Magyarországi politikusok magyarellenes erők mellett

Borbély Zsolt Attila 2019. november 20., 14:24

Az erdélyi magyarok számára egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített homogén román nemzetállam megteremtése.

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András nyíltan szembe megy az erdélyi magyarság érdekeivel is Fotó: Danbarnapresedinte.ro

Lezajlott a román elnökválasztás első fordulója. Az eredmény megfelelt a várakozásoknak. Klaus Johannis, hivatalban levő államelnök kapta a legtöbb szavazatot, de mivel nem nyerte el a voksok abszolút többségét, a második fordulóban a Szociáldemokrata Párt jelöltjével, a nemrég megbukott Viorica Dăncilával kell összemérnie erejét. Az eredmény borítékolható.
Az erdélyi magyarok számára valójában egyik román elnökjelölt sem kínált semmiféle sorsrendezési lehetőséget. Mindegyik ugyanazt a román etnokrata programot képviseli, ki vehemensebben és nyíltabban, ki visszafogottabban és körmönfontabban. Ennek lényege az 1923-ban alkotmányszinten rögzített jövőkép, a homogén román nemzetállam megteremtése. Az RMDSZ jelöltjének, Kelemen Hunornak ezzel együtt meg kellett elégednie a voksok kevesebb, mint 5 százalékával.
Ami sok mindennel magyarázható. Nyilván számít a magyar választóközönség emanciplódása, amiből kifolyólag sokan nem hajlandóak egy eleve esélytelen jelöltre szavazni. De az sem elhanyagolható, hogy az RMDSZ elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt ajánlatát arra nézve, hogy az erdélyi magyarság indítson egy köztiszteletben álló, pártfüggetlen jelöltet az elnökválasztási versenyben.

A nemzeti Momentum zéró

Az eredményt vélhetően elenyésző mértékben befolyásolta, de említésre méltó, teljesen új elem volt a kampányban, hogy magyarországi politikusok is ringbe szálltak az egyik román jelölt, Dan Barna mellett. Fekete-Győr András részt vett az USR–PLUS november 3-i kolozsvári kampányrendezvényén, majd azzal védekezett, amikor kérdőre vonták, hogy az USR–PLUS-nak „komoly kisebbségvédelmi” programja van. Utóbbi kijelentése merő blöff volt, amit vissza is kellett vonnia, hiszen

e pártnak egyáltalán nincs kisebbségvédő programja. Elnökjelöltje pedig a szóban forgó kérdéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „túl kell lépni az etnikai problémákon”.

Ritka pillanat, amikor egy nemzetben gondolkodó ember kénytelen azonosulni egy adott ügyben az RMDSZ állaspontjával, miszerint nem túllépni kell e problémákon, hanem megoldani azokat. A „túllépés” azt jelenti, amit az elnökjelölt neve sugall. Családjában valaki valamikor „túllépett” ezen a kérdésen, így lehetett lett belőle román érzésű, magyar nevű elnökjelölt, aki semmiféle empátiával nem viseltet a magyar nemzeti közösség irányában.

Ezt a „túllépést” asszimilációnak, önfeladásnak nevezik. De nevezhetjük a magyar kultúra, a magyar közösség elárulásának is.

Hiszen feladta nemzeti hovatartozását, hátat fordított a magyar múltnak, a magyar hagyományoknak, a magyar értékeknek, mindannak, ami emberré tette.
Fekete-Győr András, akinek a példaképe az európai kultúra megsemmisítésén dolgozó egzaltált Guy Verhofstadt, a román pártszövetség kampányrendezvényén a korrupció kérdéséről is beszélt a „politikai kultúra megváltoztatása” címszó alatt. „Magunkon kell kezdenünk az új politikai kultúra megvalósítását: meg kell valósítanunk az átláthatóságot, az üvegzseb-politikát, bátorságot és önfeláldozást kell mutatnunk” – mondta. Mindez sajátosan cseng egy olyan rendezvényen, amelynek központi figurája, Dan Barna, a Rise Project nevű tényfeltáró portál szerint korábbi cégén keresztül uniós alapokból lopott pénzeket, ráadásul az ügyben már vizsgálódik csalásellenes hivatal (DLAF) és a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Nincs ebben egyébként semmi meglepő.

A Momentum nevű pártnak a nemzeti tartalma közelít a zéróhoz.

Elég, ha csak arra az emlékezetes Fekete-Győr nyilatkozatra gondolunk, miszerint Orbán Viktor hazafiatlan, mert a bevándorlóktól félti Magyarországot. Ebben szinte minden benne van. A rendszerváltás óta messze legjobban teljesítő magyar miniszterelnök rágalmazása egy totális logikai abszurdum, az egész európai kultúrára leselkedő legnagyobb veszély lebecsülése pedig a választóközönség altatása.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy ugyanennek a pártnak másik ismert arca, Cseh Katalin EP-képviselő – akit szülész-nőgyógyász orvos létére az abortusz kapcsán emlegetett „botmixer” révén jegyeztek meg sokan – Nicu Ștefănuțának, az USR–PLUS pártszövetség EP-képviselőjének a nagyszebeni európai parlamenti irodája megnyitóján vett részt, ez által ő is Barnát támogatta.

Nemzetiség és állampolgárság keverése

A Momentum másik prominense, Donáth Anna, azzal örvendeztette meg a Kárpát-medence magyarságát, hogy a Progresszív Szlovákia (PS) mozgalom magyar platformja parlamenti képviselőjelöltjeinek és a párt magyar nyelvű programjának a bemutatóján Révkomáromban azt mondta: szerinte

a felvidéki magyarok lehetnek úgy magyarok, hogy közben büszke szlovákok”.

Ami e formában nemcsak tragikomikusan valótlan állítás, hanem egyszerűen abszurdum. Látszik, Donáth Anna azok közé tartozik, akik keverik a nemzethez való tartozást az állampolgársággal, holott a kettő nyilvánvalóan laza viszonyban van egymással. Az idegen kultúrájú, a magyar állampolgárságot érdekből felvevő gazdasági bevándorlók nyilván nem válnak magyarokká az eskü letételével, másik oldalról pedig nem minden magyar ember kérvényezte a magyar állampolgárságot. Legfeljebb annyi jelenthető ki, hogy a magyar nemzet tagjainak többsége magyar állampolgár is egyben, továbbá az, hogy a magyar állampolgárok elsöprő többsége a magyar nemzet része.
Utóbbi állapot az, amit sokan szeretnének megváltoztatni. Azok akik 2004-ben azért kampányoltak, hogy az elszakított nemzetrészekhez tartozó magyarok ne igényelhessék alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Ezt a politikai családot, amit nevezhetünk baloldalnak, annak idején az MSZP és az SZDSZ képviselte. A két pártot legfeljebb története különböztette meg egymástól s nem a világképe, amely nemzet- és hazaellenes továbbá vallás- és hagyományellenes. Mint a baloldal világlátása általában. Ma az MSZP mellett az LMP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd, továbbá még néhány, a parlamentbe be nem jutott pártocska tartozik közéjük. Sajnos, politikájának eredőjét tekintve a Jobbik is, amely sajátos módon még őrzi re­torikájában a nemzeti szólamok maradványait. De időnként még a retorika is csorbát szenved. Midőn Gyöngyösi Mártontól, a párt európai parlamenti képviselőjétől a múlt vasárnap egy jászberényi fórumon megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Momentum egy román politikust támogat a magyar jelölt helyett a romániai elnökválasztáson, úgy válaszolt: „ennyi erővel kérdezhetne arról, hogy az etiópok miért építenek gátat a Níluson.” Lám, mára már akad, aki bevallja köztük, hogy annyit számítunk nekik, mint az etiópok.

Az új SZDSZ

Bizonyos erők ma lebecsülik vagy csak egyszerűen letagadják Európa iszlamizálódásának veszélyét. Akadnak közöttük, akik képesek kijelenteni, nincs migránskérdés és nincsenek migránspárti politikusok sem Magyarországon belül, sem azon kívül. Szélesre tárnák a kapukat az idegen kultúrájú, hódító szándékkal érkező betolakodók előtt, akiknek többsége dolgozni nem akar, viszont ha tehetné, ráerőltetné saját kulturális normáit a befogadó társadalomra.
És hadd ismételjem, ezek ugyanazok, akik 2004-ben ellenünk uszítottak és a dolgozni vágyó, magyar kultúrájú erdélyi magyaroktól féltették a szociális ellátórendszert. Nyugodtan le lehet írni ennek fényében:

ezek a személyek nem egyszerűen nemzetellenesek, tehát nemcsak a nemzeti gondolkodás ellenségei, hanem egyértelműen magyarellenesek is.

A magyar állam gyengítésére, távlatilag pedig megszüntetésére törekednek a bevándorlás támogatásával, a magyar szuverenitás csökkentésével, az ország eladósításával és az Európai Egyesült Államok agyrémének propagálásával.
A román elnökválasztástól az erdélyi magyarok semmi jót nem remélhettek. Annyit minden esetre megtudtunk, hogy a Momentum nyíltan szembe megy azzal az eddig konszenzusosnak számító elvvel, hogy az erdélyi magyarok ügyében nem lépünk az erdélyi magyarok intézményesen kinyilvánított akarata ellenére. Vagyis annyi hasznunk volt ebből a választásból, hogy tisztult a kép. És azok is láthatják az új SZDSZ-t, a Momentum igazi arcát, akiket eddig megtévesztett ködösítő, nem ritkán képmutató retorikájuk.