A puha hatalom képviseletében
Európában a tizenkét állam alkotmányos monarchiája közül a brit királyi család a legnépszerűbb. Összeállításunkból kiderül, mennyibe kerül a briteknek királyi lagzit tartani, illetve eltartani az uralkodói családot, és mivel foglalkoznak a családtagok.
Vilmos herceg és Katalin esküvőjét 2011-ben 24 millió brit követte a tévék képernyőjén, míg idén május 19-én Harry herceg és Meghan Markle házasságkötését 18 millió brit és 29 millió amerikai nézte a tévékben. Ehhez persze még hozzáadhatjuk a világszerte nagyjából hasonló nézettségi adatokkal büszkélkedő internetes élő közvetítéseket. Bár a brit királyi család népszerűsége a 19. század után sokszor jutott mélypontra, mégis megőrizte emberközeli és büszke tartását. Az Egyesült Királyság lakossága ugyanis nemcsak tiszteli a monarchiát képviselő korona és a koronát képviselő királynő történelmi jelentőségét, de erőteljes érdeklődésével fenn is tartja a királyi család presztízsének törvényességét. Igaz, a népszerűséghez II. Erzsébet királynő fiatalkori döntései is hozzájárultak.
A brit History Extra történelmi magazin a közelmúltban körbejárta a témát: vajon hogyan maradhatott meg népszerű közéleti elemként a brit királyi család? Történészek és újságírók szerint a válasz összetett. Egyrészt a brit köztudatra alapvetően jellemző a történelme iránti büszkeség, rajongás, mert Anglia és a hozzátartozó államok mindig is lényegesen alakították a világpolitikát.
Számos embert megérint lelkileg, ha látja a királynőt vagy a királyi család valamely tagját egy ünnepségen hintóval megérkezni, ez ugyanis a régi, ragyogó királyi Angliára emlékezteti őt.
A koronát egyfajta magasztos, magasan a politikai és társadalmi érdekek, illetve az uralkodó fölött is álló erővel azonosítják, amely az állandó erkölcsi értéket, nemzeti összetartozást és a haza iránti hűséget testesíti meg. E megközelítés a magyar történelemben sem idegen: a korona mindig sokkal többet jelentett az uralkodónál, olyan hatalmat, amelynek maga a felkent király is szolgált.
A brit királyi család 21. századi töretlen népszerűsége nem csak a lakosság rajongó hozzáállásával magyarázható. A királynő az uralkodói család iránti népszeretet megcsappanását látva a 20. századfordulót követően hajlandó volt a nyitásra. Kisebb-nagyobb változtatásokkal közelebb hozta és emberségesebbé tette az addig ridegnek és elérhetetlennek tűnő királyi családot a társadalom előtt. A brit monarchia alapvető erejét az adja, hogy képes a változásra, illetve a változtatásra. A királynő sokszor lazított a királyi etikett előírásain: még a hatvanas években látogathatóvá tette a Buckingham-palota egyes termeit, nyitott a sajtó felé azáltal, hogy a koronázását a tévé élőben közvetítette, illetve a karácsonyi beszédét már fiatalon nem a rádióban, hanem a televízióban mondta el. Bár hosszas huzavona után, de engedélyezte Diana és Károly walesi herceg válását. A 21. századi nyitottság kapcsán pedig elég, ha csak Vilmos herceg középosztálybeli származású feleségére, Katalinra gondolunk vagy éppen a legfrissebb királyi lagzira, amelyet Harry herceg kötött a katolikus, félig fekete, amerikai színésznővel.
De azt is megfigyelhetjük, hogy
amióta II. Erzsébet az uralkodó, a Windsor család tagjai gyakori szereplői a brit sajtónak.
Ugyanakkor az emberközeli családmodell képének kialakítása Viktória királynő férjéig, Albert hercegig vezethető vissza. A királyi esküvők az első világháborúig szigorúan titkos ceremónia keretében zajlottak. A jelenlegi angol királynő édesapja, VI. György azonban már újságírók és a nyilvánosság előtt vette el a néhai anyakirálynét.
Bár az angol történelemben a leghosszabb ideig, 66 éve regnáló Erzsébet születésnapja alkalmából készített felmérések szerint a monarchiát a megkérdezettek 80 százaléka támogatja, vannak, akik szerint a Windsor család túl sokba kerül az államnak. A The Independent lap adatai szerint Európában a spanyol királyi családra költenek a legkevesebbet, 6,5 millió fontnak megfelelő összeget és Angliában a legtöbbet: évi 40 millió fontot. A lakosság számát is figyelembe véve Angliában egy főre leosztva ez az összeg alig haladja meg az egy fontot, Norvégiában viszont – ahol nagyjából ötmillióan élnek – már több mint 3 font/fő a királyi családra költött pénz. A monarchiaellenes angol Köztársaság-csoport szerint ugyanakkor a Windsorok hatalmas magánvagyonnal rendelkeznek, kontinensünkön II. Erzsébet a harmadik leggazdagabb uralkodó 340 millió fontos vagyonnal Liechtenstein és Monaco hercegei után. Az európai uralkodóházak vagyona azonban eltörpül a világ más királyságaihoz képest, például Thaiföld királyának több mint 20 milliárd fontos vagyona van.
Egy királyi lagzin is mélyen a zsebbe nyúlnak:
egy angliai luxusesküvő-szervező szerint kétmillió fontba kerülhetett, helyi lapok értesülése szerint a vendégek biztonságára pedig 30 millió fontot költöttek.
Az esküvői költségeknek csupán egy negyedét képezi a felszolgált étel: a mennyasszony ruhája, a díszítésre használt rengeteg virág, a szervezőszemélyzet, a zenészek, a vendégeknek adott köszönetnyilvánítási ajándék emészti fel az összeg többi részét.
Az esküvő költségeit a királyi család állta, erre külön pénzt nem kellett az államnak áldoznia. Ugyanakkor a család maga is sok bevételt termel, a Buckingham-palota termei tömegével vonzzák a turistákat. A Bloomberg brit üzleti hírekkel foglalkozó portál szerint Erzsébet királynő a királyi család vagyonát kezelő Crown Estate nevű ingatlanvállalaton keresztül jut bevételekhez, a nyereséget mindig átadják a kormánynak. Cserébe a kormány az átadott nyereség 15 százalékát visszajuttatja a királynőnek, hogy a királyi család fedezni tudja a költségeit. A háztartási személyzet alkalmazásának, a paloták fenntartásának, illetve a hivatalos látogatásoknak és eseményeknek is ez jelenti a pénzügyi fedezetét.
A királyi esküvők nemcsak visznek, de hoznak is a kasszába, ugyanis több millió fontnyi összegben vásárolnak és ünnepelnek a lagzi miatt az utcán a turisták és a monarchiához hű lakosok, számos tematikus ajándéktárgyat pedig az esküvő után értékesítenek. De ha Katalin egy tetszetős ruhát ölt magára, másnap az értékesítő üzletlánc rendszerint ki is fogy a termékből. A Brand Finance nevű márkaértékelő cég szerint a királyi család minden évben 550 millió fontot keres turizmusból.
A Windsorok ugyanakkor alaposan megdolgoznak a luxuséletért. Bár ma az uralkodócsalád tagjainak szerepe többnyire formalitásokban kicsúcsosodó eseményeken való részvételt, illetve azok felkarolását jelenti, nem könnyű a sok feladat. A királynő naptára tele van diplomáciai utazásokkal, fogadásokkal, a parlament üléseinek megnyitásával, címek, díjak kiosztásának ceremóniáival. És természetesen a miniszterelnöki látogatások által az ország helyzetének ismerete is feladata. A Telegraph szerint az uralkodó évente mintegy 300 eseményen vesz részt, igaz, kora miatt egyre többet ad át a cambridge-i hercegnek és hercegnének, azaz Vilmosnak és Katalinnak. II. Erzsébet nagyjából 600 jótékonysági szervezet védnöke.
A királyi család többi tagja gyakorlatilag az uralkodót képviseli, helyettesíti azokon az eseményeken, amelyeken az nem tud jelen lenni.
A család évente 2000 hivatalos eseményen vesz részt, 100 ezer levélre válaszol és 3000 jótékonysági szervezet valamely tevékenységében vesz részt, amelyek közül soknak védnöke is.
A családnak olyan tagjai is vannak, akik a „civil” munkától sem riadnak vissza. A királynő legfiatalabb fiának saját színháza van, feleségének PR-ügynöksége, második fia diplomataként is dolgozott, egyetlen lánya olimpiai atléta volt. A királynő mindhárom fia, illetve Vilmos és Harry hercegek is szolgáltak már a brit hadseregben. A királyi család számos más tagja is dolgozik üzletemberként, pilótaként, tervezőmérnökként. A brit királyi család tagjai manapság az úgynevezett puha hatalmat képviselik: bár nincs végrehajtói vagy törvényhozói joguk, kapcsolataik, rangjuk révén befolyásolnak, meggyőznek az Egyesült Királyság érdekei szerint.