Hálazene és népi kincsek a Tokos zenekartól

Állandó és közkedvelt szereplője az erdélyi népzenei színtérnek a kolozsvári Tokos zenekar, amely nagy utat járt be 2011-es megalakulásától napjainkig. Vajas Albert, a formáció hegedűse beszélt terveikről az Erdélyi Naplónak.

Legutóbb a Fölszállott a páva tehetségkutató műsor Döntők döntője elnevezésű évadában láthatta a nagyközönség a Tokos zenekart. Honnan indult, milyen meghatározó pillanatokat élt át s merre tart az együttesük? Vajas Albert, az együttes hegedűse a kezdetekre visszaemlékezve úgy fogalmaz, 2011-ben kezdtek el közösen játszani kolozsvári kávézókban, táncházakban. Akkoriban a Bulgakov irodalmi kávéházban heti rendszerességgel szerveztek táncházat, ezek keretében alakult ki a jelenlegi felállás. Kezdetben nemcsak népzenét játszottak, hanem szalonzenét is. Előbb kezdő zenészekként, majd meghívott előadókként vettek részt a kalotaszentkirályi, válaszúti táborban, ahova már gyerekkoruk óta jártak táncolni.

A Kolozs megyei Györgyfalván 2011-ben elindult egy népzene- és néptánctábor, ahol már Tokos zenekarként muzsikáltak.

2012-ben kapták az első koncertfelkérést az akkor 35 éves kolozsvári táncház évfordulós ünnepségére, ekkor kérdezték meg először a nevüket. „Ezt azóta is névadó koncertként emlegetjük, a Tokos elnevezés pedig egyrészt Tókos Csongor Attila zenekari tagra, másrészt a hangszertokra is utal” – magyarázta az Erdélyi Naplónak Vajas Albert hegedűs, énektanár, a Kallós Zoltán Népzeneiskola igazgatója. Hozzátette, a Fölszállott a páva első, 2012-es kiadása után úgy gondolták, jót tenne a zenekarnak, ha megmérettetne, és bemutatkozna a nagyközönségnek is. Ezért a következő évben jelentkeztek a magyarországi vetélkedőre, ahol Porteleki Lászlóval, a Muzsikás együttes prímásával készülhettek fel az élő adásra. A Tokos előadása olyannyira sikerült, hogy a tehetségkutató műsor 2014-es kiadásában megnyerték a hangszeres zenekarok és szólisták kategóriáját.

„Emlékszem arra, amikor utaztunk hazafelé, és arról beszélgettünk, hogyan fogjuk kihasználni ezt a győzelmet. Azt követően folyamatos munka következett. Hirtelen sok fellépésünk lett, mindent elvállaltunk, több száz kilométert utaztunk naponta” – részletezte a hegedűs. Kifejtette, a népzene nem feltétlenül koncert stílusú, ezért úgy kell összeállítani a repertoárt, hogy a műfajhoz nem értő emberek számára is élvezhető legyen. A kolozsvári zenészek arra törekedtek, hogy változatos koncertrepertoárt állítsanak össze, bővítsék a skálát, és ne csak kalotaszegi zenét játszanak.

A pávás mentorok is utaltak arra, hogy több tájegység zenéjét kellene előadnunk. Nekünk is tetszett az ötlet, és a pávás kollégákkal való közös munkák során más tájegységek dalait is előadtuk” – magyarázta az énektanár. Így született meg az első szatmári összeállításuk, amit lemezre is játszottak.
Tokos zenekar néven 2015-ben egyesületet jegyeztek be, hogy egyrészt megvalósítsák saját ötleteiket, másrészt segítsék a magyar népzene terjesztését. Ennek érdekében elkezdtek előadásokat szervezni: a Fölszállott a páva erdélyi turnéját 2015-ben, következő évben gyereknek szóló hangszerbemutató előadást tartottak.

Szintén 2015-ben jelent meg első kislemezük, ez volt a „tanulókártya”. „Nagy Ákos unokatestvérem, barátunk rendelte meg, aki a györgyfalvi tábor megálmodója és szervezője. Ő szeretett volna egy olyan györgyfalvi CD-anyagot felvenni, amelyre a helyi gyerekek tudnak próbálni, valamint akár népdaloktatásra is legyen alkalmas. Hiánypótló anyag született, amelynek köszönhetően meghatározható, hogy mi számít györgyfalvi népzenének” – fogalmazott Vajas Albert.

2017-ben jelent meg saját nagylemezük, amely az első pávás produkciót és az évek alatt született összeállításaikat tartalmazza.

Tavaly novemberben Boros Erzsébet mezőségi származású, Csombordon élő énekesnővel közösen adtak ki lemezt Édesanyám lánya voltam címmel.
„E sok élmény vitt előre az évek folyamán, mindenből tudtunk valamit tanulni. Úgy érzem, a zenekarnak jót tettek e munkák, mert mindig új lendületet adtak. 2018-ban következett a Fölszállott a pávában a Döntők döntője, és nagyon örültünk, hogy ismét találkozhatunk zenészbarátainkkal, mentorunkkal” – mutatott rá a zenekar tagja. Vajas Albert szerint furcsa volt újra versenyezni, viszont ezúttal teljesen mellékszerepet kapott a versengés. Azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy teljesítményük jó legyen, illetve arra is vágytak, hogy újra dolgozhassanak.
„Visszatekintve a versenyre, úgy érzem, a feladat sikerült, jól éreztük magunkat, és jó érzés volt az is, hogy a nézők szavazatai alapján juthattunk be a döntőbe. Ez visszaigazolás volt a közönség részéről, hogy támogatnak bennünket, és nekünk tényleg csak az a feladatunk, hogy mindig a legjobb formánkat hozzuk a színpadon” – mondta Vajas Albert.
A verseny után az első ötlet az volt, hogyan tudnák ezt a legjobban meghálálni. A karácsonyi fellépés megszervezéséhez már nem volt elegendő idő, ezért úgy döntöttek, újévi koncertet tartanak a Kolozsvári Magyar Operában. Ennek előzménye, hogy tavaly karácsonyi koncertet adtak, és úgy tervezik, hogy e koncerteket évente megtartják. Ezt főleg azért tartják fontosnak, hogy az adventi, karácsonyi, újévköszöntő népdalokat megmutassák a közönségnek.

Nem titkolt szándékuk az sem, hogy a még élő adatközlő táncosokat, zenészeket behozzák a környékről e műsorra, és megmutassák, ezek az idős emberek mennyire szépen tudnak táncolni, zenélni. Négy-öt éve beindult Kolozsváron a Kallós Zoltán Népzeneiskola, ahol tanárként a Tokos zenekar mindenik tagja megfordult már, vagy jelenleg is ott oktat. Vajas arról is beszámolt, hogy ha visszatekint az elmúlt 10-15 évre, akkor azt látja, hogy

a zenekar tagjai a szüleik vagy a környezetünk hatására kezdtek táncházba járni.

És talán nem is a klasszikus zenei képzés – amelyben mindannyian részesültek –, hanem a nyári tánctáborok jelentették a mérföldkövet, hogy elkezdtek népzenét játszani. Varga István „Kiscsipás” és Kodoba Florin mellett tanultak, de az első személyek, akik beültek a próbájukra, és elmondták a véleményüket, a Tarisznyás zenekar tagjai – Szép Gyula, Bardócz Sándor, Kostyák Alpár – voltak.
Szintén fontos megemlíteni a csíkszeredai születésű, Kolozsváron élő Bálint Zsombor nevét, aki kiemelkedő személyiség az erdélyi táncházmozgalomban, brácsázni, hegedülni, cimbalmozni, bőgőzni és harmonikázni is tud. A Tokos pár éve vett egy cimbalmot, amelyen a tagok nem tanultak meg játszani, vagy legalábbis nem vállalják fel a nagyközönség előtt, ezért rendszeresen Zsombort kérték fel erre. „Sokszor haton játszottunk és megtetszett ez a hangzás, más hangulata volt. A 2018-as Pávára már haton jelentkeztünk, Bálint Zsombit már zenekari tagként emlegetjük, és örülünk neki, hogy erősíti a csapatunkat. Ő húzóember, jó vezető egyéniség, aki segíti munkánkat” – mondta Vajas Albert. Hozzátette, szintén gyakran játszott a zenekarban Fülöp Loránd, Kisfaludi Attila és Szakács Kristóf is.

A Tokos idei éve sűrűnek ígérkezik, a következő hetekben az országban koncerteznek. Márciusban Magyarországon lépnek fel a Mesterek és tanítványok című műsor keretében a Hagyományok Házában. Ezt követően áprilisban elutaznak egy hónapra turnézni Ausztráliába. A nyári fellépéseket a torockói Double Rise fesztiválon kezdik, majd a válaszúti táborban lépnek fel. Ezt követően

Kínába utaznak, ahol a Kárpát-medencei magyar népzenét képviselik egy világzenei, klasszikus népzenei fesztiválon.

A házigazda szerepét idén is vállalják Pál István „Szalonnával” együtt a tusnádfürdői nyári egyetem folkudvarában. Aztán jönnek a gyerekkoruk óta bejárt utak: kalotaszentkirályi, válasz­úti tábor, és persze a zenekar életében kihagyhatatlan Kolozsvári Magyar Napok. „Az év második felében saját koncertjeink bemutatói következnek, valamint az idei évre betervezett lemezünket is a nagyközönség elé tárjuk. Ezen az albumon a tervek szerint lesznek közös produkciók más énekesekkel, zenészekkel, de saját műsorszámaink is, amelyeket a Pávában játszottunk és a készülő összeállításoknak a hangzó anyaga” – mondta Vajas Albert.

Bede Laura