Pataky István 2019. november 26., 07:59

Menthetők-e a Mentsétek meg Romániát Szövetség magyar szavazói?

A Szerbiában és Szlovákiában már évek óta létező „probléma”, a kisebbségi magyarok „átszavazása” különböző ideológiák mentén szerveződő országos pártokra, mifelénk is megjelent. A romániai „áttörést” a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) érte el, amely különösebb erőfeszítés nélkül tudott maga mellé állítani elsősorban fiatal, értelmiségi, városi magyarokat. De miért választotta sok magyar az USR-t az RMDSZ vagy éppenséggel az urnáktól való távolmaradás helyett? Pontosan azért, amiért a románok: az ügyesen tető alá hozott párt azt üzente: más mint a többi, „begyepesedett” alakulat. Politikusai a szimpatizánsaikhoz, szavazóikhoz hasonlatosak, azaz modernek, lelkesek, törekvőek és bátrak.
Az üzenet hihető volt, s rövid idő alatt az USR-ben politizálók és a rajongók körében egyfajta szektahangulatot alakított ki. Egy USR-s arról ismerszik meg, hogy számára a nyugat-európai liberalizmus az egyetlen elfogadható világnézet, és mélységesen lenézi azt, aki ezzel nem ért egyet. Ő elsősorban európai uniós polgár, a nemzetisége részletkérdés. Miután Romániában ehhez fogható radikálisan liberális tömörülés eddig nem létezett, a lendület könnyen teret nyert, vonzó újdonság lett.
Az sem mellékes, hogy a PSD kormányzási bénázása, vezetőinek korrupciós ügyei, valamint a rendkívül profi módon megszervezett és irányított ellenzéki médiaoffenzíva soha nem látott hisztériát keltett Romániában. E hullám tarajára telepedett rá a szűzies USR, amelynek az RMDSZ-re aggatott „magyar PSD” jelzője úgyszintén hihető volt. A politika iránt legalább minimálisan érdeklődő erdélyi magyar fiatalok között nincs unalmasabb téma az állandó RMDSZ-es panaszkodásnál, vádaskodásnál, a mártírsorsot erősítő retorikánál, a táblácskák és feliratok, a szobrok, emlékművek, koszorúzások soha véget nem érő szappanoperájánál. Ők nem magyaroknak szóló ígéreteket várnak egy párttól, hanem klassz közeljövőt akarnak az országnak. Olyat, mint „odakint”.
Minden jel szerint az USR-rel egy ideig számolni kell a román politikában. Aki pedig magyarként rákapott az olykor igazi győzelmi sikerélménnyel is járó „átszavazás” ízére, azt nem könnyű visszacsábítani – a szerbiai és szlovákiai tapasztalatok legalábbis ezt mutatják. Az ötszázalékos eredmény elérésének állandó nyomása alatt kínlódó RMDSZ számára létkérdés az „átszavazás” és a politikától való elfordulás egyre nagyobb tömegeket érintő elterjedésének megállítása. Az elnökválasztási kampány azt mutatta, hogy az RMDSZ-t az USR-nek végre sikerült kissé kimozdítania komfortzónájából.
Az „átszavazás” esetleges térnyerése közép- és hosszútávon nem csak az RMDSZ ellehetetlenüléséről szól. Ez az, amit képtelenek vagy nem akarnak felfogni az USR mellett kampányoló magyarországi ellenzékiek. Számukra a tét csupán heccelni a „Fidesz erdélyi fiókpártját”, az RMDSZ-t, illetve egyezkedni mindenkivel, aki Orbán Viktor ellen van. A Momentum nevű formáció figuráit nem érdekli különösebben, hogy a román pártok üzenetei alapján szavazó magyar éppúgy távolodik el a magyarokat közösségként érintő közügyektől, mint az idegen nyelven tanuló magyar diák. A politikai tábor befolyásoló tényező lehet, ahogyan a baráti közeg is az. Az USR-re szavazó magyarok többsége nem beolvadó félben lévő ember, aki már menthetetlenül elindult a nemzetváltás irányába, hanem olyan magyar, akit „fáraszt” az erdélyi magyar tematika, a magyar–román szembenállás. Nem is érzékeli a beolvadás felé tett lépéseit, hiszen nem ilyen keretekben gondolkozik. Őt nem „románveszéllyel” riogatva vagy székely zászlóba csomagolt jövőképpel lehet megnyerni. Hitelesen kell az őt érdeklő témákról is beszélni. Magyar pártként, magyarul.