Indiában is bűnös tevékenység az autonómia – Kasmír miniszterelnöke, Raja F. Haider Khan nyilatkozott az Erdélyi Naplónak
Az indiai miniszterelnök rendelete augusztusban felfüggesztette Kasmír autonómiáját és a régióban ostromállapotot rendelt el. A tartomány kormányának miniszterelnökével, Raja F. Haider Khannal a brüsszeli Európai Parlamentben beszélgetett munkatársunk.
– Hogyan reagálnak az emberek az új helyzetre: a megsokszorozódott indiai katonai jelenlétre, a teljes hírzárlatra és a kijárási tilalomra?
– A lakosság eddigi tűrőképessége újabb próbának van kitéve. A rendőri és a katonai beavatkozások nem számítanak újdonságnak, viszont azon jogok visszavonása, amelyek a terület autonómiáját biztosították, nagy felháborodást és feszültséget váltottak ki az eddig békés lakosságban. A kasmíriakat bántja, hogy az 1957-es megállapodásokat – amelyek értelmében sem Pakisztán, sem India nem változtathat semmit az általa igazgatott területen – az indiai kormány egyoldalúan megszegi, és felszámolja a helyi önkormányzatiságot. Ezzel a kasmíriak legtöbb közösségi jogukat elveszítették. A most megszavazott 317-es törvény bevezetése a kialakult status quót rúgja fel.
Erre eddig nem volt jogosultsága a központi kormánynak. Az újdelhi döntés ENSZ-határozatot is sért.
– Konkrétan mit okoz Kasmír lakosságának az autonómia megvonása?
– Kasmír őshonos lakossága mindig is többnyelvű és többvallású volt, a népek békésen éltek egymással. A mostani beavatkozás minden helyi közösséget érint, a többségi muzulmánokat és a hindukat egyaránt.
Az élelmezéshez való jog napi pár órára korlátozódik, ami a legszegényebbeket sújtja leginkább. Ők orvosi ellátásra sem jogosultak, sőt, halottaikat a kertjükben, rosszabb esetben a házukban kénytelenek elhantolni. A hatóságok a külvilágtól való teljes elszigeteléssel akarják megtörni a helyiek ellenállását, a kultikus helyek látogatásának akadályozása pedig csak fokozza az ellenszenvet Újdelhivel szemben. Eddig Kasmírt India-szerte földi paradicsomnak nevezték, most azonban a mindennapi pokol.
– Mennyire reális megoldás a függetlenség kikiáltása? Ez elérhető-e az északi szomszéd, Kína bevonása nélkül és Pakisztán támogatásával?
– A hivatalos kínai álláspont mielőbbi pakisztáni–indiai tárgyalásokat sürget. Fontos, hogy mindenki számára egységes megoldás szülessék. Az eredeti állapot visszaállítására kell törekedni, ennek függvényében dönthessenek sorsukról a helyiek az ENSZ felügyelete alatt, hogy hová szeretnének tartozni. Kasmírt egyben kell tárgyalni, és megoldást keresni a tartomány jövőjére, mert történelmileg ez egy térséget alkot.
– Van-e nemzetközi hajlandóság arra, hogy Kasmír elérje függetlenségét?
– A kérdés kulcsa talán India kezében van. Azzal, hogy nem veszi figyelembe az ENSZ határozatát és célja a helyi sajátosságok megváltoztatása, eltereli a figyelmet arról az alaptételről, hogy nem területi viszályról van szó India és Pakisztán között, hanem arról, hogy a helyiek dönthessenek hovatartozásukról. Amint választási jogukkal élhetnek, a kasmíriak eldöntik jövőjüket. Nyomást kell gyakorolni Indiára, amit tapasztalatom szerint a nemzetközi közvélemény is támogat.
– Miben segíthet most a nemzetközi diplomácia?
– Ne feledjük, nem csak helyi kérdésről van szó, hanem nemzetközi beágyazottságban kell megoldani a kialakult helyzetet. Ezért az összes mérvadó hatalom közbelépése fontos. A helyzet nem fajulhat nemzetközi konfliktussá, ez senkinek nem lehet érdeke. Egy újabb fegyveres konfliktussal nem csak a környező országok békéje sodródhat veszélybe. Küldetésemnek része, hogy az európai döntéshozókat is tájékoztassam a lehetséges veszélyhelyzetről és a lehetséges megoldásokról.
– Az indiai miniszterelnök újraválasztásával felerősödhet az India-szerte észlelhető hindusítás. Ez a folyamat Kasmír térségében nem vezethet-e szélsőséges muzulmán csoportok tevékenységéhez?
– Magában veszélyes, amit Modi és kormánya elkövet térségünkkel. Szögezzük le: az iszlám alapjában békés vallás. Ez annak ellenére is igaz, hogy minden társadalomban a történelem folyamán ideig-óráig kialakultak szélsőségességek. A Modi által szorgalmazott hindu dominancia is ide sorolható, amire bizonyára jöhet nem kívánt válasz. Nekünk nem Indiával van bajunk, hanem a kormánnyal. A hindu nemzeti érzelmek felkorbácsolása Modit a szélsőséges pártok felé sodorta. Ma ezek erősödnek meg!
– Milyen elvárásai vannak az Európai Uniótól?
– Ez már az ötödik tárgyalási sorozatom az augusztusi indiai egyoldalú Kasmírt sújtó rendelkezések után. Célom, hogy felkeltsem az Európai Unió döntéshozóinak figyelmét. Aggodalomra adnak okot nemcsak a helyi lakosság mérhetetlen szenvedései, hanem az indiai kormány olyan lépései is, amelyek a betelepítések révén puskaporos hordóvá változtatják a területet. Elsősorban azt kértem a velünk tárgyaló számos képviselőtől, hogy emeljék fel hangjukat a kasmíriak ellen alkalmazott megtorlás azonnali megszüntetéséért.
ami ellentétes minden nemzetközi egyezménnyel. A békés együttélést kell visszaállítanunk, ez a legsürgősebb feladatunk.
Az 1947 óta tartó három indiai–pakisztáni háborút okozó megoldatlan kasmíri helyzet idén nyár óta újabb megpróbáltatásokkal sújtja a helyi lakosságot. A feszültség forrása egy önkényes elnöki rendelet, amely hatályon kívül helyezte a Jammu és Kasmír autonómiáját szavatoló 370. cikkelyt az indiai alkotmányban. A térséget újabb harmincezres indiai rendőri erő szállta meg tovább duzzasztva az autonóm területen korábbról állomásozó félmilliónyi katonát. Az indiai államfő rendelete ostromállapotot, kijárási tilalmat és sorozatos letartóztatásokat hozott a térségbe, miközben zárolták a telekommunikációs rendszereket.
Ladakh tartományt a központi indiai kormány igazgatása alá rendelték, míg a kasmíri közigazgatás megmaradt ugyan helyi szinten, de teljes függőségben van az újdelhi kormánytól. A terület eddig saját választott képviselettel, alkotmánnyal és zászlóval rendelkezett. A helyieknek elsőbbséget szavatoló autonómiastatútum nem kasmíri illetőségű személyeknek nem tette lehetővé, hogy a tartományban ingatlant vásároljanak, illetve idegenek nem tölthettek be köztisztviselői állást. Most az autonóm területnek ezeket a kiváltságait számolta fel az újdelhi kormány.
Az indiai ellenzék aggodalommal vette tudomásul Narendra Modi újabb demokráciaellenes magatartását és Bharatija Dzsanata hindu ultranacionalista pártjának erőfitogtatását. Augusztus 31-én Aszám kelet-indiai államban mintegy kétmillió helyi muzulmán vallású személynek szüntették meg az indiai állampolgárságát.
A kasmíri konfliktus a brit kivonulás idejére vezethető vissza. A terület jövőjéről nem született végleges döntés: a tartomány nyugati része pakisztáni, a keleti pedig indiai igazgatás alá kerül. Később egy részt Kína annektált. Az indiai fennhatóság alá került maharadzsa kiegyezett az indiai kormánnyal egy széleskörű autonómia biztosításáról. Ennek értelmében évtizedekig a helyi parlament és kormány döntött a helyieket érintő kérdésekről. Az uralmon levő jelenlegi Modi-kormányzatot a kasmíriak privilégiumai aggasztották, amivel megőrizhették a zömében helyi muzulmán lakosság etnikai jellegét. A helyzetet súlyosbítja a harminc éve tartó fegyveres csoportok ellenállása és a Pakisztánnal fennálló konfliktus okozta nemzetközi érdekek és beavatkozások sorozata. Mindkét ország 150–150 nukleáris fegyver birtokában van, ami egymás visszarettentetésének eszköze, de tanúi voltunk már egy atomháború felé sodródó eszkalációnak is.
A jelenlegi indiai lépésre és az ostromállapotra éles pakisztáni reakció és diplomáciai offenzíva volt a válasz. A nemzetközi diplomácia is aggodalommal követi a helyzet alakulását. Az Egyesült Államok az ostromállapot feloldását és a fogva tartott politikusok és üzletemberek szabadon bocsátását sürgette. Trump elnök felajánlotta közvetítését, amennyiben a felek igénylik. A francia parlament első ízben foglalkozott a helyzettel egy szimpózium keretében felszólítva a feleket, hogy kezdjenek tárgyalásokba. Egy indiai meghívásnak eleget téve az Európai Parlament tényfeltáró küldöttséget menesztett Kasmírba. Chris Davis brit EP-képviselő azonban visszautasította a látogatáson való részvételt, mivel az indiai kormány nem járult hozzá ahhoz, hogy függetlenül tájékozódjon a helyi lakosság körében.
Krivánszky Miklós, Brüsszel