Derzsi Ákos: a család a nemzet fennmaradásának alapja

Nánó Csaba 2019. április 19., 09:11

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot (RMKDP) 1990-ben hozták létre, ez később mozgalommá alakult. Történetéről, célkitűzéseiről, ideológiájáról Derzsi Ákossal, az RMDSZ Bihar megyei szenátorával, az RMKDM új alelnökével beszélgettünk.    

Derzsi Ákos a kereszténydemokrata mozgalom új alelnöke

Mikor csatlakozott a kereszténydemokrata mozgalomhoz?

A Bihar megyei Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 2018-ban alakult, ennek én vagyok az elnöke. Megalakulásunkat követően csatlakoztunk a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomhoz (RMKDM). Az országos szervezet idén tartotta XII. kongresszusát, ahol a tisztújítás során a testület alelnöknek választott. Ezt sikerként könyveljük el, mert a legfiatalabb szervezet, a bihari mozgalom munkáját ismerték el ezzel.

Milyen múltra tekint vissza a platform, és milyen értékek mentén gondolták el működését?

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990 márciusában jött létre, majd 1999 júniusában mozgalommá alakult. Keresztény elvek szerint élni, és azok mentén politizálni – kezdetektől ez volt és napjainkra is ez maradt az alapelve. Hiszünk a személyközpontúságban, a parlamentáris rendszerben, a szubszidiaritás elvében, a család meghatározó szerepében, valamint az emberi méltóságban.

Mekkora a súlya a kereszténydemokrata mozgalomnak az RMDSZ-en belül?

A kereszténydemokrata mozgalom az RMDSZ legrégebbi platformja, alapjában véve egyidősek. Önállóan dolgozunk és döntünk, de céljaink közösek, a közjót szeretnénk szolgálni.

Mennyien csatlakoztak a mozgalomhoz?

A mozgalom több száz tagot számlál, de mivel tagdíjat nem gyűjtünk, ezért nehéz a csatlakozók számát pontosan meghatározni. A politikai irányzathoz vonzódók száma azonban ennél jóval nagyobb.

Európában mennyire népszerű a kereszténydemokrácia?

Az európai egység megálmodói és megvalósítói kereszténydemokraták voltak. Jelen pillanatban a legnagyobb európai párt az Európai Néppárt, amelyet kereszténydemokrata pártok hoztak létre 1976-ban.

Az érdekvédelmi szövetségen belül nem okoz ideológia feszültséget az, hogy az RMDSZ inkább baloldali nézeteket hangoztat, míg a kereszténydemokrácia jobboldali elveket feltételez?

Függetlenül attól, hogy ki milyen ideológia szerint politizál, vagy milyen nézeteket hangoztat, mindkét alakulat tevékenységének fő célja az erdélyi magyarság politikai érdekképviselete. Ugyanakkor nemcsak anyagi feltételeket kell biztosítani, hanem lelket is kell adni egy közösségnek.

Milyen külföldi kereszténydemokrata mozgalmakkal, pártokkal vannak kapcsolatban?

A Centrista Demokrata Internacionálé tagja vagyunk, ez világszerte több mint 90 szervezetet tömörít.

A család fogalmát alkotmányos szinten határozzák meg, ennek megváltoztatására (sikertelen) népszavazást is kiírtak Romániában. A mozgalom mit képvisel ezzel kapcsolatban?

Mi a házasság intézményében hiszünk, amely férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség. A család a nemzet fennmaradásának alapja.

Szenátorként mennyire tudja érvényesíteni a román parlamentben a kereszténydemokrata értékeket?

Az emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság titkáraként, valamint a munkaügyi és szociális bizottság tagjaként sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy kereszténydemokrata értékeket kell képviselnem. Természetesen minden olyan törvénytervezetet, javaslatot támogatok, amely a közjó érdekében születik.

A Nemzeti Parasztpárt, amely kereszténydemokratának vallja magát, gyakorlatilag jelentéktelenné vált. Ez hogyan fordulhat elő olyan országban, ahol a többség erősen vallásosnak vallja magát?

Azt hiszem, erre a legérthetőbb választ Daniel Barbu volt kulturális miniszter adja a Kereszténydemokrácia és ortodoxia című cikkében. Ebben azt állítja: az ortodox vallás társadalmi konzisztenciája inkább jogi természetű, mint vallási. Vagyis a románok – legyenek akár egyháziak, akár világiak – a kereszténységet nem személyes vagy közösségi összefüggésben fogják fel, hanem nemzeti fogalma szerint. Így aztán egy olyan román párt, amely azt vallja, hogy a szubszidiaritás elve az az eszköz, amellyel a társadalom megszabadulhat az állam gyámsága alól, nem igazán juthat célba.

Egy változó világban, ahol a keresztény értékeknek egyre kevesebb súlyuk van, milyen jövővel rendelkezik a kereszténydemokrácia?

A közgondolkozásban és közerkölcsben egyre fontosabbá válnak a keresztény értékek. Ebben a változó világban, ahol tudatosan és felelősséggel kell irányítanunk életünket, egyre többen veszik komolyan az európai integráció szülőatyja, Robert Schumann aggodalmas figyelmeztetését: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.

Derzsi Ákos
A Hargita megyei Csíkrákoson született 1962-ben. A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett. A Petrozsényi Bányászati Intézetben bányamérnöki diplomát szerezett, később a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen közigazgatási tudományokból mesterizett. Nyolc évet dolgozott bányamérnökként, majd Bihar megyében a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél töltött be felügyelői, majd főfelügyelői és főfelügyelő-helyettesi állást. 2007–2008 között munkaügyi államtitkár majd 2008–2012 között parlamenti képviselő volt. Korábban a nagyváradi Caritas Catolica ügyvezető igazgatói teendőit látta el. Jelenleg Románia szenátusában  a Munkaügyi és szociális bizottság tagja, az Emberjogi, egyház- és kisebbségjogi bizottság  titkára, valamint az Interparlamentáris Unió kincstárnoka.