Fűszernövény áruházaknak
Két áruházlánc legfontosabb erdélyi fűszernövény-beszállítójaként a györgyfalvi Vitus Csaba évi rendszerességgel bővülő farmján fólia alatti növénytermesztéssel foglalkozik. Azt tartja, az ember csak akkor lehet sikeres, ha mindenben alkalmazkodik a piac elvárásaihoz.
Négy fóliaház áll a györgyfalvi telken, a legutolsó berendezését éppen most készítik. A fémasztalokat helyi munkások szerelik össze, és még az igazi tavasz beköszönte előtt benépesítenék műanyagcserepekbe ültetett fűszernövény-dugványokkal.
Vitus Csabáék farmján most indul a hajrá, hiszen a késő őszig tartó szezon a jövedelmező.
Télen is üzemeltetnek fóliaházat, de a vidékünkön nagyon magas fűtésköltség miatt ez csak arra jó, hogy az áruházakkal fenntartott éves szerződés ne csorbuljon. Ilyenkor a kevésbé hőigényes citromfű, kakukkfű, menta vagy petrezselyem zöldjét kínálják, a téli ráfizetést pedig a tavasztól kezdődő zsálya és bazsalikom idénye billenti át nyereségbe.
Az egyik melegház asztalán fóliába csomagolt, szépen fejlett kakukkfüvek várnak szállításra a Kaufland Torda közeli erdélyi elosztóraktárába. Vendéglátóm szerint a közelség a nagy előnyük, mert az Olaszországból és Magyarországról érkező áru – a hosszas szállítás és tárolás miatt – óhatatlanul gyengébb minőségű lesz.
A hazai vásárlói elvárások változásával az áruházak előnyben részesítik a helyben megtermelt friss árut, a Kaufland áruházlánc pedig az átlagosnál is nagyobb mértékben támogatja ezt.
Gondot jelent, hogy a hazai termelők közül kevesen képesek mennyiségben és minőségben is megfelelni az elvárásnak, kevés a primőrt termesztő nagyobb farm vagy az olyan gazdatársulás, ahol a termelők közösen értékesítenék a friss zöldséget és gyümölcsöt. Bukarest környékén alakultak ki ilyen farmok, így ma ezek uralják a romániai primőrpiacot.
Vitus Csaba szerint minden kertészeti területen – a fűszer- és gyógynövénytermesztésben is – labdába lehet rúgni, és előnyös szerződést lehet kialkudni az áruházakkal, ha a termelő komoly, és biztosítani tudja a vele szemben támasztott elvárásokat. A 2016-tól áruházlánci beszállítóként működő fűszernövény-termesztő vállalkozása viszonylag könnyen bejutott a Kaufland és Lidl üzleteibe. Igaz, egyik áruházlánc sem fizetett többet a külföldről behozott növények áránál, amivel csak úgy tudtak lépést tartani, ha nagy mennyiséget, mintegy kétszázezer cserepet értékesítenek évente.
A porta szemrevaló lakóháza és annak berendezése is bizonyosság rá, hogy a fiatal pár hosszabb távra rendezkedett be Györgyfalván. Vitus Csaba egy évtizedig dolgozott projektvezető építőmérnökként az ország különböző építőtelepein, ahonnan kéthetente jött haza, ezt a fajta életmódot pedig nehéz lett volna család mellett vállalni. Ezért döntött a kertészet mellett, és 2015-ben beiratkozott a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem mesteri képzésére, organikus mezőgazdaságra, hogy a farm elindításával párhuzamosan elméleti tudásra is szert tegyen. Az egyetemi képzésről azonban hamar kiderült, hogy nem az, amire számított. A zömében csak elmélethez értő tanároktól gyakorlati tudást nem szerzett, viszont kárpótolták ezt a két esztendőt az egyetem által szervezett utazások a különböző farmokra és szakmai fórumokra. Vitus Csaba minden ilyen alkalmat kihasznált, így sikerült kialakítania mezőgazdasági szakemberekkel egy élő kapcsolati hálót. „A szakmai tanácskozásokon ismertem meg a romániai kertészeti kutatóállomások néhány szakemberét, akik jó pár tanáccsal, tippel láttak el, adtak például magokat. Ezek a kísérleti állomások ma már túlélő intézményként próbálnak talpon maradni kevéske állami támogatásukból, szakembergárdájuk azonban ma is kiváló” – magyarázza tapasztalatait a györgyfalvi kertészeti üzem tulajdonosa.
Jellemző a hazai felsőfokú mezőgazdasági oktatás színvonalára, hogy Vitus gyakorlati kérdéseire nem kapott válaszokat, ezért a fűszernövény-termesztés egyik legfontosabb tudnivalóját, a dugványozást a YouTube csatorna kisfilmjeiből tanulta meg,
és szintén öndidakta módon kísérletezte ki a magvetés fortélyait. Azt tartja,
bármit meg lehet tanulni, csak kellő elszántság és kitartás kell hozzá, a mezőgazdasági tevékenységre pedig ez különösen érvényes.
A Dániából importált tőzeggel és a csepegtetős öntözéssel működő fóliaházait folyamatosan fejlesztené, hiszen az elkezdett úton megállni nem lehet. A két német nagyáruházlánc mellett viszonteladóknak is kínál termékeiből, leginkább azonban mégis nagyáruházakban éri meg értékesíteni a friss árut. Amióta törvény szabályozza, hogy az áruházak minden friss mezőgazdasági árut 7 napra kell kifizessenek beszállítóiknak, a pénz gyors körforgása rendeződött, és az alacsonyabb ár mellett is megéri nagyobb mennyiségű terméket eladni nekik. A mennyiség mellett fontos szerepe van a minőségnek is, hiszen laboratóriumban vizsgálják be az árut, és ha a szermaradvány megengedett szint fölött van, akkor az egész szállítmányt visszautasítják. Ilyen gondjuk szerencsére nem volt, mert a permetezések időpontjára mindig ügyelnek: az átlagban két vegyszeres permetezésre jóval az értékesítés előtt kerül sor.
Folyamatban van egy nemzetközi minősítési rendszer bevezetése a farmra, ami a jövő hónaptól megkönnyíti és gördülékenyebbé teszi a friss mezőgazdasági termékeik áruházi forgalmazását. Az unokatestvérével közösen fenntartott cég vezetője, Vitus Csaba szerint egy termelőnek mindig alkalmazkodnia kell a piac körülményeihez, ugyanis ez az egyetlen esély arra, hogy eredményes és sikeres legyen.
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke és Felek község román polgármesterének tanácsosa (képünkön) Györgyfalván lakik. A román községközpont polgármesteri hivatalának alkalmazásában álló helyi elöljáró éppen Vitus Csaba vállalkozó példájából kiindulva szeretne egy olyan projektet meghonosítani a Kolozsvárhoz közel fekvő magyar faluban, amely fogódzót nyújthatna a helyi termelőknek a boldoguláshoz. „A faluban mintegy nyolcvan egyéni termelői engedéllyel rendelkező idősebb gazda foglalkozik mezőgazdasággal, de jól látható, hogy ebből megélni nem tudnak, csak jövedelemkiegészítő foglalkozás ez, a fiatalok emiatt nem vállalják. Jó volna egy olyan értékesítő szövetkezetet tető alá hozni, amivel áruházakba is be lehet jutni, de ez csak társulással kivitelezhető. Ehhez megfelelő mennyiségű termékre van szükség, és ha több kisgazda összeáll, ez is megoldható” – magyarázza elképzeléseit Soós. Első lépésben szaktanfolyamokra pályáztak pénzt.
A néppárti politikus szerint eddigi közösségszervezési tapasztalataik biztatóak, hiszen egyre több gazda érdeklődik kezdeményezéseik iránt. Mindenki érzi, hogy a hagyományos gazdálkodói módszerekkel nem lehet bekerülni a piacra, a gazdálkodásból nem lehet megélni, ezért váltani kell. A kibontakozóban levő falugazdász-hálózatukkal és a szervezet tevékenységébe bekapcsolódó különböző szakemberekkel közösen a gazdák felmerülő kérdéseire és igényeire akarnak megfelelő választ adni.