Könny csak az italom: ötven éve halt meg Seress Rezső

Kevés olyan magyar dal született eddig, amelyet világszerte buzgón dolgoztak volna fel. A Szomorú vasárnap azonban az 1930–40-es években nemcsak Európán, de Amerikán is végigsöpört. Meghallgatása után tucatnyian vetettek véget önként életüknek. 

Ötven éve hunyt el Seress Rezső, az idén nyolcvanhárom éves Szomorú vasárnap című sláger zeneszerzője. Egyszerű a dallam: csak egy szimpla C-moll hármashangzat az alapja, és mégis, különböző felmérések szerint Seress legmelankolikusabb szerzeményét ugyanannyian ismerik a világon, mint a Rubik-kockát vagy Puskás Öcsi nevét.

A zeneszerző 1889-ben született és 1968-ban halt meg, így könnyedén beleszőhette leghíresebb dalába a 20. századi magyar történelem minden szomorúságát – csupán tapasztalatból. Korábban olyan városi népdallá vált könnyed dalokkal vált híressé, mint a Szeressük egymást, gyerekek! vagy a Még egy éjszaka. Többnyire egyik-napról a másikra élt.

1935-ben kereste fel Jávor László költő, újságíró, hogy írt egy verset Szomorú vasárnap címmel, lenne-e kedve megzenésíteni.

Seress el is vállalta, a kotta akkor még különösebb visszhang nélkül jelent meg. A muzsikus egy idő után szinte már meg is feledkezett a dallamról, amikor egy újsághírben megjelent, hogy egy cselédlány öngyilkos lett, a kezében a Szomorú vasárnap kottáját találták. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminisztériumi tanácsos szíven lőtte magát egy taxiban, a búcsúlevele mellett pedig ugyanannak a dalnak a kottája hevert. A magyar sajtó gyilkos slágerként kezdte emlegetni a művet, ezután már svájci, olasz, amerikai lapokban is írtak róla, mint az öngyilkosok himnuszáról. Jávor László már-már depresszióssá vált attól, hogy szavai ekkora hatást váltottak ki.

1935 őszén a párizsi Olympia koncertterem színpadán énekelték, 1936-ban pedig Amerikában is slágerré vált olyan népszerű előadók feldolgozásában, mint Louis Armstrong, Billie Holiday vagy Frank Sinatra.

Magyarországon többek közt Karády Katalin előadásában vált feledhetetlenné. A dal sikerei ellenére Seress Magyarországon nyomorgott, zsidó származása miatt egyre kevesebb helyen léphetett fel. A feldolgozásoknak köszönhetően egy amerikai bankban több mint 300 ezer dollár szerzői jogdíj várt rá, de mivel Magyarország háborús jóvátétellel tartozott a második világháború okán, ezért nem tudták elküldeni a pénzt, neki kellett volna érte kiutaznia. Máig nem tudják pontosan, miért nem ment el a pénzért, állítólag félt a repüléstől. Seress dalait aztán 1949 után betiltották, az 50–60-as években a rock és beat térnyerésének köszönhetően már senki sem volt kíváncsi szerzeményeire. Koldusszegényen üldögélve aprócska lakásában naponta végighallgatta a híres dallam többtucat felvételét különböző nyelveken, majd 79 évesen leugrott a lakása erkélyéről. Bár a zuhanást túlélte, a kórházban megfojtotta magát azzal a dróttal, amivel a begipszelt lábát emelték fel.

A kortörténészek tipikus magyar sorsként emlegetik az övét: egy elszegényedett, hazáját elhagyni nem akaró, tehetséges ember életútjaként. Mára kiderült, a dal hatására elkövetett tucatnyi öngyilkosságnak fele csak a korabeli külföldi média szenzációhajhász fogása volt, több sajtóforrás szerint mintegy húsz eset történt a harmincas években. Az azonban mindenképpen bulvárfogás, hogy százak ugrottak a Dunába a dal meghallgatása és megértése után.

A Szomorú vasárnap szövegét a múlt században számos nyelvre lefordították:

az angol mellett ismert sláger volt többek közt a kínaiak, a franciák, a dánok körében is. Akkordjait Steven Spielberg leghíresebb filmjében, a Schindler listájában többször is felfedezhetjük, de számos, a 2010-es években készült tévésorozatban is felcsendül, ugyanakkor több filmet is ihletett, köztük a német–magyar koprodukcióban készült Szomorú vasárnap/ Ein Lied von Liebe und Tod című drámát.