Feje tetejére állt meteorológia

Július elején járunk, és eddig hosszan tartó kánikulában nem volt részünk. Ám az előrejelzések szerint idén sem ússzuk meg a forróságot. A meteorológusok egyértelműen az időjárás gyors változásaira figyelmeztetnek.

A klímaváltozás következményei miatt gyakorlatilag feje tetejére állt az időjárás: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Észtországban – tehát Európa hűvösebb vidékein – is már átlagosan néhány fokkal többet mérnek, mint néhány évvel ezelőtt. A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területnek, az úgynevezett polar vortexnek a hideg, nagy tömegű levegőt kellene az északi térségben tartania, a jelenség azonban évről évre gyengül, a szakemberek többsége szerint a globális felmelegedés következtében. Az ingatag polar vortex miatt a sarkkör környéke felmelegszik, míg a hideg levegő onnan kiáramlik, ezért is volt nagyon kemény a tél legutóbb Észak-Amerikában, illetve ezért van forróság jelenleg a skandináv térségben. A Stanford Egyetem kutatói komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy részleteiben megértsék a polar vortex körüli légköri mozgásokat, ugyanis minél többet tudnak a ciklonszerű viselkedésre is képes időjárási jelenségről, annál hitelesebben tudják majd megjósolni a hőmérséklet várható szélsőséges ingadozásait.

A meteorológusok munkája különösen nehéz, a klímaváltozás ugyanis egyre inkább felforgatja Európa időjárását is.

A román Országos Meteorológiai Intézet még a nyár elején tette közzé elemzését a meleg hónapok időjárása kapcsán. A szakemberek szerint júliusban a középhőmérséklet az átlagnál valamivel nagyobb lesz főként az ország déli, délkeleti és nyugati térségeiben. Bár erőteljesen Románia déli és délkeleti régióiban érezhető az évről évre növekvő középhőmérséklet, a további térségekben az átlagoshoz közeli nyári idő várható, s bár egyesek száraz nyarat jósoltak, ez eddig nem vált be. Júniusban a szép időt időnként heves esők, zivatarok váltották. Július utolsó felében is  várhatók záporok, zivatarok az egész országban, hevesebb viharokra minden megyében lehet számítani. Ugyanakkor mindenki tapasztalja, mintha a nyári napok egyre melegebbek lennének.
A washingtoni egyetem tudományos kutatója, Cristian Proistoţescu régóta foglalkozik Románia és a térség időjárásával. Megállapítása szerint Romániában nyáron átlagosan hat kánikulai nap van. A globális felmelegedés következtében azonban e napoknak a száma egyre nő, így

2050-ben a kánikula már nagyjából egy hónapig tart, az évszázad végéig pedig hatvan napos átlagon felüli hőmérsékletre kell számítani.

A román meteorológusok szerint a jövőben arra is fel kell készülnünk, hogy a hideg és a meleg frontok gyakran, szinte átmenet nélkül váltogatják egymást. Az időjárás kiegyensúlyozatlansága természetszerűen kihat az emberi szervezetre is, mindez pedig elsősorban a hideg vagy meleg frontra érzékeny személyekre jelent veszélyt.
A 2000 és 2018 közötti időszakban a hőmérséklet mindvégig a megszokott értékek fölött volt. Az utóbbi húsz évben a léghőmérséklet átlagosan 1,5 fokkal, de voltak évek, amikor 2 fokkal haladta meg a szokásos értékeket. A klimatológusok szerint

a telek egyre szárazabbá válnak Romániában, és nincs már mesze az sem, amikor a hó gyakorlatilag eltűnik az ország legtöbb területéről, hiszen drámaian visszaesett a havas napok száma.

Számos népi hiedelem kötődik az időjárási megfigyelésekhez. Az egyik február másodikához, ugyanis a hiedelem szerint, ha ekkor a medve előjön a barlangjából és megijed az árnyékától, azt jelenti, hosszú lesz a tél. Hasonló népi megfigyelésekre épül a márciusi Sándor, József, Benedek névnapokhoz kapcsolódó tavaszvárás, amely szerint március 18-a a tavasz első meleg napja.
Akár hisszük, akár nem, bár a népi megfigyeléseknek van valóságalapjuk, a szakemberek szerint ma már ezek nem jelentenek sokat.

A radikális éghajlatváltozás miatt a medve is tévedhet, és már azt is egyre nehezebb előre jelezni, milyen lesz az évszakok időjárása.

Idősebb emberek jogosan emlékeznek arra, hogy gyerekkorukban, néhány évtizeddel ezelőtt télen lehullott a hó, tavasszal elolvadt, nyáron strandolni lehetett, majd ősszel beköszöntek az esős napok.
A meteorológusok is elismerik, nagyjából három napra lehet viszonylag pontosan előre jelezni az időjárást, a tíz napra szóló előrejelzések már csak 90 százalékos hatékonyságúak. Az ennél nagyobb, például a két-háromhónapos időintervallumú előrejelzések már csupán a becslések tartományába tartoznak, a valószínűségi indexük ezeknek 60–70 százalék körül van.

Kevesen tudják, milyen hatása van az időjárásra az El Niñónak. Ez ugyanis a szakemberek meghatározása szerint egy időszakosan kialakuló éghajlati mintázat a trópusi Csendes-óceánon, amikor a tengerfelszín hőmérséklete huzamosabb ideig a normális fölé emelkedik. Ez 4–16 hónapig tarthat, és általában melegítő hatást gyakorol a globális hőmérsékletre.
Az El Niño ellentéte a La Niña, amikor a tenger felszínének hőmérséklete a normál szint alá csökken. Ezeket a hideg-meleg eltéréseket a NOAA elnevezte El Nino Déli Oszcillációnak (ENSO).
A 2015 év végén és 2016 elején kialakult erős El Niño segítette elő a legmagasabb mért globális hőmérsékletet. Ha az El Niño eddigi trendjeit nézzük, az egyre melegebbet hoz. Ha ez a közelgő El Niño eltart 9 hónapig, akkor 2019-ben a legmagasabb átlaghőmérséklet éves rekordja dőlhet meg. Az El Niño globális hőmérséklethatása néha késik. Ezért 2020-ben melegebb lehet, mint 2019-ben még akkor is, ha a közelgő El Niño ekkorra véget is ér.
A kutatások azt mutatják, hogy a felmelegedés mélyreható hatást gyakorol a szélsőséges időjárási eseményekre, mint amilyenek például a hőhullámok, a tűzvészek, az aszályok, az árvizek és az erőszakos viharok. Ezen felül vagy ezen keresztül az éghajlatváltozásnak az egészségre, a helyi közösségekre, a gazdaságra és az infrastruktúrára gyakorolt ​​hatásait is vizsgálni kell.