Az egészségünkre káros migránshullám

Szucher Ervin 2016. július 12., 22:21

Egy ország egészségügyileg akkor érezheti magát biztonságban, ha a lakosságnak legalább a 95 százaléka be van oltva járványos betegségek ellen. A migránsválság ismét bebizonyította, hogy egyre több európai ország vált sebezhetővé.

galéria

A tévhitekkel ellentétben nem az ebolát és a hozzá hasonlóan rendkívül súlyos betegségeket hozhatják magukkal az Európába érkező migránsok. A szegény afrikai vagy ázsiai államokból jövők olyan betegségeket terjesztenek, melyek az öreg kontinensen csak történelmi vagy egészségügyi szakkönyvekből ismertek a mai orvosnemzedékek számára. A veszélyt csak fokozza, hogy a fejlett európai államok némelyikében a lakosság védőoltási aránya jóval a minimális 95 százalék alatt mozog. Hasonló a helyzet Romániában is.

Magyarország és Románia nincs közvetlen veszélynek kitéve, legalábbis eddig nem jeleztek egyetlen megbetegedési esetet sem – szögezi le már az elején dr. Szilárd István, a Pécsi Tudományegyetem tanára, tudományos főtanácsadója. A szakember megnyugtat: míg Románia azért úszta meg, mert nagy ívben elkerülték a háború meg a rossz életkörülmények elől menekülők, a tavaly ősszel átjáróháznak számító Magyarországra egészen más okok miatt nem hatoltak be a betegségek. A csecsemőkori védőoltások lakossági lefedettségének aránya az anyaországban mintegy 99 százalék körül mozog – miközben a jóval fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkező Németországban alig éri el a nyolcvanat.

Az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint egy ország lakossága akkor érezheti biztonságban magát, ha a beoltottsági arány legalább 95 százalék körül mozog. Németországban a szélsőséges nézetek miatt alacsony, Romániában pedig sokszor okkult vallási befolyás alatt álló szülők vagy nemtörődömséggel vádolható anyák nem oltatják be csecsemőiket. Victor Strâmbu egészségügyi államtitkár szerint elfogadhatatlan, hogy a 21. században egy európai uniós ország ilyen helyzetben legyen, hogy az emberek egy része megtagadja a védőoltást. Szerinte nem is annyira igénytelenség, mint inkább mentalitás kérdése az egész.

A Magyarország és Németország közti arányeltolódás a megbetegedések számában is visszaköszön, mondja a migrációs-egészségügyi tanszéki csoportban dolgozó Szilárd professzor. A tavaly mintegy háromszázezer migráns vonult végig Magyarországon, és egyetlen „importbetegség” sem ütötte fel a fejét, míg Németországban több mint négyszázan kapták el a kanyarót.

A 20. század legnagyobb vívmánya, a védőoltás

„Az elmúlt évszázadban az egészségügy egyik legnagyobb vívmányának a védőoltások kifejlesztése számít. A vakcinák által olyan betegségek tűntek el, amelyek addig ezrével, tízezrével szedték az áldozatokat. A kanyaró nem az egyetlen, amit behoztak Európába a migránsok. Ott van még a szintén eltűntnek hitt járványos gyermekbénulás és a diftéria. Gyakorlatilag orvosi nemzedékek nőttek fel úgy, hogy csak a tankönyvekben találkoztak ezekkel a betegségekkel. Nos, ez jelenti az igazi veszélyt!” – véli a pécsi professzor. Szerinte bármilyen jó és gyakorlott legyen egy mai orvos, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül időben felismernie a betegség jeleit. Ha a járványba szenvedőt nem izolálják, a fertőzés tovább terjedhet, mint ahogy a kanyaró esetében Berlin környékén is történt. Belgiumban egy diftériás eset ütötte fel a fejét, amelyet egyrészt későn diagnosztizáltak, másrészt nem volt elérhető a megfelelő antitoxin. Mire beszerezték volna a szomszédos Hollandiából, a beteg meghalt. Szilárd Istvánnak évtizedekkel ezelőtt, hatodéves orvostanhallgatóként adatott meg, hogy a járványkórházban az utolsó pécsi diftériás esettel találkozzék. Migrációs-egészségüggyel foglalkozó tanárként ma feladatának tekinti, hogy felkészítse tanítványait az olyan esetekre, melyek legfeljebb a mikrobiológiai tankönyv alján, kis betűkkel szerepelnek. „Sajnos elkényelmesedett az egészségügy, nincs felkészülve a kihalt betegségek »visszafogadására«. A diftéria által termelt baktériumok sodorják veszélybe a beteg életét, akit hiába is próbálunk antibiotikumokkal kezelni. Antitoxinokra lenne szükség, azonban, amint Belgiumban, Európa egyik legfejlettebb országában is kiderült, nincs kéznél”.

A ritka betegségek kockázata

Egy másik veszélyforrást a ritka betegségek jelentik. A tbc egy olyan kór, amit a 21. század Európájában sem sikerült teljesen felszámolni. Mégis rendkívüli aggodalomra ad okot az a tény, hogy a migránsok sorában többtízszer elterjedtebb, mint például Angliában. Hasonló a helyzet az AIDS-szel is. Könnyen megeshet, hogy a menekülők által az általuk kiválasztott célországokban is rohamosan nőhet a megbetegedési esetek száma.

Szilárd István professzor szerint nem kell fenntartással fogadnunk minden egyes afrikait vagy ázsiait – főként azokat nem, akik tanulni vagy munkavállalóként érkeznek Romániába. A reguláris migráció során, ahogy a szaknyelv nevezi, az európai államokba érkező személyeket kötelező módon alávetik különböző szűrővizsgálatoknak. „Az útlevéllel érkezők egyrészt módosabb rétegekből származnak, másrészt, ha tanulni, dolgozni vagy netán beruházni érkeztek Európába, kötelező szűrővizsgálaton esnek át. Ha nem tudják igazolni a védőoltottságot, Magyarországon megkapják az oltást” – mondta el a pécsi egyetem professzora.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.