Összefogtak az őshonos kisebbségek

Minden várakozást felülmúlt a polgári kezdeményezést aláírók nagy száma – derült ki a Minority SafePack aláírásgyűjtésének kampányzáró sajtótájékoztatóján. A szervezők elégedettek az adatokkal.

A Minority SafePack (MSP) nevet viselő javaslatcsomag eredetileg 15 intézkedést ajánlott az Európai Unió számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. Ahhoz, hogy az EB nyilvántartásba vegye a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) és az RMDSZ által indított polgári kezdeményezést, április 3-ig egymillió aláírásnak kellett összegyűlnie. További feltétel volt, hogy a kezdeményezés aláíróinak legalább hét uniós tagállamból kell származniuk, a Brüsszel által megállapított lakosságarányos kvóta szerint.

„Minden feltételt sikerült jóval túlteljesíteni” – mondta Vincze Lóránt, a FUEN elnöke. A német–dán határvidéken található Kissebségek Házában tartott sajtótájékoztatót az RMDSZ kolozsvári székházában is közvetítették az újságírók számára. Vincze közölte: 11 tagországból egymillió aláírás gyűlt össze, amely az utóbbi három hét mozgósításának is az eredménye. Ezzel „az európai kissebségek kristálytisztán kifejezték, hogy védelmet és jogokat akarnak” – fogalmazott a FUEN elnöke. Szintén Dániából közvetítették Hans-Heinrich Hansen volt FUEN elnök felszólalását, aki egyben a polgári kezdeményező bizottság képviselője. A volt elnök érdekes dolgokra hívta fel a figyelmet: az MSP kivételt képez, hiszen az utóbbi hat évben 50–60 polgári kezdeményezés született, ezekből mindössze ötöt vittek sikerre a kezdeményezők, ezek egyike a Minority SafePack.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a Minority SafePack egyik kezdeményezője a sajtónak elmondta: 250 ezer aláírás összegyűjtését vállalták, ezt tavaly év végéig teljesítették. A 303 695 romániai aláírás azért kiemelkedő eredmény, mert az első helyre sorolja Romániát, ha a magyar közösség nagyságát és az összegyűjtött aláírások arányát tekintik. A magyar közösség egynegyede támogatta a kezdeményezést, ami megfelel az előzetes elvárásoknak, hiszen a szövetség nagyjából ennyi romániai magyar állampolgárt tud mozgósítani.

A 11 tagországban – ahol teljesítették a feltételeket – végül 1 215 879 aláírás gyűlt össze.

Az adatok nem véglegesek, hiszen az offline aláírások száma még feldolgozás alatt van.

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés nemcsak másfélmillió romániai magyar ember, hanem egy 50 milliós európai közösség sikere. Emlékeztetett, az ügyvezető elnökségen működő kampánystáb az itthoni kampány mellett 13 európai országban segítette, adott esetben irányította a munkát. Magyarországon a Rákóczi Szövetség vállalta a munka oroszlánrészét. A szövetségi elnök szerint történelmi pillanatról is beszélhetünk, hiszen Európa történelmében soha nem álltak ilyen közel ahhoz, hogy az őshonos kisebbségeket védő törvényt alkossanak. Az aláírásgyűjtéssel a munka még nem ért véget – tette hozzá a szövetségi elnök.

Három hónapos ellenőrzésre számítanak a belügyminisztériumban, ahol igazolást állítnak ki.

A tagországokból begyűjtött igazolásokat átadják az Európai Bizottságnak, ahol az adatokat ugyancsak ellenőrzik. Az EB-nek ezt követően kell állást foglalnia a kezdeményezésről. Ami bizonyos: Európa csak a 2019-as esztendő második felében, az európai parlamenti választást követően foglalkozik érdemben a jogalkotás kérdésével.

A FUEN, az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága (Youth of European Nationalities) 2011-ben közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás. A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette: sem az EU szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. Az RMDSZ szerint az EB politikai döntést hozott.

A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé.

2014-ben Szlovákia és Románia az EB, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe. A román kormány döntése miatt koalíciós feszültség keletkezett, és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lemondott a harmadik Ponta-kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi állásáról.

A törvényszék 2017. február 3-i ítéletében megsemmisítette a korábbi határozatot, majd az Európai Bizottság 2017. március 29-én kedvező döntést hozott az európai polgári kezdeményezés részleges bejegyzéséről, amely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból. Végül

az aláírásgyűjtés 2017 májusában a bonchidai Bánffy-kastély udvarán indult hivatalosan útjára azt követően, hogy Kolozsváron tartották a FUEN kongresszusát.

A román állam már akkor elzárkózott a párbeszédtől, és az azóta eltelt egy évben sem nézte jó szemmel az aláírásgyűjtést. Sőt voltak, akik elkövettek mindent, hogy keresztbetegyenek. Románia újra megpróbálta akadályozni az aláírásgyűjtést: 2017. június 28-án a Grindeanu-kormány az Európai Bíróságon pert indított az Európai Bizottság ellen és a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozat megsemmisítését kérte. „Az őshonos kisebbségek viszont rést ütöttek a falon, legyőzték a kishitűséget, bebizonyították, hogy erős a közösség, amely jogainak európai védelmet akar” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor.

Az aláírásgyűjtés kapcsán az RMDSZ-t azzal vádolják, hogy egy burkoltan magyar érdekeltségű téma mellé állt, amely Európában nem igazán képezi vita tárgyát. Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint soha senki sem tagadta, hogy az MSP egy hangsúlyosan Kárpát-medencei és magyar ügy. Hozzátette, ennek azért megvan az oka. „A második világháborút követően Európa kettészakadt. Az úgynevezett boldogabbik felében simán rendezték a kisebbségi ügyeket, amibe az is belejátszott, hogy nem voltak nagyszámú kisebbségek. Keleten viszont a kommunizmus idején nem lehetett rendezni a kisebbségi ügyeket. És akkor azt se felejtsük el, épp ezen a vidéken él a legnagyobb európai kisebbség” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Hogy nem kizárólag a magyar kissebséget érdekli az őshonos nemzetek sorsa, jól mutatja, hogy végül 11 országban – Románia, Magyarország, Szlovákia, Lettország, Spanyolország, Horvátország, Dánia, Bulgária, Litvánia, Szlovénia és Olaszország – teljesítették a feltételeket. Ausztriában, Lengyelországban és Finnországban azonban túl kevés aláírás gyűlt össze. Romániában kiemelten teljesített Maros (51 135), Kovászna (33 836), Szilágy (17 001), Bihar (33 996) megye és Csík terület (26 452). Online felületen 274 744, papíron 28 951 aláírást gyűjtöttek.