Nyugati vendégekkel az autonómiáért

A Marosvásárhelyen tartott felvonuláson a vártnál kevesebben jelentek meg. A felszólalók közül többen is hangsúlyozták: a székelyföldi autonómia a többségi nemzet számára is előnyökkel járna. A rendezvények nyugati politikusok is voltak. 

Mintegy ötezren vettek részt szombaton, a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen tartott megemlékezésen és felvonuláson: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett rendezvényen az előző évekhez hasonlóan ezúttal is közfelkiáltással fogadta el a tömeg az autonómiát követelő petíciót. A dokumentumot, amelyet Románia kormányának és parlamentjének címeztek, a szervezők átadták Ioan Iacobnak, Maros megye prefektusa egyik tanácsadójának, miután Lucian Goga kormánymegbízott idén sem óhajtott szóba állni a felvonulók képviselőivel. A rendezvényről ezúttal is hiányoztak az RMDSZ csúcspolitikusai. A több mint háromórás megmozdulás –melyre a csendőrség és a rendőrség hatalmas erőket mozgósított –méltóságteljesen, incidensek nélkül zajlott.

A benyújtott petícióban az SZNT arra kívánja emlékeztetni a román hatóságokat, hogy az ország az Európa Tanácshoz történt csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az ET 1993/1201-es számú ajánlásának teljesítésére, amelynek 11. cikkelye épp az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szól. A dokumentumban megállapítják: az eltelt negyed évszázad során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, sőt az ezzel kapcsolatos párbeszédet következetesen elutasította. A petíció elfogadásával a megmozdulás résztvevői követelték, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő által egyéni törvényjavaslatként iktatott tervezet alapján. Kérték ugyanakkor, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit. A petícióban leszögezték: teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarnak Székelyföld minden lakosának. „Petíciónkkal és autonómiatüntetésünkkel bebizonyítottuk, hogy a parlamentbe benyújtott autonómiastatutúm nem egy önálló kezdeményezés, hanem komoly társadalmi támogatottsággal rendelkezik, mögötte ott áll a székelység”–nyilatkozta lapcsaládunknak Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

Hogy mekkora tömeg állt szombat délután a petíció mögött, a marosvásárhelyi Postaréten, majd a város főterén, a prefektúra előtt, nem lehet pontosan tudni. A csendőrök szerint ezren-kétezren lehettek, a szervezők ennek a tízszeresét saccolták. Közülük volt, aki tízezret, volt, aki húszezret emlegetett. Megítélésünk szerint ötezerre tehető a résztvevők száma, közülük legfeljebb a fele volt helyi. Izsák Balázs SZNT-elnök egyébként múlt héten azt nyilatkozta: mintegy 40 ezer résztvevőre számít. A tüntetések kifulladására hivatkozó RMDSZ-es csúcspolitikusok idén is távol maradtak, Maros megyét és Marosvásárhelyt is csak az ügyvezető elnökök, Kovács Levente és Kali István, valamint a volt polgármesterjelölt, Soós Zoltán képviselte. Jelen volt viszont Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, mint ahogy a felvonuláson részt vett Szabolcs Attila, Budafok-Tétény volt elöljárója, aki magyarországi polgármesterként elsőként tűzte ki a városházára a székely zászlót. Beszédében a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti összetartozás fontosságára hívta fel a figyelmet. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora arra emlékeztette a borúlátókat és távolmaradókat, hogy a területi autonómiát nem lehet az első kérésre megkapni, azért meg is kell küzdeni. „Csak annyit várjunk el az élettől, amennyit beleteszünk”–szólt az akadémikus intése.

A Szentírásra utalt Ötvös József, a vártemplom nyugalomba vonult lelkésze, amikor azt mondta: „mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk”–fogalmazott a marosvásárhelyi református lelkipásztor.

Beszédében Tőkés László európai parlamenti képviselő a tengerentúli nagyhatalom példáját emelte ki mondván, a tavaly megválasztott államelnök, Donald Trump kijelentette: számára az Egyesült Államok az első. „A maga helyén ezzel cseng egybe az anyaországi nemzeti pártok jelszava: »Nekünk Magyarország az első«. Kölcsey Ferenc szavára fordítva ez azt jelenti: »A haza minden előtt«. Erdélyből, Székelyföldről nézve mi az értelme ennek? Ma délután közösen kimondott válaszunk erre csak az lehet: a magyarok joga és kötelessége eldönteni, milyen országban éljenek. Orbán Viktor miniszterelnök lényeglátó módon fogalmazta meg a nemzeti minimumot: magyar Magyarországot és európai Európát akarunk. Ennek hasonlatosságára tegyük hozzá: Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély”–hangsúlyozta Tőkés László. Az EP-képviselő kijelentette, hogy Magyarország testvérkezet nyújt Romániának, az erdélyi magyarság a vele együtt élő románságnak. Tőkés arra is kitért, hogy pénteken a román határrendészek nem engedték be Romániába Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját, az EP-képviselő szerint a kitiltás a kommunista diktatúrát idézi.

Az autonómiatüntetésnek idén is voltak baszk és katalán felszólalói, az olasz és román részről kifejezett támogatás ugyanakkor újdonságnak számított. Ugyan nem volt jelen, de alakulata állásfoglalásával üzent a székelyeknek Dan Maşca helyi tanácsos, a Szabad Emberek Pártja (POL) marosvásárhelyi elnöke. Szerinte a székelység önrendelkezési törekvése a lehető legtermészetesebb. Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója az olasz autonómiamodellről beszélt: elmondta, hogy az sem tökéletes, de mindenképpen jelentős előrelépés a siker felé vezető úton. Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi tagja a nyelv és a nemzeti identitás megőrzésére hívta fel a figyelmet. Katalán kollégája, Jordi Xuclà i Costa, a spanyol képviselőház tagja úgy vélte, az autonómiánál is fontosabb a nemzet életben tartása, ehhez viszont önrendelkezésre van szükség. Hasonló gondolatmenetének adott hangot Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki szerint száz év alatt Bukarest bebizonyította: nem tudja, vagy nem akarja Székelyföld helyzetét megfelelőképpen kezelni. Megítélésében a román kormány az, amely a párbeszéd elutasításával a feszültséget szítja a térségben.

A marosvásárhelyi megemlékezést és felvonulást Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte. A magyarországi politikus rámutatott: a három erdélyi magyar párt –az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt –január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”. A marosvásárhelyi rendezvényt ugyanakkor a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is támogatta, erről Potápi Árpád János államtitkár pénteken nyilatkozott az MTI-nek. Potápi hangsúlyozta: a magyar kormány a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy a székelyeknek –akárcsak más nemzeti kisebbségeknek –jár az autonómia.