Makkay József 2019. november 02., 09:39

Az áldozati kormány és a magyarság

Ha minden jól halad, hamarosan megalakulhat a Nemzeti Liberális Párt (PNL) új, átmeneti kormánya, amely a Szociáldemokrata Párt (PSD) megbuktatása után az előrehozott tavaszi vagy a rendes időben megtartandó jövő őszi parlamenti választásokig intézi az ország sorsát. Ludovic Orban liberális pártvezér leendő kormányáról és kormányprogramjáról sok a vita, különböző álláspontok ütköznek egymással, a romániai magyar közösségi jogérvényesítés szempontjából azonban aligha számíthatunk újdonságra. Azaz minden marad a régiben.

Mondhatnánk, hogy magyar szempontból nagy dolgokat úgysem lehet elvárni a jó esetben egy évig vegzáló liberális kormánytól, amelyről már most el lehet mondani, hogy elveszítette a jövő évi választásokat, mert képtelen lesz a délibábokat kergető román közvélemény gazdasági és egyéb elvárásainak eleget tenni. De vajon mi lesz velünk, erdélyi magyarokkal, akiknek tucatnyi gondját-baját – a beolvasztott MOGYE, a marosvásárhelyi Rákóczi-kollégium bizonytalan helyzete, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítása, a nyelvi jogaink elleni hajsza, az úzvölgyi hadi temető körüli botrány, hogy csak néhányat említsek a sok közül – az előző kormány nem oldotta meg. Mi több, ő maga szított újakat. A felvetésre tömören lehet válaszolni: az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, hogy legégetőbb problémáink éppúgy nem kerülnek terítékre, mint a baloldali kormányok idején. Sőt, annyira sem, mint korábban, hiszen egymást követő választási kampányoknak nézünk elébe, amikor a „magyar kérdés” kizárólag csak ellenünk keltett hisztéria-hadjáratban kerülhet napirendre. Vagy úgy, ahogyan ízelítőt nyújtottak a „demokrácia bajnokaként” tetszelgő ultraliberális Mentsétek meg, Romániát nevű párt vezetői, akik számára magyar ügy nem létezik, következésképpen magyar képviselet sem kell, vagy olyan formán, mint a szekus besúgóként elhíresült volt román államfő, Traian Băsescu zsebpártja, a Népi Mozgalom Pártja (PMP), amelynek képviselői a klasszikus magyarellenes szöveget hangoztatják.

Adott a kérdés: jól tette-e az RMDSZ, hogy egy halovány és semmitmondó „paktumért” cserében vállalja az új kormány beiktatásához szükséges támogatást? Decemberben a Magyar Polgári Párttal (MPP) egyesülni akaró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a közös magyar ellenzék elutasítja az RMDSZ egyoldalú döntését, amivel „az átmeneti és a hatalomgyakorlásban erősen korlátozott román kormánynak ezúttal is biankó csekket állít ki”. A mai törvényhozói erőviszonyokból kikövetkeztethető, hogy amennyiben az RMDSZ szavazataival nem támogatná a parlamentben az új kabinet létrehozását, nem alakulhatna új kormány, így a PSD-nek több hónapos ügyvezetői kormányzása után előrehozott választásokkal lehetne pontot tenni a romániai politikai válságra. (Amúgy ez is megtörténhet, és más párt fogja bedobni ezt a forgatókönyvet, amivel a politikai válság hosszú hónapokig elhúzódhat).

Az MPP-nek és az EMNP-nek abban igaza van, hogy végre le kellene ülni közös asztalhoz és megbeszélni a közös erdélyi magyar stratégiát. Ha nem is a mostani kormánykoalíció támogatására, hanem a leendő, választások utáni, új felállásban. Az erdélyi magyarságnak már nincs türelme újabb és újabb négy esztendőket elvesztegetni puszta ígéretekre.