Garda Dezső új könyve: Erdély történelme Gyergyóból nézve

2019. július 17., 22:09

A Hadimúzeum Alapítvány kiadásában megjelent dr. Garda Dezső új könyve, amely értékes ismereteket tartalmaz Erdély történetéről. Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó (II.) című mű lényegében az azonos címmel 2018 decemberében kiadott első kötet folytatása. 

Forrásértékű művek: Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó című könyv két kötete

A Hadimúzeum Alapítvány kiadásában megjelent dr. Garda Dezső új könyve, amely újabb értékes ismereteket tartalmaz Erdély történetével kapcsolatban. Az Erdélyi Fejedelemség és Gyergyó (II.) című mű lényegében az azonos címmel 2018 decemberében kiadott első kötet folytatása. A vizsgált történelmi időszak és a földrajzi hely azonos, azonban további, eddig ismeretlen vagy alig ismert, az eddigi tudást árnyaló tények kerülnek a nyilvánosság elé. Így együtt átfogó képet adnak Gyergyó és Erdélyország vidékéről.

A történész túlnyomó részben saját levéltári kutatásai alapján állította össze a 920 oldalas könyvet, és bár a vizsgált időszak a fejedelemség kora, nem csak a mohácsi csatavesztés és II. Rákóczi Ferenc forradalmának leverése közti történéseket, gazdasági, társadalmi változásokat tárja fel. Bemutatja a gyergyói települések történetét a legrégebbi feltalálható adatoktól kezdődően egészen az itt élők szerepvállalásáig a Rákóczi szabadságharcában. Mindezt az akkori országban zajló eseményekkel összefüggésben. Azaz gyergyói szemmel tekint Erdélyre.

Garda Dezső nagyszabású művének tavaly megjelent első kötetében az erdélyi fejedelmeket mutatta be. Kitért a fejedelemség politikai, gazdasági életére, ezek hatását vizsgálta Gyergyóra nézve. Ugyanakkor a levéltárakban megtalálható adatok mellett a történelmi eseményekhez kötődő legendákat is összegyűjtötte. Ezek egyedi képet adnak arról, miként élték meg a nagy horderejű eseményeket az egykori gyergyóiak.

A második kötetből megismerhető, miként alakultak ki a mostani gyergyószéki települések a kezdeti három (Szentmiklós, Szárhegy és Alfalu) helységből faluosztódások, kirajzások során.

Megjelennek a környék nagyhatalmú urai. A Lázár család által feltárt adatokból megtudhatjuk, hogyan jött létre a székely térségben az egyedüli román falu, Vasláb, és hogy milyen konfliktusai voltak ezért a szomszédos szentmiklósiaknak, újfalviaknak és tekerőpatakiaknak.

Korábbi, több évtizedes munkássága alatt Garda Dezső felkutatta és kiadta a gyergyói települések történetét, Gyergyószentmiklós múltját bemutató könyvet. A mostani kétkötetes kiadvány ennek keresztmetszete, összegzése. A bemutatott katonai lustrákon, papok feljegyzésein keresztül az olvasó megismerheti, hogy gazdasági szempontból mennyire volt erős a fejedelemség korában a térség, milyen volt az iskolarendszere, mekkora lélekszámmal rendelkezett.

Egyes szakemberek a székely falvak egykori tízeseinek rendszerének fontosságát alulértékelik, azonban az itt bemutatott egykori oklevelek alapján Garda Dezső bebizonyítja, hogy ezek a mindennapi életre, a társadalom szerkezetére alapvetően nagy hatással voltak.

A jó minőségű kivitelben kiadott könyvet a dokumentumok, történelmi személyiségek portréinak fényképei mellett Gál Éva Emese, Siklódi Ferenc és Balázs József képzőművészek illusztrációi színesítik. A kiadvány két kötetének bemutatására elsőként Gyergyószentmiklóson kerül sor július 16-án a városi könyvtárban.

Gergely Imre