Magyar–lengyel barátság napja
A magyar–lengyel barátság napjának története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński és Sólyom László köztársasági elnökök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot. Idén a lengyelországi Kielceben vettünk részt a közös ünnepségeken.
A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel–magyar barátság napját. A közös emléknapnak minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. 2007-ben Przemyśl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben Poznań, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów, 2014-ben Eger, 2015-ben Katowice, 2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski, 2018-ban Veszprém és 2019-ben Kielce.
„Ezer év, egy verejték” jelszóval is illethetnénk az idei rendezvénysorozatot, amelynek során a közös ezeréves történelemre emlékeztek.
Kielce térségének neve és címere is az ősi kettős keresztre utal, amelyet a – vajdasági központhoz, Kielcéhez közeli – Szentkereszt-hegyi kolostorban Szent Imre ajándékaként őriznek.
Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész 1977-ben megjelent Ünnepi Kalendáriumában így fogalmaz: „E szájhagyományban megőrzött alapítómonda végső soron egy középkori Szent Imre-legendára megy vissza, amely írott forrásokban, így Jan Długosz műveiben a XV. században jelenik meg. Eszerint a magyar Imre herceg nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyel királynál időzik. Vadászni mennek, és egy szarvast követve följutnak a Lysa Gora hegyére. A szarvas itt eltűnik, Imre azonban fölismeri, hogy álmában már járt ezen a helyen. Megkéri nagybátyját, Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort. Imre a mellén hordozott kétágú keresztjét is odaadja neki. Ebben Krisztus keresztfájának egy darabkája van ezüstbe foglalva, amelyet atyja a görög császártól kapott ajándékba. A király Imre kérésére csakugyan monostort alapít a hegyen.”
Érdekes jelenség, hogy Lengyelország mindkét legszentebb helyének van magyar vonatkozása: a Szentkereszt-hegyi kolostornak, valamint a magyar pálosok által alapított Częstochowának is, amely magyar neve Csensztokó.
A Jasna Gora-i kolostort a pálos rend 1382-ben alapította. Nem csoda tehát, hogy az immár 13. alkalommal megrendezett magyar–lengyel barátság napját e régióban ünnepeltük, a Szentkereszt-hegy lábánál.
A rendezvénysorozat kézilabda-mérkőzést, turisztikai konferenciát, kiállításokat, koncerteket, szoboravatást foglalt magában. A hagyomány szerint a barátság napján szentmisén vesz részt a két ország államfője, akik a mindenkori rendezvény fővédnökei is. A kielcei Püspöki Székesegyházban tartott ünnepi eucharisztián Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az elnöke így fogalmazott: „a hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra tesz szert” (Sirák fia könyve 6,14) A barátság csak jó emberek között lehetséges, mert a barátság erényekre épül – hangoztatta Veres András. A szentmisét követően került sor Bartók Béla mellszobrának felavatására a kielcei parkban.
Az ünnepi Barátság Gálán, amely az idei emléknap legfontosabb eseménye volt, részt vett Magyarország és Lengyelország köztársasági elnöke is.
A műsor keretében a Kielcei Táncszínház Bartók Béla színpadi művét, a Fából faragott királyfi című zenei előadást mutatta be. A barátság napjának zászlaját a következő házigazda, a magyar főváros, Budapest Csepel kerülete kapta.
A gálaesten a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas-rendet adományozta Áder János köztársasági elnöknek Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyelországért kifejtett kimagasló tevékenységéért és a lengyel–magyar együttműködés fejlesztéséért. A Fehér Sas-rendet korábban többek között Josef Piłsudski, Lengyelország két világháború közötti kormányzója, később Karol Wojtyła – aki II. János Pál pápa néven lett a katolikus egyház feje – is megkapta. Mádl Ferenc, Magyarország korábbi köztársasági elnöke is a Fehér Sas-rend kitüntetettjei között szerepel.
A lengyel–magyar barátság hagyományáról beszélve Áder János államfő kiemelte a két második világháborús vértanú emlékét: magyar részről a lengyelországi menekültek mentésében részt vevő Esterházy Jánost, lengyel részről pedig Szent Maximilian Kolbe ferences atyát. Felidézte, hogy Marek Jedraszewski krakkói érsek tavaly vállalta Esterházy János boldoggá avatásának ügyét, a per posztulátora az Egerben szolgálatot teljesítő Pawel Cebula lengyel minorita atya lett.
Bagosi Hajnal, Kielce (Lengyelország)