Borbarátságra épített nemzetpolitika
Egységes Kárpát-medencei borpiac létrehozásán dolgozik a Kárpátok bora program, amely magyar kormányzati források révén anyagilag is támogatja a határon túli magyar borászok piacra jutási esélyeit. Legújabb konferenciáját ezúttal Nagyváradon tartotta.
A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program első konferenciáját idén nyáron Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban rendezték meg. A résztvevők legfőbb feladatukként a Magyarország határain kívül élő szőlő- és bortermelők szülőföldjükön való egyéni és közösségi boldogulását tűzték zászlójukra.
E nemes nedű tiszteletére a Kárpátok bora nevű program Nagyváradon tartotta második találkozóját. A program meghirdetett célja, hogy a külhoni (partiumi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrvidéki, bácskai és szlavóniai) borvidékek színvonalas piaci megjelenéséhez szükséges fejlesztéseket támogassa. A konferenciával egybekötött bornap nagyszerű alkalmat nyújtott a külhoni borászok számára, hogy új piaci területekkel és eddig nem ismert borászokkal találkozzanak, megismerjék a Kárpátok Bora internetes felületét, valamint arra is, hogy új érdeklődők csatlakozzanak a csapathoz.
A nagyváradi várban a november 16-án délelőtt kezdődő rendezvényen előadást tartott Szabó Pál Csaba történész, a Magyar Házak igazgatója, Konkoly Mihály bortanácsadó, Berényi Oszvald head sommelier és Káprai Tamás, a Kárpátok Bora honlap fejlesztője. A délutáni órákban Szabó József helytörténész az érmelléki borvidéket mutatta be, Heit Lóránd, a Bakator Szövetség elnöke pedig a legjobb érmelléki borászok borait ízleltette meg az érdeklődőkkel. A rendezvény háziasszonya Pálfi Noémi borszakértő volt, a nagyváradi Borbarátnők Egyesületének elnöke.
A találkozó alkalmat adott arra, hogy a Bihar megyei borászok is beiratkozhassanak a program adatbázisába, és ezzel hozzájussanak a szakmai fejlődést, a piaci megjelenítést és a borok értékesítését célzó támogatásokhoz.
A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló Magyar Házak új platformokat kínálnak a döntően szórványban élő külhoni magyarságnak, a magyar–magyar, a magyar–román, a magyar–szerb, a magyar–szlovén és a magyar–horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak és intézményeknek. Tevékenységi területük a jelenlegi Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégió szerbiai és romániai területe, vagyis a szerbiai Vajdaság, a romániai Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék, valamint Horvátország, Dalmácia, Szlovénia. Összességében mindazon területek, ahol a tágan értelmezett magyar kultúrának és közösségi jelenlétnek emlékei, érdekei és lehetőségei jöttek létre, maradtak fenn. Ezen információkat osztotta meg Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak ügyvezető igazgatója. E törekvésekkel összhangban a Magyar Házak-tervezet fejlődő rendszerében több terv körvonalazódik. Ezek valós nemzetpolitikai igényt elégítenek ki. Például keveset tudunk a határon túli magyar múlttal rendelkező településekről, ezért indult el a Magyar Jelenlét elnevezésű terv, amely 101 honlapon mutat be Kárpát-medencei, határon túli magyar településeket értékes adatokkal látva el az odalátogatókat.
Régi probléma, hogy a külhoni kiadók könyvei nincsenek jelen a magyarországi könyvpiacon. Ennek ellensúlyozására indul a Kárpát-medencei Könyves Ház terv is, amelynek keretében összegyűjtik a külhoni könyvkiadók egyéves könyvtermésének színe-javát, és saját hálózatukban, valamint az Ünnepi Könyvhéten külön standon mutatják be és értékesítik.
Konkoly Mihály borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetítettképes előadáson mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit.
Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy e piacon értékesíthessék boraikat.
A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után Berényi Oszvald borszakértő arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette, milyen szempontok szerint fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.
A konferencia délelőtti előadássorozata Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adatbázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzenetekké a Kárpát-medencei borpiacon.
Az Érmellék szőlészetének és borászatának történetéről a bihardiószegi Szabó József helytörténész beszélt. A hallgatóság rálátást szerezhetett a vidék borkultúrájának múltjára és jelenére, beszélt a híres bakator szőlőfajta hazájának nagy szőlőtermesztőiről, a szőlőfajta kipusztulásáról, majd későbbi visszatelepítéséről, a diószegi Zichyek szerepéről a helyi borkultúrában, az általuk alapított híres vincellériskoláról és sok más érdekességről, amelyek eddig nem hangzottak el a témával kapcsolatban. A közönség a székelyhídi, illetve a bihardiószegi versenyek kapcsán a régi borversenyek reneszánszába is bepillantást kaphatott.
Nem véletlen, hogy a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program második találkozóját a Partium fővárosában, Nagyváradon szervezték meg, hiszena történelmi régió jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik. Szőlőtermesztésre alkalmas éghajlata révén csak az Érmellék veheti fel vele a versenyt, amely mindig remek bortermő vidék volt.
A bihardiószegi, a székelyhídi bakator levéről legendák szólnak. Az érmelléki borok becsületéről és főleg a diószegi bakatorról Heit Lóránd, a Bakator Szövetség elnöke beszélt.
A bakator szőlő visszatelepítése 2013 májusában kezdődött el. A visszatelepítés célja a hagyományápolás, a borkultúra és a borturizmus felélesztése az Érmelléken.
Bihardiószeg feltétlenül szeretné felhívni a figyelmet az érmelléki borokra, ezért a Zichy-kastély kertjében évente szervezik meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált. A rendezvénnyel sikerült elérni, hogy akár Debrecenből, akár Nagyváradról érdemes felkeresni az érmelléki borvidék pincéit és megkóstolni fehér és vörös boraikat. A bakator érmelléki márkává fog nemesedni, mint a már jól ismert magyar borok.
Debrecen városa idén a szőlőfajta termesztését ötezer bakatoroltvánnyal segítette. Ezzel a 2,3 millió forintos adománnyal mintegy 2,5 hektáron teszik lehetővé a szőlőgazdálkodást.
Az erdélyi Bihar Megyei Tanács, valamint Debrecen önkormányzata mintegy tízezer szőlőoltványt osztott ki szőlőtermesztéssel foglalkozó érmelléki gazdáknak. Bihardiószeggel együtt így körülbelül tíz érmelléki településre kerültek oltványok.
„Abban vagyunk érdekeltek, hogy az Érmellék egyre jelentősebb és egyre nagyobb, magasabb minőségi értéket képviselő borvidéke legyen a magyar boroknak” – nyilatkozta idén nyáron Papp László, Debrecen polgármestere, majd hozzátette: ehhez a cívisváros szakmai segítséget is ígért az ottani gazdáknak.
A találkozón természetesen összekötötték a hasznosat a kellemessel is. A vár nevezetességeinek számba vétele után az esti órákban a régió borainak „megítélésére” is rátértek. A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Lóránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.