Nemzetek Ligája: lehetőség vagy útvesztő?

A héten kezdődik az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által már korábban beharangozott új küzdelemsorozat, a Nemzetek Ligája. A sorozat tétje a trófeán, illetve a divíziókon belüli mozgásokon kívül négy Európa-bajnoki kvalifikációs hely.

Az UEFA az új küzdelemsorozatot 2011-ben kezdte el tervezni, az 54 tagállam szövetsége pedig 2014-ben az asztanai kongresszuson egyhangú szavazással fogadta el a tervet. Még Greg Dyke, az újításoktól általában húzódozó angol Futballszövetség (FA) elnöke is lelkesedett az ötletért, kijelentve: a Nemzetek Ligájában az angol válogatottnak lehetősége nyílna rendszeresen olyan nívós ellenfelekkel játszani, mint Spanyolország, Németország és Olaszország.

A nemzetközi szövetség a sorozatban induló csapatokat az első kiírásban négy divízióra (A, B, C, D), ezeken belül négy csoportra (1-4) osztotta az aktuális UEFA-koefficiens alapján. Az első két divízióban (A, B) tizenkét-tizenkét csapat verseng, négy hármas csoportra osztva. A C-ben két hármas és két négyes csoportot alakítanak ki, a D-ben pedig négy négyes csoportot. A csoportokon belül oda-visszavágós mérkőzéseket játszanak. Az első három divízió csoportutolsói kiesnek, a B-, C- és D-divízió csoportelsői pedig eggyel feljebb lépnek. Az A-divízió négy csoportelsője vív meg a Nemzetek Ligája trófeájáért.

Azért volt szükség a sorozat beindítására – magyarázták az illetékes UEFA-tisztségviselők –, hogy az Eb- és vb-selejtezők mellett lejátszott barátságos mérkőzéseket felváltsák olyan összecsapásokkal, amelyeknek tétje van. A jelenlegi rendszerben ugyanis nem mindegyik nemzeti szövetség használja ki a lehetőségeit: vannak olyan csapatok, amelyek nem kötnek le a szabad időpontokban barátságos mérkőzéseket, más válogatottak pedig a „kötelező” barátságos összecsapásokat nem veszik komolyan. „Ezzel a formátummal nő az érdeklődés az európai nemzetek közötti mérkőzések iránt” – indokolták röviden az újítást az illetékesek.

Kicsit árnyalja a képet, hogy az új sorozatban induló válogatottak egyben négy Európa-bajnoki kvalifikációs helyért is versenyeznek.

A 2020-as Európa-bajnokság húsz helye dől el hagyományos selejtezőkön (10 csoportgyőztes és 10 csoportmásodik), négyért pedig az új küzdelemsorozatban versenghetnek a nemzeti csapatok.

Mi történik azonban, ha a csoportelsők már kvalifikálták magukat az Európa-bajnokságra a hagyományos selejtezősorozatból? A szabály értelmében ebben az esetben az utánuk következő legjobb mérlegű divíziótárs csapat kapja meg a lehetőséget. Ha szükséges (például az A-divízió minden tagja már Eb-résztvevő), a helyeket a „gyengébb” divíziók között osztják szét. Mivel nagy valószínűséggel az európai topcsapatok a hagyományos sorozatban már kijutnak a kontinensviadalra, a Nemzetek Ligájába visszaosztott kvalifikációs helyekkel a gyengébb csapatoknak több esélyük marad az Eb-re való kijutáshoz.

A Nemzetek Ligája csoportkörét a héten kezdik meg, és novemberben fejezik be.

Az A-divízió négy csoportgyőztese 2019 júniusában vív meg a Nemzetek Ligája trófeájáért. A hagyományos Eb-selejtezőket (amelyeken 20 kvalifikációs helyet lehet megszerezni) 2019 márciusa és novembere között rendezik, a sorsolásra decemberben kerül sor. Az új rendszerű Eb-pótselejtezőt 2020 márciusában játsszák. Az Eb-re 2020 júniusában kerül sor.

Elméletileg a Nemzetek Ligájában részt vevő gyengébb csapatoknak esélyük van arra, hogy kijussanak a 2020-as Európa-bajnokságra – a hagyományos lebonyolítási rendszert kikerülve. Gyakorlatilag azonban a különböző ligák (A, B, C, D) csoportköreinek (1-4) zárultával újabb sorsolás következik, újabb mérkőzések várnak a csapatokra egy másik rendszer szerint. Ez azonban annyira bonyolult, hogy még a szakembereknek is fejtörést okoz az UEFA által összeállított kiírás pontos áttanulmányozása és megértése. Elég, ha tudjuk, hogy a 2016-os franciaországi Eb-re 24 csapat jutott ki a hagyományos rendszerben, a legjobb harmadikok pótselejtezőt vívtak egymással, Magyarországnak is ezzel volt szerencséje. A 2020-as Eb-re immár nem 24, hanem csak 20 csapat, a 10 csoport első két helyezettje jut ki. A fennmaradó négy helyre a Nemzetek Ligájából pályázhatnak a csapatok a keretes anyagban foglaltak szerint.

Magyarország a C liga második csoportjába került Finnországgal, Észtországgal és Görögországgal. Ha a hagyományos erőviszonyokat nézzük, akkor az új edzőnek, Marco Rossinak a csapata (a belga George Leekenst néhány barátságos mérkőzés lejátszása után Csányi Sándor MLSZ-elnök menesztette posztjáról) a második helyért lehet harcban a görögök mögött. Ugyanez mondható el a román csapatról is. A C liga negyedik csoportjában a szerbek mögött a második helyet célozhatja meg nagy harcban Montenegróval. Ám a képlet nem ilyen egyszerű: nem lehet tudni ugyanis, hogy a Nemzetek Ligáját mennyire veszik komolyan az egyes szövetségek. Elképzelhető, hogy ezt a kiírást több szövetség a kísérletezésre használja fel: a fiatal, a nemzeti csapatban kevesebb lehetőséget kapó játékosokat nevezi a mérkőzésekre, mert a hagyományos módon szeretne kijutni az Eb-re. Ezért előre lefutott mérkőzésekről aligha beszélhetünk. A barátságos mérkőzéseknek a kora tehát lejárt, kérdés, hogy a Nemzetek Ligája mennyire fogja kivívni a nézők és játékosok tetszését, és mennyire váltja be a hozzá fűzött sportszakmai reményeket.