Miért üldözik a székelyek nyolcágú csillagát?
A „székely csillag-botrány” lecsillapodása után sem született jó megoldás a Székely vértanúk emlékműve körüli térrendezésre. Akik a tér kockakőveinek nyolcágú csillagalakban való kirakását elutasították, nem tudják, hogy ez a kereszténység ősi jelképe.
Három napig volt téma a nyolcágú csillag és az „úgynevezett Székelyföld”, a márciusi ünnepség lejárta után az addig habzó szájjal tiltakozó marosvásárhelyi politikusok lenyugodtak, majd elhallgattak. Igaz, legfőbb céljukat elérték: sikerült megakadályozniuk, hogy a Székely vértanúk emlékműve körüli kőkirakás ne emlékeztessen a közösség zászlójában fellelhető nyolcágú csillagra. A hangot Sergiu Papuc, az RMDSZ által székbe ültetett szociáldemokrata alpolgármester adta meg, mondván,
Ennél is vehemensebb volt Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) országos ügyvezető elnöke, aki – amióta átnyergelt Traian Băsescu alakulatába – teljesen szabadjára engedte a magyarellenesség gyeplőjét. A körbe becsöppent a mértéktartásáról és kiegyensúlyozottságáról ismert polgármesteri tanácsadó, Claudiu Maior is. Dorin Florea városmenedzseri feladatokat ellátó jobbkeze dodonainak hitt döntésével próbált megnyugtatni mindenkit: a csillagok ágai közé is rakatott egy adag macskakövet, úgy, hogy az eredeti térrajz is valamelyest kivehető legyen, ám a mértani forma oktogonná változzon. Maior – aki az elmúlt hónapokban az RMDSZ és frakcióvezetője, Magyary Előd által igényelt térrendezés egyik felkarolója volt – az ultranacionalista hangok csitításáért az utolsó pillanatban a forráshoz frissen elhelyezett kétnyelvű feliratot is eltakartatta. Ezen a csorgó évszázados elnevezése, valamint a székelység két szimbóluma, a csillag és a hold állt.
A csillag ellen szólók – tudatosan, vagy inkább anélkül, hogy tisztában lettek volna – lényegében a kereszténység egyik legrégebbi jelképe ellen indítottak hadjáratot. Míg egy-egy politikusnak a fránya székely nép jut a csillagról eszébe, a napkeleti bölcseknek másról maradt emlékezetes. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a keresztet magába záró nyolcágú csillaggal a Háromkirályokat Krisztushoz vezető betlehemi csillagot ábrázolják.
Az Isten hatalmát és dicsőségét tanúsító csillagokkal gyakran találkozhatunk a Bibliában,
ezek közül a legismertebb a Jézus születésének örömüzenetét hirdető betlehemi csillag motívuma, amely a napkeleti bölcseket a Messiáshoz vezette. Erről beszélt lapunknak Vasile Bota nyugalmazott ortodox pap is.
„A keresztény egyházak bizonyíthatóan a 9. század után kezdték el használni. Számos katolikus templomban megtalálható, de még ennél is több ortodoxban, főként Oroszországban. Itt általában a Mária-ikonokon láthatjuk.
– erősítette meg kérdésünkre Tamási Zsolt, az egyháztörténelem doktora.
A nyolcágú csillag, még ha más néven is, de a reformációt is átélte. A kereszténység egyetemes szimbólumaként használt kereszt helyett, amely Jézus golgotai kereszthalála általi megváltásra utal, a reformátusok körében a csillag lett a legelterjedtebb jelkép. A protestánsok Kálvin-csillagnak nevezik. Templomtornyaikat több évszázada a kereszt helyett csillag díszíti, így a hétköznapokban ez vált a református egyház legismertebb szimbólumává. A Krisztushoz vezető s az evangéliumot hirdető jel széles körű elterjedéséhez a 17. században meginduló ellenreformációval szembeni tiltakozás, ehhez a katolikusoktól való minél élesebb elkülönülési szándék is nagyban hozzájárult.
A botrány kirobbanása után felkerekedtünk, és afféle modernkori háromkirályokként elindultunk a betlehemi csillag nyomába. A közelebbi helyekre autóval, a távolabbiakra vonattal vagy repülővel. Ahová nem tudtunk eljutni, elővettük vaskos fotóalbumunkat, és a pár évvel ezelőtt készített emlékképeket tanulmányoztuk át. Körutunk során az alábbiakban leírtakat láttuk.
A názáreti Angyali üdvözlet-bazilika azon a helyen áll, ahol az evangélium szerint Gábriel angyal hírül vitte Máriának, hogy fiút fog szülni, Jézust. A kétszárnyas, tekintélyes méretű belsőudvari kapuról a nyolcágú csillag köszön a zarándokra. Mintegy 130 kilométerrel odébb, ahol a prófécia beteljesült, a Jeruzsálem melletti Betlehemben a Születés bazilikájának a faláról tekint az imádkozni betérőre a helyszín nevét viselő csillag. Keresztelő Szent János Ein Karem-i templomának mozaikpadlóján is könnyűszerrel fedezzük fel a keresett jelképet. A Getsemáné-kertben, az Agónia-bazilikában sem kell sokat keresni a nyolcágú csillagot: ott áll az oltár mögött. A Via Dolorosa második állomásán emelt ferences rendi Korbácsolás-kápolnának a kupola belső terében pillantjuk meg.
Európában többek közt a vatikáni Szent Péter téren és a bazilikában találjuk, a milánói dómban, a torinói Szent Lőrinc-templomban, a madridi Almudena-katedrálisban, a párizsi Notre Dame-ban, az új orosz székesegyházban, a londoni Szent Pál-katedrálisban.
Azt is tudjuk, hogy a bukaresti Nemzet Megváltása nevet viselő, a tavaly november végén felszentelt, de még csak félkész állapotban lévő székesegyház márványpadlózatát is egy hatalmas nyolcágú csillag fogja ékesíteni. Legalábbis ez derül ki a román ortodox egyház kisfilmjéből, amely a megakatedrális látványtervét mutatja be.
Párizsban nemcsak a katolikus és ortodox templomok „dúskálnak” betlehemi csillagokban, hanem a francia főváros és környékének középületei is. Az építőjéről elnevezett Opera Garnier Európa egyik legszebb kultúrintézménye, amelyet III. Napóleon szeretett felesége, a zenerajongó Eugénia kedvéért építtetett. A minden szegletében pompát és fényűzést árasztó neobarokk épület egyik folyosóján találkozunk a nyolcágú csillaggal. De miközben Mona Lisát és híres mosolyát keressük, megcsodálhatjuk a valamikori királyi palotában, a Louvre-ban is. És láss csodát, Versailles-ban, abban a városban, ahol a nagyhatalmak kimondták Magyarország feldarabolását, és ezzel együtt Erdély Romániához való csatolását. Itt is elénk tárul a Marosvásárhelyről kiűzött jelkép.
A kastélyok kastélyában, XIV. Lajos, a Napkirály valamikori báltermében az „úgynevezett székelyföld” tárul elénk. És mintha mindez nem lenne elég, a több száz autó zsúfolta parkolóban szinte minden rendszámról a nyolcágú csillag ragyog ránk. Merthogy ez a párizsi régió, az Île-de-France felségjele.
Ugyanez a jel köszön vissza a Maros megyei prefektúra dísztermének padlózatát fedő három perzsaszőnyegről is. Azokról, amelyek akkor is ott voltak, amikor a megye főispánjaként Marius Paşcan a külföldi delegációkat, a kormány- meg az államfőt fogadta.
De ott van a székelyek szimpatizánsának egyáltalán nem nevezhető Ceauşescu-házapár rezidenciáján, a Primăverii-palota folyosóján.
Nyolcágú csillagot kapnak kitüntetésként azok is, akik a Románia Csillaga érdemrendben részesülnek.
Nem csak a keresztény vallásban, az iszlámban is fontos helyet foglal el a szélsőséges román politikusok által támadott jelkép. A muzulmán többségű Azerbajdzsán címerében is felfedezhető. Mint ahogy a katolikus többségű Fülöp-szigetek zászlóján is. A volt szovjet államok közül másik háromnak is van – vagy legalábbis volt – Esthajnalcsillag a címerében: az ortodox többségű Grúzia 1990 és 2004 között használt nyolcágú csillagos címert, az 1,2 millió lakossal rendelkező Csuvasföld és a Romániával szomszédos Moldova Köztársaság mindmáig a betlehemi jelkép híve. És ez nem afféle kommunista maradvány, hiszen Moldva zászlóján már István vajda, azaz Ştefan cel Mare idejében is ott volt a nyolcágú csillag.
Az ezotéria Kozmikus Szövetségi Csillagnak nevezi és egyben isteni szimbólumnak tartja a nyolcágú csillagot. „A nyolcágú csillag a Kilenc Kozmikus Rendszer Szövetségnek a szimbóluma. Az adott rendszerek adták át az emberek számára az arab számokat (1-9), ahol minden egyes szám egy kozmikus rendszert szimbolizál. Vagyis a nyolc sugár nyolc rendszert jelképez, a kilencedik pedig a szimbólum közepében található, és egy kör formájában jelenik meg. Ez utóbbi egyesíti az összes többi nyolc rendszert. Minden egyes rendszer bizonyos meghatározott módon dolgozik a Földdel és az emberiséggel” – taglalja közös tanulmányában Larisza Szeklitova és Ludmila Sztrelnikova. A két orosz szerző szerint az emberiség számára a Kozmikus Szövetségi Csillag kilenc olyan alapvető tulajdonságot is szimbolizál, mint a szeretet, remény, hit, jóság, üdvözülés, könyörület, alázat, lelki emelkedettség és felelősségtudat. Az ezotéria mesterei tanulmányaikban ugyanakkor kifejtik: a nyakban hordott amulett segít a testet a számára szükséges energia felgyűjtésében, valamint az adott energia helyes elosztásában.
Sokan, főként az ötágú csillag kompromittálása óta, a karácsonyfájukra is nyolcágú csillagot választanak csúcsdíszként.
Ha megnézzük, a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI logója is nyolcágú csillag. Mint ahogy a George Becali által támogatott FCSB címere is ezt ábrázolja. Amikor 2016 decemberében jogerős bírósági ítélet kötelezte a csapat nevének és címerének a megváltoztatására, a számos esetben bigott keresztényként megnyilvánuló piperai multimilliomos ezt a szimbólumot választotta új jelképként. Becali nem is egy, hanem négy változatot dolgoztatott ki, ezek közül választotta ki a ma is használt címert. Az összes variáns tartalmazta a nyolcágú csillagot.
A juhászból lett sikeres üzletember egy percig sem rejtette véka alá: a kereszténység egyik legrégebbi jelképéből ihletődött.
Ugyanez a szimbólum látható Becali piperai otthonának udvarán is, ahol a nyolcágú csillagot márványlapokból képezték ki.
A két világháború között szintén az Esthajnalcsillagot használta a csapat jelvényeként a legendás Venus Bukarest. A címer 1948 óta teljesen feledésbe merült, egyszerre a nyolcszoros bajnok feloszlásával.
Megkeresésünkre Szekeres Attila István, Sepsiszentgyörgyön élő heraldikus leszögezte: a székelység eredeti jelképe a Nap és a félhold, semmiképp sem a csillag. Ezt az 1659-ben Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés foglalta törvénybe. „Az más, hogy a Székely Nemzeti Tanács, figyelmen kívül hagyva az akkori döntést és hagyományt, saját jelképének fogadta el a mostanit, amelyen a Nap helyett már a nyolcágú csillag szerepel. Ezzel nem is lenne különösebb gond, csakhogy ezt emelték be Székelyföld címerébe és zászlójába” – kifogásolja az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke. Az SZNT által a nap helyébe „előléptetett” csillagról Szekeres kifejtette: az nem heraldikai csillag. Ennek dacára több olyan székelyföldi önkormányzat is van, amely a kormány által is jóváhagyott címerében ezt a szimbólumot használja.
A székely vértanúk parkocskájának további sorsa még mindig számos kérdőjelt rejt magában. Mind Sergiu Papuc alpolgármester, mind Claudiu Maior a helyi önkormányzattól várja a végleges megoldást. Előbbi szerint, ha a testület a nyolcágú csillagról szavaz, akkor azt vissza lehet állítani, utóbbi pedig azt mondja: a jelkép most is ott van, csak oktogonba van zárva. Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem szerencsés a felelősséget a tanácsosi testületre hárítani.
– állítja Kali, aki szerint az esetleges túlszabályozás precedenst teremthet. Ha a vértanúk emlékoszlopánál a tanács dönti el, miként tegyék le a kockaköveket, és hogyan nézzen ki a forrás falára kerülő névtábla, könnyen előfordulhat, hogy a jövőben minden egyes felújítási munkálathoz elengedhetetlenné teszik a testület véleményét.