Hungarikumot a bakatorból!

Sütő Éva 2018. június 01., 17:33

Érmellék rangos rendezvényévé vált a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál. A bihardiószegi és debreceni önkormányzatok összefogásával megszervezett szakmai esemény fő célkitűzése az egykoron messze földön híres bakator szőlőfajta népszerűsítése. 

A Zichy-kastélykertbe gyűltek össze idén a borünnep alkalmából Fotó: Sütő Éva

„Borvidékké válni ott, ahol egykoron királyi sóút kötötte össze Érmelléket a szürkemarha húsbirodalommal, a Hortobággyal, ott, ahol olyan szakrális központok bújnak meg az Ős-Tisza által összehordott dombok között, ahol Szent István királyunk jobbját őrizték, ahol olyan termálvizes fürdők vannak, amire az egykori rómaiak is csak annyit mondtak: paradicsomi! Ezek után még kérdés, hogy van-e létjogosultsága a borturizmusnak? Igenis van!”– mondta nem is olyan régen az Erdélyi Naplónak a bihardiószegi Heit Lóránd, a Bakator Szövetség alapítóelnöke egy vele készült interjúban.

A Bakator Szövetséget 2017 májusában hozta létre öt borász: a délvidéki Maurer Oszkár (Hajdújárás), Málik Zoltán (Badacsony), ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros) és Heit Lóránd (Bihardiószeg). Eme ősi szőlővel foglalkozó szakemberek a szövetség megalakulásánál kijelentették, hogy munkájukat összehangolva együtt lépnek fel a fajta és a bor felélesztéséért és népszerűsítéséért. A szövetség fővédnöke Papp László, Debrecen polgármestere, védnöke Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere, illetve szakmai védnöke Kaló Imre borász és Kovács Pál szakújságíró.

A bihardiószegi és a debreceni önkormányzatok által 2017-ben kezdeményezett borfesztivál is a bakator szőlő- és borfajta hungarikumként való elismertetését, az érmelléki borgazdálkodás újrafelfedezését, a helyi termelők népszerűsítését, illetve a borkultúra minél szélesebb körben való megismertetését tűzte ki céljául.

Ennek folytatásaként idén május 26-án egész napos programsorozattal várta a minőségi borok és a finom ételek szerelmeseit a II. Bakator Bor- és Gasztrofesztivál.

A Heit- és a Bartos-bakatorstand. A Bakator Szövetséget 2017-ben Heit Lóránd ötödmagával hozta létre Fotó: Sütő Éva

A Zichy-kastély udvarán megszervezett eseménysorozat gyermekfoglalkozásokkal, kézműves vásárral, borkóstolókkal, koncertekkel, táncházzal várta az odalátogatókat, sőt gasztronómiai különlegességek, lacikonyhák is felsorakoztak megvetni a nemes nedűk ágyát.

Érmellék tizenkilenc termelőjének mintegy ötven borát kóstolhatták meg azok, akik kilátogattak az egész napos borünnepre, amelyre csak a márciusi bakatorverseny legjobbjai kerülhettek be. Volt itt Kárpát-medencei, sőt egy Amerikai Egyesült Államokból érkező szőlősgazda is.

A díjnyertes borok mellett a minőségi ételek is előtérbe kerültek: Rózsa Péter balmazújvárosi biogazda, valamint Boros László debreceni mesterszakács jóvoltából a résztvevőknek alkalmuk nyílt olyan gasztronómiai különlegességeket is megkóstolni, mint a szürkemarhaburger, a szürkemarha gombócleves vagy a debreceni páros kolbász –adta hírül a kastélykert népének Kozák Róbert, a fesztivál szóvivője. Ő tette közhírré többek között azt is, hogy a nagyszínpad kivetítőjén a focirajongók együtt szurkolhatnak a Bajnokok Ligája döntőjében résztvevő csapatoknak is.

Borünnep bakatorföldön

Napközben a vendégek megnézhették az 1701–1703 között épült, részben nemrég felújított Zichy-kastélyt is: itt található az Érmellék ökológiai múzeuma, ahol megtekinthető a tájegység növény- és állatvilágát, halászati és borászati hagyományait, valamint a kastély történetét bemutató kiállítás. A diószegi szőlőhegy hagyománya az 1569–1578-as évek időszakára vezethető vissza. 1806 után, amikor a Zichy család átvette a diószegi uradalmat, az ágazat fejlődését nagymértékben támogatta a nagy tapasztalattal rendelkező Zichy Ferenc, aki a helységet Európa-szerte híres bortermelő vidékké változtatta. 1860 után a diószegi borok több nemzetközi versenyen is részt vettek, és számos díjat nyertek a bakatorral. Bihardiószegen állami királyi vincellériskola is működött. Ilyen múlttal méltán emlegetik a települést Érmellék borászati központjaként.

A borünnepen kézműves portékák és házi finomságok vására is várta a látogatókat. Bemutatkoztak a régióbeli és a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség tag­települései is, ki-ki a maga vásárfiának szánt portékájával. A dió­szegiek mellett székelyhídiak, az Érmelléki Gazdák Egyesülete képviseletében a mihályfalviak, a hegyközszentmiklósiak, bihar­keresztesiek és természetesen a társszervező debreceniek is kirakták a maguk portékáit, nemkülönben a palackozott nedűiket is, amelyekből az alapos „mintavételezés”után vásárolni is lehetett.

Délelőtt gyermekfoglalkozások tarkították az ősi kastélykertet, a szabadtéri színpadon pedig a déli óráktól elkezdődtek a koncertek, amelyeket a Fölszállott a páva győztes csapata, a Tokos zenekar indított, majd a nemzetközi szinten is elismert Cimbaliband lépett színpadra Balkan Projekt című, legújabb albumának lemezbemutató koncertjével. Délután a blues koronázatlan királya, a nagyváradi születésű Weinberger Attila és zenésztársai muzsikáltak, a koncertprogramot pedig a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóján, A Dal című műsorban befutott Honeybeast zárta.

Közös cél a bakator népszerűsítése

Közben a délutáni megnyitón Mados Attila polgármester (aki maga is borász) a házigazda szerepében beszélt a vidék szőlészeti múltjáról, arról, hogy Diószeg borhíressége évszázadokig a bakator volt, és hogy a 18. században ez a szőlőfajta volt az Érmellék zászlósbora. Meggyőződésének adott hangot, hogy az elmúlt években létrejött helyi és határon átnyúló együttműködés üzenete többek között az, hogy a szőlészetnek és borászatnak jövője van Érmelléken. Az elkötelezett borászok mögé a település vezetősége is odaállt, így abban bíznak, a bakator népszerűsítésével és hasonló borünnepekkel ismét felvirágoztathatják a hagyományokat.

A megnyitón Debrecen város polgármestere, Papp Csaba is arról beszélt, mennyire kötődnek az Érmellékhez, amelyet egykoron a cívisváros szőlőskertjének neveztek. A 17–18. században sok debreceni polgár vásárolt itt szőlőt, mert a jó érmelléki bor biztos megélhetést jelentett számukra. A polgármester felidézte, hogy abban az időben, szüret idején Debrecenben még a közigazgatás is szünetelt, mivel maga a debreceni polgármester is Érmelléken szüretelt.

Debrecen most is elkötelezett az Érmellék fejlődésében: túl azon, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely segíti a Bakator Bor- és Gasztrofesztivál megrendezését, őshonos, nemesített bakator-szőlőoltványok adományozásával is támogatja a helyi borkultúra fejlesztését –tette hozzá az elöljáró.

A bakatoros szőlőgazdákat a helybéli Heit Loránd szövetségi elnök, illetve másik négy borász képviselte. A szövetség ez alkalomból újabb két taggal bővült –Andrási Lászlóval (Somlóhegy) és Sas Krisztiánnal (Kígyós, Kárpátalja).

A debreceniek a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Non­profit Kft.-n keresztül társultak a szervezéshez. Nevükhöz fűződik a Debreceni Virágkarnevál szervezése is –mondta el Kárándi Kinga, aki az önkormányzat nevében tájékoztatta a rendezvény hírvivőit.