Leonardo da Vinci: egy zseni, akire kora nem volt felkészülve

Nánó Csaba 2019. augusztus 28., 21:12

Leonardo da Vinci 1519-ben 67 éves korában hunyt el, és a franciaországi Loire völgyében található Amboise-kastély kápolnájában nyugszik. Halálának 500. évfordulójára való tekintettel 2019-et Da Vinci-évnek kiáltották ki.

Vízemelő készülékek terve öt évszázaddal ezelőtt

A festőként, szobrászként, költőként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az olaszországi Vinci melletti Anchianóban 1452. április 15-én született egy parasztleány és a város jegyzője törvénytelen gyermekeként. Mai értelemben véve nem volt családneve, a Da Vinci a Vinciből valót jelenti. Születésekor teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami azt jelenti: Leonardo, ser Piero fia Vinciből.

Egyes kutatók szerint Leonardo édesanyja akár magyar származású is lehetett, mivel valószínűleg rabszolgalány volt, akit a janicsárok az akkor még el nem foglalt területekről – így Magyarországról – rabolhattak el és értékesítettek a dalmát tengerparton. Tény, hogy

a kis Leonardo gyakorlatilag alig járt iskolába, otthon tanult meg írni, olvasni, számolni. (Annak ellenére, hogy gyermekként nem részesült formális oktatásban, Leonardót tartják minden idők egyik legműveltebb emberének).

17 éves korában Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio szobrász-ötvös-festő – aki nem mellékesen Donatello-tanítvány volt – műhelyébe gyakornoknak, ami egyfajta művésziskola is volt. Itt sajátította el a vonalas rajz (vázlatkészítés), a festészet és a szobrászat alapvető technikáit.

1478-ban megfestette a Madonna Benois-ként ismert képet, két évvel később már a Mediciek szolgálatába állt. Ezután 2–3 évente változtatta helyét, dolgozott a Sforza családnak, Cesare Borgiának, I. Ferenc francia királynak, de több Medicinek is.

Mona Lisa és Picasso

Leonardo leghíresebb festménye a Mona Lisa, amelyen 1503 és 1506 között dolgozott. A legenda szerint ebből két évet vett el a nőalak rejtélyes mosolyának megalkotása, amelyről Giorgio Vasari ezt írta: „Leonardo e festményének mosolya oly bájos, hogy úgy tűnik, inkább isteni, mint emberi”. Tisztában volt azzal, milyen remekművet hozott létre, ezért mindenhova magával vitte, bármerre vetette sorsa. Később Napóleon őrizte az ágya felett a 77×53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portrét. Leonardo soha nem nevezte el a képet. A reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni. A Mona Lisa címet Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. A festményt Vincenzo Peruggia 1911-ben ellopta a Louvre-ból. Helyesebben kabátja alá rejtve kisétált vele a múzeumból. Amíg a valódi tolvaj nyomára akadtak, mások mellett Guillaume Apollinaire, a híres francia költő és a szürrealizmus „ősatyja” is a gyanúsítottak listájára került. És ez nem volt elég, a költő barátja, Pablo Picasso is gyanúba keveredett, akit szintén letartóztattak és bebörtönöztek. A spanyol festő azért került a nyomozás reflektorfényébe, mert korábban néhány Ibériából származó kőfejet vásárolt, amelyeket a Louvre-ból loptak. Mindketten a rossz hírű kapcsolataik szerencsétlen áldozatai lettek, de később felmentették őket a vádak alól. A kép végül 1913-ban Firenzében került elő, majd az olasz állam visszaszolgáltatta a párizsi múzeumnak. Ezzel azonban nem ért véget a világ leghíresebb festményének kalandos sorsa: 1956-ban a Mona Lisa egy része súlyosan megsérült, miután egy elborult elméjű vandál savat öntött rá. Ugyanebben az évben, december 30-án megsérült a Mona Lisa bal oldali könyöke közelében lévő pigmentpapír, amikor kővel dobták meg. 1974-ben a festményt a Tokiói Nemzeti Múzeum vendégkiállításán mutatták be, ahol az intézmény fogyatékkal élőkkel szembeni politikája miatt egy dúlt elméjű nő vörös festékkel permetezte le, majd 2009-ben egy orosz asszony dühösen megdobálta a Louvre ajándékboltjában vásárolt csészével, miután nem kapta meg a francia állampolgárságot.

A kar anatómiája Leonardo Da Vinci rajzán

Egyes szakértők állítják, hogy a Mona Lisa tulajdonképpen a mester önarcképét is magában rejti.

Egy új elmélet szerint alkotói tehetségét egy első hallásra kellemetlen látásprobléma is erősíthette. A neves polihisztor feltételezett önarcképei alapján ugyanis elképzelhető, hogy ő maga is kancsal volt, ami pedig előnyére válhatott a térbeli ábrázolások elkészítése során.

Lant és tank

Kevesebben tudják, hogy a reneszánsz géniusz kiválóan játszott lanton, olyannyira, hogy amikor Milánóba, Lodovico Sforza herceg udvarába került, nem tudósként vagy művészként, hanem zenészként mutatták be. Persze zenélni sokan tudnak, ám Leonardo, mintha egy rejtélyes időutazó lett volna, aki a távoli jövőből visszacsöppent az 1400-as évek második felébe, korát meghaladó találmányokon dolgozott.

Ma csak bámulunk ötletein, amelyek évszázadok múlva valósultak meg.

Számtalan újítás, futurisztikus elképzelés fűződik nevéhez, amelyek úttörő jelentőségűek voltak. Mivel rendkívül bizalmatlan volt környezetével, nem adta ki terveit. Ezért Leonardo da Vinci találmányai közül sok teljesen elveszett, csak utalásokból tudunk róla. Ami azonban biztos: foglalkozott a Róma környéki mocsarak lecsapolásával, és légcsavart tervezett, ez az alapja a mai helikoptereknek is.

Mivel rendszeres háborúk folytak az egyes városállamok között, nagy igény volt a harcászati dolgok fejlesztésére.

Leonardo da Vinci találmányai között láthatunk ostromhoz való íjász gépet, ostrom katapultot, tankot, sarlós harci szekeret, több csövű ágyút is. Sőt a tengeralattjárót, a békauszonyt és a búvárruhát is megálmodta.

Mechanikus szerkezetei a kétkezi munkát segítették. Tervezett posztóvágót és nyomdagépet, desztillálót és forgatható tetejű szélmalmot egyaránt. Anatómiai kutatásai révén ismerte és lerajzolta a szemlencsét, a látósugarat, lencséket, szemüvegeket, tükröket tervezett. Leonardo tükörírással jegyezte le gondolatait, állítólag így akarta megakadályozni, hogy ellopják ötleteit. De lehetett ennek praktikus oka is: mivel balkezes volt, írás közben nem akarta összemaszatolni a lapot…

A történelemben először Leonardo próbált rájönni, hogy miért kék az ég – azt követően, hogy 1474-ben a fénnyel és az árnyékkal kezdett foglalkozni.

Leonardo da Vinci önarcképe (1512) Fotó: Archív

Vagyont ér

Leonardo szinte egész életében kéziratokat és jegyzetfüzeteket töltött meg feljegyzésekkel és rajzokkal, gondolataival, elképzeléseivel, sőt személyes dolgaival is. Ezekből a jegyzetekből ismerte meg az utókor találmányait, mechanikai, matematikai, asztronómiai, fizikai, földrajzi, botanikai, kémiai és anatómiai feljegyzéseit, festészeti és szobrászati elméleti és gyakorlati megfigyeléseit, fény-árnyék elméletét, optikai és perspektivikus felfedezéseit. E jegyzeteiből bizonyítható, hogy melyik művét mikor adta át a megrendelőnek, és mikor kezdett vele foglalkozni, hogy rendszeresen boncolt hullákat, tökéletesítve anatómiai ismereteit. Művei a világon a legdrágábbak. Például

a párizsi Louvre-ban látható Mona Lisa nem is értékesíthető, Salvator Mundi című festményéért pedig 2017-ben rekordösszeget, több mint 450 millió dollárt adtak egy árverésen.

A reneszánsz zseni 67 éves korában hunyt el, jobb keze két évvel korábban lebénult. Ez nem akadályozta munkájában, hiszen balkezes volt, így tovább festett és rajzolt. Életrajzírójától tudjuk, hogy hónapokon át beteg volt, szellemileg azonban teljesen ép maradt. Leonardo da Vinci halála kapcsán egy legenda maradt fenn. E szerint Ferenc király ott volt mellette, az idős művész fejét a karjában ringatta.

Leonardo halála után a művész szinte minden kéziratát Francesco Melzi, a hű tanítvány örökölte. Ma már csak egyötöde van meg az eredeti anyagnak, a többit ellopták vagy eltűnt. 1994-ben Bill Gates, az ismert cégvezető is vásárolt Leonardo-kódexet.