Román oktatás újratöltve

Erdélyi magyar gyerek számára hosszú évtizedek óta a legnagyobb kihívás a román nyelv elsajátítása. Aki nem vegyes környezetben él, hogy az utcán játszva kisgyerekként elsajátítsa az alapvető román szavakat, annak az iskolai oktatás sok jót nem ígér. 

Erdélyi magyar gyerek számára hosszú évtizedek óta a legnagyobb kihívás a román nyelv elsajátítása. Aki nem vegyes környezetben él, hogy az utcán játszva kisgyerekként elsajátítsa az alapvető román szavakat, annak az iskolai oktatás sok jót nem ígér. Elemi osztályokban a tanító nénivel megteremthető az alap, az igazi törés azonban ötödiktől jön, mert a román tankönyv nagyságrenddel nehezebb, mint a negyedikes. Még úgy is, hogy tavalytól a nemzeti kisebbségek számára könnyített oktatási programot hagyott jóvá a minisztérium. Amíg az új program kifut, még hosszú évekre van szükség, hiszen a most hatodikos diákok nemzedéke fog először „könnyített” román nyelvből érettségizni hat év múlva. Mondhatnánk, hogy sokévnyi huzavona és meddő viták után végül sikerült a magyar gyerekek számára barátságosabb és befogadóbb módszer szerint kidolgozni a román oktatást, amely vélhetően előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Mit tesz erre a tanügyminiszter? Egy átgondolatlan tanügyi törvénymódosítással a feje tetejére állítja a jó irányba elindult rendszert, és megpróbálja lenullázni mindazt, amit az elmúlt évtizedben a magyar oktatás kínkeservesen kialkudott. Azon túl, hogy nem lehet kalapból Erdély-szerte bűvészmutatványként előrángatni sok száz románszakos tanárt, a többségében román anyanyelvű pedagógusok nem tudnának mit kezdeni az új feladattal. Egyrészt nem erre kaptak egyetemi felkészítést, másrészt, ha pozitívan is állnak hozzá, a magyar nyelv ismerete nélkül az előkészítős vagy elsős gyerekekkel nem tudják megértetni magukat. Az elemistáknak az új módszer hatalmas stresszt okoz, és tovább növeli a román nyelvtől való félelmet, amit iskolai évei alatt sok magyar gyerek eleve büntetésként él meg.

Hosszan lehetne azon gondolkozni, hogy mennyi összetevője lehet egy nyelv helyes elsajátításának. A legjobb ösztönzés nyilván az, ha a gyerek szívesen tanulja. A román politikum és a közélet azonban mindent elkövetett azért, hogy ez ne így legyen. Hogy a magyar gyerekek is Creangă és más korabeli román szerzők archaikus, a mai nyelvezetben érthetetlen szövegeit magolják be, amiből semmit nem értenek, de megtanulják. Ebből nem lesz kommunikációs szintű román nyelvtudás, ezt Bukarestben is tudják, de arra mégiscsak jó, hogy folyamatosan megalázzák vele a magyar gyerekeket és szüleiket.

Ahogyan most legutóbb Valentin Popa tanügyminiszter tette, akinek rendelete a két világháború közötti oktatásra emlékeztet, amikor sok magyar településre színromán tanítót küldtek. Akik aztán ütötték-verték a „buta” magyar gyerekeket.