Százéves erdélyi magyar autonómiaküzdelem

EN-összeállítás 2018. november 02., 21:39

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) együttes ülésen erősítette meg a marosvásárhelyi Vártemplomban az erdélyi magyarság kulturális autonómia és a székelység területi autonómia iránti igényét. 

Emlékezés a Vártemplomban. Az ülésen a két nemzeti tanács száz évvel ezelőtti megalakulásáról is szó esett Fotó: Mohácsi Árpád László

„Szabadságharcaink alighogy magunk mögött hagyott évfordulóit követően mondhatjuk: erdélyi székely és magyar hazafiakként a mi szabadságharcunk nem más, mint az önrendelkezésért folytatott küzdelem. A mi szabadságunk maga az autonómia. E nélkül nem lehetünk szabadok” – mondta köszöntőbeszédében Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte az EMNT tavaly októberi határozatát: „az EMNT a száz évvel ezelőtt megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsot történelmi elődjének tekinti, annak szellemével azonosul, értékrendjét magáénak vallja, a nemzetek békés együttélését alapvető értéknek tartva folytatni kívánja az akkor megkezdett harcot a belső önrendelkezés elve mentén, és a Székely Nemzeti Tanácshoz hasonlóan, ezennel meghirdeti a magyar nemzeti önrendelkezés évét.”

Tőkés László rámutatott:

közeledik a románok gyulafehérvári népgyűlésének 1918. december 1-jei centenáriuma. Ezzel szemben ugyanazon év decemberének 22. napján megrendezett kolozsvári nemzetgyűlésre is emlékezünk, amikor az Apáthy István vezette Magyar Nemzeti Tanács és a Sándor József által vezetett Székely Nemzeti Tanács egyesült egymással, és együttes erővel lépett fel a wilsoni elvek alapján meghirdetett nemzeti önrendelkezés érdekében.

„A román egyesülés nagy bajnoka, Iuliu Maniu Gyulafehérváron kijelentette, hogy a román nép elnyomottból nem akar elnyomóvá válni. A kolozsvári nemzetgyűlés eszmeisége a megszólalásig hasonlít ehhez. Ezt a gondolatot, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat ezen szellemiségét kérjük számon a mai Romániától. Az agresszív magyarellenességre épülő román centenáriumi fesztivizmussal szemben a román–magyar párbeszéd legutóbbi, október 12-i, kolozsvári ülésén ezért is fogadtuk el azt a közös nyilatkozatot, amely népeink közös érdekeit figyelembe véve fejezi ki egyetértését magyarságunk kulturális és területi autonómiatörekvéseivel. Ehhez kívánjuk megszerezni minél több aláíró, a román többség és a demokratikusan gondolkodó román politikusok támogatását” – jelentette ki az EMNT elnöke.

Tőkés László, az EMNT elnöke: „A mi szabadságunk maga az autonómia” Fotó: Mohácsi Árpád László
Izsák Balázs: Székelyföldért megmozgatjuk Európát!

„Egy olyan pillanatban szólítom meg önöket, amikor mindannyian arra emlékezünk, hogy 100 évvel ezelőtt Ugron Gábor, Paál Árpád, Urmánczy Nándor, Zilahi Sebess Dénes és Jancsó Benedek gróf Bethlen István kérésére megalapították a Székely Nemzeti Tanácsot. Az akkor megalapított Székely Nemzeti Tanács bízott a Wilson elnök által meghirdetett önrendelkezési elvben. Ma élő utódaik sajnos tudják, hogy ez az elv az első világháború végén a győztes hatalmak szerint a magyar nemzetre nem vonatkozott” – kezdte köszöntőjét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

Az elmúlt száz évben átalakult a világ. A mai kor valóságának megfelelően a székelyek szabadságtörekvése Székelyföld területi autonómiájában ölt testet.

2013. március 10-én, a székely szabadság napján több tízezer ember gyűlt össze a Postaréten, és onnan a főtérre vonult Székelyföld területi autonómiáját követelve. E napon vált újra nyilvánvalóvá, hogy szabad jogkövetelő tüntetést szervezni, félelem nélkül kivonulni az utcára, és felmutatni a közösségi akaratot Marosvásárhelyen. E nap a félelem szertefoszlásának, megszűnésének napja volt, s ez alapozta meg a székelyek nagy menetelésének sikerét is” – fogalmazott. Az SZNT vezetője beszédében azt is jelezte, hogy „mindannyian az Európai Unió luxemburgi bíróságára figyelünk, és várjuk, hogy megszülessen a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott polgári kezdeményezés ügyében az ítélet. Egy ötéves küzdelem lezárása lesz ez a perc. Fel vagyunk készülve az egymillió aláírás összegyűjtésére”.

Szili Katalin: az autonómia nem válhat a pártpolitikai küzdelmek áldozatává

Az ünnepi együttes küldöttgyűlés meghívottjaként felszólalt Szili Katalin. Az autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: mindig érdemes emlékezni azokra, akik az elmúlt évszázadok során életükkel fizettek azért, hogy megőrizzék identitásukat, kultúrájukat és anyanyelvüket. A politikus átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd kijelentette: az erdélyi magyarság száz évvel ezelőtt ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy megkapja az őt megillető önrendelkezést. Ez a szándék azonban azóta is folyamatos elutasításra talál. „Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miben reménykedhetünk? Az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy idén januárban olyan megállapodás jöhetett létre a három erdélyi magyar párt között, amelynek eredménye az autonómiatörekvések támogatásának közös kinyilvánítása” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott kijelentette: Magyarország kormánya is támogatja a székelység önrendelkezési igényét, hiszen az ott élő közösségek nem akarnak mást, csak azt, ami Európa számos más területén már régóta létezik.

Párbeszédre van szükség románok és magyarok között, az autonómia pedig nem válhat a pártpolitikai küzdelmek áldozatává.

Hisszük és valljuk, nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi történjen a Székelyföldön, hanem az itteni közösségnek kell kialkudnia azt a tartalmat, ami az elkövetkező száz évben is megtartója lesz az itt élőknek. A mi felelősségünk egyértelmű és közös: Székelyföldön és Erdélyben száz év múva is legyen magyar szó” – zárta felszólalását Szili Katalin.

Izsák Balázs SZNT-elnök: „Fel vagyunk készülve az egymillió aláírás összegyűjtésére Fotó: Mohácsi Árpád László
Szilágyi Zsolt: Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia népakarat

„A romániai forradalom idején mindannyiunk szívében ott volt a szabadság és az önrendelkezés iránti vágy. Azóta tudjuk: számunkra az autonómia a normalitást és a teljes értékű életet jelenti. Az erdélyi magyar politikában újra és újra fel kell mutatnunk közösségünk erejét, s mára már sikerként számolhatunk be arról, hogy a világ minden pontján tudnak követeléseinkről, s arról, hogy a székelyek békés, demokratikus eszközökkel, kitartóan küzdenek önrendelkezésükért” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A politikus szerint a januári közös autonómianyilatkozat mérföldkőnek számít, s ékes bizonyítéka annak, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia népakarat.

Nincs okunk arra, hogy egy pillanatra is feladjuk küzdelmünket.

Az anyaországban olyan kormányzat van, amely támogatja közös célkitűzéseinket, s ahogy azt a legutóbbi, kolozsvári román–magyar konferencia, valamint az ott aláírt közös nyilatkozat is bizonyítja, van józan román hang, amely hajlandó a párbeszédre. Fáradhatatlanul kell dolgoznunk azért, hogy a kívánt önrendelkezést minél hamarabb elérjük, s élhető jövőt biztosítsunk az utánunk következő generációknak is” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.

Mezei: szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le!

„Száz év alatt nemzeti- és természeti kincseinket kisajátították, szabad anyanyelvhasználatunkat pedig számos módon korlátozták. Eljött tehát az eddig és ne tovább pillanata” – kezdte felszólalását Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányi elnöke. A politikus hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösség folyamatos megfélemlítési akcióknak van kitéve, amelyeknek – ha nincs ezekkel szemben cselekvő erő – beláthatatlan következményei lehetnek. „Ha valaki a következő száz évünket is hasonló körülmények között látja elképzelhetőnek, az méltó az ítéletre. Az elmúlt száz évben már számtalanszor bizonyítottuk a román állam melletti lojalitásunkat, de jeleztük azt is, hogy szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le, sőt, azokat minden bennünket ért agresszió ellenére is megtartjuk. Ennek szellemében kell minden nap dolgoznunk. Éljen a székely szabadság, éljen az önrendelkezés!” – fogalmazott Mezei János.

Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak. Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómiája statútumtervezetének kidolgozóját. Csapó József rossz egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.

 

Őrtüzek a Székelyföld Autonómiájának Napján
Több mint száz székelyföldi település közelében gyúltak őrtüzek vasárnap este a magaslatokon a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett Székelyföld Autonómiájának Napján.
Az autonómia napjának délelőttjén a székelyföldi templomokban is imádkoztak a régió autonómiájáért. A kedvező, nyárias időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évek gyakorlatánál többen állták körbe az őrtüzeket – mondta el az MTI-nek Gazda Zoltán, a rendezvény főszervezője. Az őrtűzgyújtás helyszínein felolvasták a rendezvény kiáltványát. Ebben rögzítették, hogy az egykori székely hadviselésben jelző, figyelmeztető szerepet játszó lármafák ma az autonómia melletti kiállást szimbolizálják.
„Ismételten felhívjuk a figyelmet jogos és békés követelésünkre, egyben kinyilvánítjuk akaratunkat Székelyföld területi autonómiája iránt. Jelezzük, hogy a román parlament által harmadszorra is elutasított, a területi autonómia közjogi keretét biztosító statútum törvényerőre emeléséről nem mondunk le. Folytatjuk azt a demokratikus küzdelmet, amely párbeszéd útján, de minden békés eszközt felhasználva biztosítja szabadságunk garanciáit. Megerősítjük ragaszkodásunkat a nyolc székely széket és 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz” – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
A kiáltványban az SZNT autonómiastatútum-tervezetéből idézték, miszerint az autonómia alatt azt értik, hogy át kívánják venni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően. A kiáltvány szövegét Izsák Balázs SZNT-elnök jegyezte, aki a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékműve melletti gyertyagyújtáson vett részt.