Makkay József 2019. február 22., 08:08

Miért nem jön össze a közös EP-lista?

Ezen a hétvégén tartja tisztújító kongresszusát az RMDSZ, amelyen egyetlen jelölt, a jelenleg is elnöki székben ülő Kelemen Hunor indul megmérkőzni önmagával. El lehet fogadni a tényt, hogy a területi szervezetek zöme elégedett elnöki munkájával. Ha pedig létezik belső ellenzéke, az annyira csekély, hogy nem látja értelmét kihívót állítani Kelemen Hunorral szemben. Az RMDSZ soraiból az elmúlt másfél évtizedben távozott ellenzék ma már két magyar pártban ügyködik, így nem meglepő, hogy aki a szövetségben maradt, elfogadta a belső viták nélküli politizálást.
Kérdés persze, hogy ez kívülről hogyan látszik. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben politizálóknak jórészt más a véleményük az RMDSZ eredményeiről és kudarcairól, ahogyan a magyar érdekvédelem a bukaresti politizálás zsákutcájában próbál talpon maradni. Mondhatnánk nyilván, hogy minden hatalmon levő párt kitermeli saját ellenzékét, és ezt a szerepkört már nemcsak a néppárt, hanem egyre inkább az MPP is betölti. Az erdélyi magyarságnak azonban ma már túl nagy luxus ez a fajta kormánypárti-ellenzéki vita, főleg olyan körülmények között, amikor az RMDSZ parlamentbe kerülése a tét.
Elsőként még januárban a tekintélyes Politico című nyugat-európai hírportál jelezte: számításaik szerint az RMDSZ nem szerezne mandátumot az európai parlamenti választásokon. Azóta két román közvélemény-kutató intézet is megerősítette ezt az RMDSZ-t 3–4 százalékra becsülve. Létezett már korábban is a magyar eredményeket alábecsülő román szociológiai kimutatás, de az idei előrejelzéseknek mégis több félelemérzetet kellene kelteniük az RMDSZ csúcsvezetőiben, akik ismét nagyvonalúan leseperték az asztalról az MPP és az EMNP által javasolt közös választási listát, ahol a két kisebbik magyar párt az EP-lista harmadik helyét kéri.
Ma az RMDSZ magabiztos a dolgában, és nem akar tárgyalni. A két ellenzéki párt vezetői pedig annak lehetőségét is fontolgatják, hogy közösen támogatott, független jelöltet indítsanak a májusi európai parlamenti választásokon.
Valószínűleg erről is fog tárgyalni a mintegy ezer küldött az RMDSZ-kongresszuson. Mert ha valami foglalkoztatja a politikusokat, akkor a választások kimenetele bizonyosan. Túl azon, ki hogyan ítéli meg a Brüsszelben végzett erdélyi magyar képviselői munka eredményességét, az erdélyi magyar politizálás számára nehezen kiheverhető csapás lenne egy olyan forgatókönyv, amelyben az RMDSZ kiesik, és egyetlen képviselőt sem küldhet az Európai Parlamentbe. Példa erre a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) többszöri kudarca a szlovák parlamenti választásokon. Egyszer kell kiesni, onnantól kezdve pedig következik a biztos leépülés időszaka.
Ma ennek a romániai ellenszere lehet a közös magyar EP-lista, amely az előzmények ismeretében nemcsak két, hanem három képviselői helyet is jelenthet. Kérdés, van-e elég ráció ennek beismerésére az RMDSZ csúcsvezetőségében.