Borúlátó gazdasági kilátások

2018. február 03., 11:28

A politikai instabilitás miatt nem derűlátó a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő legfrissebb helyzetértékelése Romániáról. Az ellenzék nagy összegű hitelt és válságot jósol, közben kisvállalkozások mennek csődbe a többletadók miatt. 

A fogyasztás túlpörgetése átlagon felüli gazdasági növekedést idéz elő Fotó: Sándor Csilla

Adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat – kongatta meg a vészharangot globális helyzetértékelésében a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő. A romániai fejleményekkel foglalkozó fejezet megállapította: jóllehet a román gazdaság növekedési üteme az utóbbi időszakban meghaladta a többi közép- és kelet-európai gazdaságét, a túlteljesítés fő tényezője az adócsökkentések és az ismétlődő béremelések által előidézett fogyasztás volt.

Lassuló növekedés, mélyülő hiány

A Moody’s szerint valószínűtlen, hogy e növekedési szerkezet hosszabb távon fenntartható lenne. A román gazdaság növekedési potenciálját ugyanis továbbra is korlátozza a szerkezeti reformok hiánya, valamint az intézményrendszer gyengesége, amely különösen az állami beruházások irányításában, az EU-folyósításoknak a térségi partnergazdaságokhoz képest is alacsony lehívási rátájában és a beruházások ösztönzési rendszerében mutatkozik. Az egyszerre növekvő államháztartási és folyómérleghiány egyre érzékenyebbé teszi a  gazdaságot a külföldi befektetők esetleges kockázat-átértékelésére. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát, jóllehet 2015-ben még csak 0,8 százalék volt. Ez visszafordítaná a költségvetési konszolidáció eddigi folyamatát, és az EU három százalékos maastrichti felső tűréshatára fölé emelné a költségvetési deficitet – hangsúlyozzák a Moody’s londoni elemzői. A cég ráadásul a folyómérleg-egyenlegben is 3,5 százalék körüli idei hiányt vár, kiemelve, hogy a román folyómérleg-deficit 2015-ben még csak a GDP-érték 1,2 százaléka volt.

A politikum tovább ront a helyzeten

A Moody’s várakozása szerint a megnövekedett politikai instabilitás és a szerkezeti reformok végrehajtásának hiánya valószínűleg nyomást gyakorol majd a Romániával szembeni befektetői hangulatra. Különös tekintettel arra, hogy a sűrű kormányváltások gyakran szakpolitikai irányváltást is eredményeztek. A hitelminősítő idéz egy nemrégiben elvégzett felmérést, amely szerint a gazdaságban aktív külföldi befektetők 90 százaléka mondta azt, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változása hatással van az üzleti terveire. Egy évvel korábban a külföldi befektetőknek még csak a 25 százaléka nyilatkozott így.

Mások sem derűlátók

A kialakult politikai bizonytalanság kedvezőtlen befektetői reakcióira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.  Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics minap bemutatott új tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai uniós gazdaságok valutái „meglepően erősen” teljesítettek a térség „politikai zűrjeiről” érkező legutóbbi hírfolyam közepette is, és ennek valószínű okai között szerepelnek az országok erőteljes gazdasági alapmutatói.

A ház kiemelte, a globális feltörekvő térség egészében a forint, a cseh korona és a lengyel zloty a legjobban teljesítő három valuta 2017 eleje óta.  A Capital Economics londoni elemzői is megjegyezték ugyanakkor, hogy a térségen belül az egyetlen kivétel Románia, amelynek fizetőeszközét megtépázták a legutóbbi időszak politikai fejleményei.  Ráadásul a közép- és kelet-európai térségben Románia pénzügyi mérlegadatai a leggyengébbek. A többévi laza monetáris és költségvetési politika gyors gazdasági növekedést eredményezett ugyan, de ennek ára a növekvő folyómérleghiány, a romló költségvetési pozíció és a gyorsuló infláció volt.  A ház grafikus kimutatása szerint a román folyómérleghiány a tavalyi negyedik negyedévben a GDP-érték 3 százaléka körül járt, miközben a magyar folyómérleg-egyenleg 4 százalékhoz közelítő többletben volt.

Elkerülhetetlen válság, újabb hitel?

A nemzetközi hitelminősítőknél és elemzőknél is borúlátóbban látja Románia gazdaságának az alakulását Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, aki arról beszélt, hogy az ország máris válságban van. Az ebből való kilábaláshoz pedig a szociálliberális kormány Románia történelmének második legnagyobb hitelét készül felvenni. A vészharangot megkongató ellenzéki politikus szerint a pénzügyminisztérium már dolgozik is a csapat összeállításán, amelynek feladata egy kölcsön igénylése lesz annak érdekében, hogy „az ország ne omoljon össze”. A PNL alelnöke ugyanakkor úgy tudja, az ország stratégiai partnerei háromdimenziós „román válságról” beszélnek: „politikai és intézményi válságról”, „mély gazdasági válságról, amit látható és könnyen előrejelezhető gazdasági egyensúlyvesztések generálnak”, illetve „a román társadalom erkölcsi válságáról. Azt mondja, azt még nem tudni, honnan jön majd a kölcsön, az alacsonyabb kamatokat biztosító, ám szigorú reformokat váró Nemzetközi Valutaalap (IMF)–Világbank–Európai Bizottság trojkától vagy „magánbankok egy csoportjától, amelyeknek köze van egy országhoz, ahová Liviu Dragnea nemrég ellátogatott”.

A minisztérium cáfol

A pénzügyminisztérium azonban közleményben sietett cáfolni az ellenzéki politikus nyilatkozatát. „A pénzügyminisztériumnak nem áll szándékában semmiféle hitelt igényelni nemzetközi pénzintézetektől vagy magánbankoktól, ahogyan ezt a nyilvános térben hangoztatták” – szögezte le a szaktárca. Mint fogalmaznak, már döntöttek arról, milyen értékben bocsátanak ki állampapírokat a költségvetési hiány és az államadósság újrafinanszírozására. Eszerint a belföldi piacról 50 milliárd lej értékben vesznek fel hitelt, ami nagyjából megegyezik a tavalyi szinttel, külföldről pedig 4–5 milliárd lej értékben igényelnek hitelt, ami meghaladja a 2017-es összeget.

Tíz éve kezdett süllyedni a hajó

Mint ismeretes, legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt döntöttek rekordot Románia makrogazdasági mutatói. A választásokra készülő kormány azonban még 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság. Sőt épp fizetés- és nyugdíjemeléseket vittek át a parlamenten. A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték az első, 13 milliárd eurós hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette.

A megállapodásban Románia azt is vállalta, hogy véghez viszi a szerkezeti reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok pedig azóta is késnek. 2009 után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó 2015 ősszel járt le, és nem övezte siker a lezárást, mivel a bukaresti kormány nem tett eleget a hitelezői trojka kéréseinek.

 

Kolozsvári étteremre tesz lakatot a bukaresti adópolitika
A bukaresti kormány által bevezetett adópolitikai módosítások késztetnek arra két kanadai fiatalt, hogy bezárják Kolozsvár központjában kialakított éttermüket: a bő három éve működő vendéglőre január utolsó napján kerül lakat. „2006-ban jöttem először Romániába, kíváncsi voltam, milyen egy kelet-európai ország. Szebenben és Bukarestben voltam. 2009-ben visszatértem Kolozsvárra, otthon éreztem magam, és arra gondoltam, itt tudnék élni” – idézte fel a kezdeteket a Mediafax hírügynökségnek Oliver Rydell. Végül 2013-ban telepedett le a kincses városban, és egy, szintén kanadai barátjával közösen, 2014 nyarán vendéglőt nyitott a belvárosban. A helynek nyolc alkalmazottja van, és mostanig kisvállalkozásként működött. „Kialakult a vendégkörünk, azt hittük, jó az irány, ám sajnos a kormány által tavaly bevezetett adóügyi módosítások nagy bajba sodortak. 2018. január elsejétől pedig újabb változások jöttek, sokkal brutálisabbak, amelyek megakadályoznak abban, hogy folytassuk tevékenységünket, így a bezárás mellett döntöttünk” – panaszolta Rydell.
Felrótta egyebek mellett azt a tavalyi módosítást, amely szerint a vendéglátó-ipari egységeket a felületük alapján adózzák meg, nem forgalmuk vagy jövedelmük szerint, illetve a részmunkaidős alkalmazottakra idéntől kivetett plusz terhet is. „Nem lehet a végtelenségig elviselni e pluszadókat, amelyek romba döntik a vállalkozásodat. Csak ebben a hónapban 7000 lej értékben kell többletadót fizetnünk, ami rengeteg egy olyan kis vállalkozásnak, mint a miénk, szinte ugyanannyi, mint a bérleti díj. A jelenlegi környezet egyáltalán nem kedvező, nem barátságos a kisvállalkozásokkal. Kiszámíthatóság hiányát tapasztaltuk az adóügyek terén, minden évben jött valami új a kormánytól. Nagyon nehéz. Kidolgoz az ember egy üzleti tervet, és nem tudja, mi vár rá. Stresszelő. Nehéz tiszteletben tartani. Csalódott vagyok e kormányzati intézkedések miatt” – összegzett a kanadai vállalkozó.
Megjegyezte, például Kanadában egy kisvállalkozónak nem is kell adót fizetnie, ha cége nem jövedelmező. „Egy kisvállalkozás olyan, mint az elültetett mag, ápolni kell, hogy növekedjen. Ám itt másként járnak el, így az eredmény a cég csődje, és ez nem a befektető hibája” – fogalmazta meg Oliver Rydell.

 Bálint Eszter