Várad összeköt: újra Szent László Napok

Sütő Éva 2019. június 27., 07:01

A héten rajtoltak el a nagyváradi Szent László Napok. Főszervezőjét, Zatykó Gyulát azonban nemcsak a Körös-parti magyar fesztiválról, hanem a városházán végzett munkájáról is kérdeztük.

A Szent László Napok hétfő esti megnyitója a nagyváradi Szigligeti Színházban Fotó: Molnár Ferenc/Szent László Napok

– Milyen fajsúlya van Zatykó Gyula tisztségének a város közéletében?

– Azt tapasztalom, hogy olyan elvárásokat támasztanak felém a váradi magyarok, mintha alpolgármesterként vennék részt a város vezetőségében. Az én beosztásom nem hatalom. Nincs mögöttem bázis, sem frakció, mint egy alpolgármester mögött, így az utóbbi két esztendő nehéz volt számomra. Sok ügy mellett köteleztem el magam, és szinte egyedül kellett megvívnom minden csatát.

– Milyen feladatokat lát el?

– Feladataim közé tartozik a testvérvárosi kapcsolatok ápolása – ezek magyar alpolgármester hiányában kissé elakadtak az utóbbi időben –, a felső szintű kommunikáció fellendítése elsősorban Debrecennel. Mivel a hajdú-bihari megyeszékhely 2023-ra megpályázta az Európa Kulturális Fővárosa címet, Nagyvárad is közreműködne a tervben. Az együttműködés szempontjából elsősorban a határon átívelő HU–RO pályázati pénzek lehívása lenne fontos. Tanácsadói jogköröm a gazdasági, infrastrukturális beruházások véleményezésére is kiterjed. A határ menti együttműködés erősítése az egész régió fejlődése szempontjából is fontos. A polgármester többi tanácsosa mellett foglalkozom többek között a magyar ügyekkel. Elsősorban a magyar tannyelvű iskolákért, a magyar közösség számára szervezett rendezvényekért felelek, de a magyarság „régi vágyait” is én közvetítem az elöljáró felé. A prioritások között most a köztéri Szent László-szobor felállítása szerepel, ami úgy tűnik, összefogja a nagyváradi magyarságot. A közös cél mellett több civilszervezet, valamint a történelmi egyházak is elkötelezték magukat.

– Milyen előrelépések történtek azokban a tervekben, amelyeket induláskor felvállalt?

– Az elmúlt időszakban több esemény is történt városunkban, amelyekre egy húsz százalékban magyarok által lakott városban eddig is szükség lett volna. Március 15-e megünneplése a város főterén, azaz a Szent László téren például magyar zászlókkal, magyar néptáncokkal és minden egyébbel, ami egy ünnephez tartozik. Kitartó munkánk eredményeként szobrot állítottunk Rhédey Lajos főispáni helytartónak, a város nagy mecénásának abban a parkban, ami a köztudatban a nevét viseli. Sikerült visszaadnunk az egykori Olaszi temető (időközben Mihai Viteazul parknak keresztelt) eredeti nevét: ma ismét Olaszi parknak hívják. Sikerült elérni azt is, hogy a városi rendezvényeken a teljes kétnyelvűség érvényesüljön. Augusztus 20–21. a város által is szervezett ünnep lett, tavaly a 100 tagú cigányzenekar tartott nagysikerű koncertet a város szervezésében. A Városi Múzeumba belobbiztunk egy igazgatóhelyettest, ezáltal a Szent László-emlékterem kialakításának a terve is elindult.

Zatykó Gyula: a fesztivál vonzásköre hatalmasra nőtt Fotó: Molnár Ferenc/Szent László Napok

– Mennyire érződik a polgármesteri hivatalban, hogy van egy magyar a „felsővezetők” között?

– Amivel mindenki találkozhat, ha bejön a hivatalba, az a magyar ügyfélfogadás. Ennek beindítása most zajlik, külön kijelölt ügyfélablak fogja fogadni a magyar ügyfeleket. Folyamatban van az erre alkalmazott tisztviselő képzése. Van most egy nyertes kétmillió eurós RO-HU pályázatunk, amelyben a magyar fél a békéscsabai kórház. Az összeget orvosi eszközvásárlásra fordítják. Ennek lebonyolításában is részt vettem. Debrecen városával folyamatos élő kapcsolatot tartunk fenn. Többnyire a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel való együttműködést segítem. Még mintegy harminc hasonló terv van készülőben, de azokról majd későbbi időpontban fogok szólni. Városházi tevékenységem által egy, a Margit-szigetihez hasonló zenés és fényjátékos szökőkút kerül megépítésre, ennek én vagyok a programfelelőse. Meggyőző munkámnak eredményeként a városháza felújításakor nem maradt le a turulmadár sem a polgármesteri hivatal homlokzatáról.

– Hol tart a Szent László-szobor felállításának ügye?

– Az ügy mellett minden jóérzésű váradi magyarnak kötelessége kiállni. Ennek tükrében csatlakoztak a városi önkormányzati képviselők az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) által szervezett élőlánchoz, illetve remélhetőleg a héten esedékes imalánchoz ugyanúgy csatlakoznak majd. Az RMDSZ váradi szervezetének nyilatkozata szerint saját beadványban is támogatja az EMNP kezdeményezését a szobor főtérre való kihelyezését illetően, a beadványt több civilszervezet is aláírta. Vagyis a váradi szövetség mérlegének nyelve a közös akarat felé billent. Most arról kell meggyőzni a román illetékeseket, hogy a tavalyi gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumára felállított négy román történelmi egyéniség szobra mellett Szent László királynak is helye lenne a város főterén. A városalapító nem megosztó személyiség, történelmileg még közös céljaink is megtestesülnek törekvéseiben, hiszen ki adózott volna többet a kereszténység fennmaradásáért, mint maga a nagy király, aki még a románok által is tisztelt szentet hagyott az utókorra Szent Piroska (1088–1134) Árpád-házi magyar királyleány személyében. Hogy ne törjön meg a román négyes szoborcsoport egysége, a szobrot a tér Szent László-templom felőli részére szeretnénk felállítani, ezzel sem zavarva a többségi nemzet történelmi fertályát.

– Milyen most a néppárt viszonya az RMDSZ városi és megyei vezetőivel?

– Sok segítséget nem remélhetek a szoborhoz való hozzáállásukon túl, hisz a napokban is a Szent László Napokra időzítettek egy csúnya lejárató propaganda-hadjáratot holmi háromnyelvű köztéri feliratokkal. A munkálat megrendelője a város Nemzetközi Finanszírozású Beruházásokat Menedzselő Igazgatósága, a kivitelező pedig egy magánvállalkozás. A feliratok kihelyezését követően a továbbiak azonnali leállítását kértük,  ugyanis azokat ismét a polgármesteri hivatal magyar ajkú felelőseinek megkerülésével kivitelezték, hibásan. Korábban szintén közbe kellett avatkoznunk a polgármesteri hivatal épületére kihelyezett hibás intézményfeliratok ügyében, amelyeket a legrövidebb időn belül lecseréltettünk, ugyanakkor hibás, botrányos magyarsággal készült anyagokat egyéb, a polgármesteri hivatalhoz tartozó szervezési egységek is adtak ki. Előbbiben nem volt semmi részem. Történt már hasonló Nagyváradon Biró Rozália alpolgármestersége idején is, sőt Marosvásárhelyen is. Természetesen ezt is az én nyakamba varrta az RMDSZ-es sajtó.

– A várudvarban királyi síremlékeket állítottak. Miről szól valójában ez a gesztus?

– A várudvar felújítása során két magyar királynak is síremléket állítottak, akit évszázadokkal ezelőtt a várban álló egykori székesegyházban temettek el. Az egyik a városalapító Szent László, a másik Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár. Az udvaron egyébként eltérő színű kövekből az egykori székesegyház alaprajzát is kirakták, azokon a helyeken pedig, ahol a jövőben folytatódnak a régészeti ásatások, kavicsburkolatot fektettek le. A síremlékek a székesfehérvári királysírokat jelző jelképes síremlékeket idézik. Ez nem véletlen, hiszen Székesfehérvár után Nagyváradon temették el a legtöbb magyar uralkodót. A királysírok megjelölése nem csupán a kegyelet megnyilvánulása, hanem komoly idegenforgalmi jelleggel s bír, így a vallási turizmust is beindíthatja városunkban. 

– Milyen programokkal találkozhatnak idén a 7. Szent László Napokra látogatók?

– Idén legalább fél tucat Debrecenhez kötődő program lesz a fesztiválon. Nem maradnak el azok az események sem, amelyek összeforrtak a Szent László Napok nevével. Hagyományok kézről kézre név alatt megtartják a kézműves vásárt, amelyen változatos termékekkel várja az érdeklődőket a mintegy 70 partiumi, székelyföldi, kárpátaljai, anyaországi kézműves mester. Újra találkozhatnak a Nagyváradról elszármazottak, több tucat program várja a családokat, gyermekeket, lesz bor-, pálinka- és pezsgőkóstoló. Utóbbi különben premiernek számít. És ennél is nagyobb újítás, hogy idén lesz Közéleti sátor, amelynek előadásai, rendezvényei mindenki előtt nyitva állnak. Be lehet térni egy kis beszélgetésre, egy fröccsre, vagy éppen bele lehet hallgatni az előadásokba. A sátorban minden nap lesz honosítási tanácsadás, de itt lehet csatlakozni majd a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez is. Számos közéleti témában lesznek beszélgetések: Szent László-szobrot a Szent László térre, magyar családpolitika és demográfia, Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program stb. Összegezve: az idei fesztivál minden eddiginél gazdagabb műsorral várja az érdeklődőket (150 program, közte 27 koncert). A fesztivál vonzásköre hatalmasra nőtt, amiből le lehet mérni a rendezvény népszerűségét. Nem marad más hátra, minthogy elismételjem a fesztivál jelszavát: Várad összeköt!