A 33 éves hetilap megszűnése – a lapcsoportban megjelenő Krónika és Székelyhon napilapokhoz hasonlóan – sokunk számára talány, mert ezek a kiadványok sok hullámvölgyön estek át, de mindig sikerült biztosítani a lapkiadás folytatását.
Dr. Kolumbán Vilmos Józseffel, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorával és az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével karácsony kapcsán a mai embernek szóló egyházi üzeneteket járjuk körül.
Tanítani és gyógyítani mesével is lehet – vallja Patka Ildikó kolozsvári bábszínész. Számára nemcsak munka, hanem elköteleződés és hivatás is a bábos élet. Ildikó a színfalak mögötti varázsvilágról és a csapatmunka fontosságáról mesélt lapunknak.
Nyolc hónap után sem látni az orosz–ukrán háború végét. Nemhogy békéről, de tűzszünetről sem tárgyalnak. Pedig az lehetne az első lépés a béke irányába – állítja Kiss Rajmund diplomata, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője.
Tőkés Lászlót a sorsfordító napok előtt hallomásból ismertem. 1989-ben a Szabad Európa és a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában az egész családunk követte temesvári küzdelmét. Nem sejtettem, hogy az ügy kapcsán sorsunk évtizedekre összefonódik.
Tamás Gábort nem kell bemutatni az olvasóknak. Az egyik legnépszerűbb könnyűzene-énekes, dalszerző, aki számtalan slágerrel ajándékozta meg közönségét. Közelgő erdélyi turnéja alkalmából beszélgettünk a művésszel.
Végleges bírósági döntés mondja ki az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülését Erdélyi Magyar Szövetség néven. Az EMSZ alelnökével, Toró T. Tiborral az új párt előtt álló feladatokról és az RMDSZ-hez fűződő viszonyukról beszélgettünk.
Számos erdélyi kastély, kúria, templom és öt magyar községben több tucat hagyományos építésű ház újul meg uniós támogatásokból. Hegedüs Csillával, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkárával beszélgettünk.
Az orosz–ukrán háború miatt erősödik a kelet-nyugati szembenállás. A Nyugat számos nemzetközi intézményen és szövetségen keresztül fejti ki hatását, ám az orosz és kínai vezetők is maguk köré gyűjtik az amerikai világgal szemben kritikus országokat.
Brassót és a két Tömöst elhagyva, a szoros kaptatójára érve a kormánykerék mellett ülőnek komolyan a „lovak közé kell csapnia” ahhoz, hogy járgányával felérjen Predeálra, amelynek egyik egyik épülete ma is jelzi, meddig tartott a Monarchia magyar világa.
Bukarestben tárgyalt Kalmár Ferenc, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. Az utóbbi 11 évben a bizottságnak nem volt érdemi munkája, most történik az újjáélesztése. A brassói születésű Kalmár Ferenccel beszélgettünk.
Mintegy ezerötszáz magyar szövetkezet működött az 1948-as államosításig Erdélyben, a régi gazdasági védőhálót a kommunista rendszer felszámolta. Az értékes gazdasági örökséget mutatja be kiállításán a Kolozsvári Magyar Történeti Intézet.
Sem 1848 perzselő lángjai, sem világégések, de még a kommunisták olvasztótégelye sem volt képes felszámolni a Lápos-vidék mindmáig egyedülálló magyar szigetét. Domokos jól tartja magát. De meddig? Ezt a kérdést ma már csak az idősebb nemzedék teszi fel.
Népes részvétel mellett került sor Mezőpanitban a XI. Marosszéki Gazdanapra, amelynek fővédnökségét Nagy István agrárminiszter vállalta el. A hideg idő ellenére sokan voltak kíváncsiak a programokkal színesített Maros megyei rendezvényre.
Kolozsvárt és Marosvásárhelyt Debrecennel, illetve Budapesttel összekötő új repülőjáratokat indított az Aeroexpress Regional légitársaság. A repülőgépen mi is kipróbáltuk a 40 perces utazást. Riportunkban az új kezdeményezés hátterét mutatjuk be.
A tavakkal körbevett Mantova a termékeny Pó síkságán fekszik. Az észak-olaszországi város mecénás urai nagy hatással voltak a művészetek számos ágára. A magyar turista sok olasz–magyar kötődést is talál a településen.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
