi magyarságot. A járvány előtt a környékbeli fiatalság közkedvelt egyházi találkozója, a Peleskei Ifjúsági Tábor is ezt segítette.

A falu nevezetességei közé tartozik a Szent Anna-nap, amelyet Nagypeleskén nem bállal, hanem egyházi gyászünnep keretében tartanak meg. Története visszanyúlik 1873-ra, amikor kolerajárvány pusztított a környéken,

és a pap fia volt az első halott. A ragály annyira elhatalmasodott a településen, hogy volt olyan nap,    amikor több tíz embert kellett eltemetni. Az életben maradottak    elhatározták, a tragédia emlékére Szent Anna napján minden évben kimennek a temetőbe és megemlékeznek halottaikról. Mára a kolerajárványban elhunyt minden falubeli nevét előkeresték,    így az évente sorra kerülő megemlékezéseken ezeket felolvassák.

Az is helyi jellegzetesség, amit a lelkipásztor honosított meg: a nagyböjti keresztút állomásait nem a templomban, hanem a faluban járják végig. „A stációkat kitesszük a házakhoz, amelyeknek a falubeliek felettébb örülnek.

– magyarázza vendéglátóm.
Külön szót érdemel, hogy másolatot készítettek az Istenszülő-ikonból, amelyre a minden decemberben megválasztott ikonőrző csapat vigyáz. A „mozgó” ikont elviszik családokhoz, ahonnan másnap visszakerül a templomba, és ilyen módon is körbejárják a falut. A lelkész szerint ez is egy módszere annak, hogy minél többen járjanak el az immár szépen felújított nagypeleskei görögkatolikus templomba.