Új kormány, régi gondok
Biztosra vehető, hogy a január 29-re meghirdetett új parlamenti ülésszakon a kormánykoalíció beiktatja az új kormányt élén Viorica Dăncilă miniszterelnök-jelölttel, miután a román államfő – az ellenzék tiltakozása ellenére – elfogadta a jelölést.
Rendkívüli ülésszakra hívták össze január 29-re a bukaresti parlamentet, hogy beiktassák Románia új kormányát. A törvényhozás tavaszi ülésszaka normális körülmények között február elsején kezdődne, de Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint az új kormány programjának parlament elé terjesztésére és a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására hamarabb sort kerítenek. Dragnea közölte: a PSD továbbra is eddigi koalíciós partnerével, a liberális ALDE-val együtt akar kormányozni a választásokon szerzett felhatalmazás alapján. Viorica Dăncilă kormányfőjelölt megköszönte az államfőnek, párttársainak és koalíciós partnereinek a bizalmat. „Számunkra a románok érdekeit szolgáló kormányprogram megvalósítása a fontos a 2018-as centenárium évében, hogy előkészítsük a 2019-es román uniós elnökséget” – fogalmazott a kormányfő-jelölt.
Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetés után múlt szerda este jelentette be, hogy két korábbi kormányának kudarca után „ad még egy esélyt” a szociáldemokratáknak választási ígéreteik teljesítésére. Johannis szerint alkotmányos szempontból a parlamenti erőviszonyok képezik a legfontosabb érvet, vagyis az, hogy a 2016-os decemberi választások óta a Szociáldemokrata Párt a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkezik koalíciós partnerével, a hatszázalékos, szabadelvű ALDE-val együtt pedig többsége van a parlamentben.
A mérnöki végzettségű 54 éves Dăncilă 1988-ban szerzett oklevelet a ploieşti-i Olaj- és Gázipari Egyetemen, több mint két évtizede tagja a szociáldemokrata pártnak. 2006-ban politikatudományokból szerzet mesteri oklevelet. 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek. 2008 és 2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette. Az új kormányfő-jelölt azonban szinte ismeretlen a romániai közéletben.
Liviu Dragnea PSD-elnök – aki a 2016-os választásokon győzelemre vitte pártját – priusza miatt nem lehetett kormányfő, ezért a hatalom gyakorlásához engedelmes helyettesekre van szüksége, ezért egy év alatt a pártelnökkel szemben önállósulni próbáló két miniszterelnökét is leváltotta. A bukaresti kormányt tavaly június óta vezető Mihai Tudose múlt hétfőn mondott le, miután pártja megvonta tőle a bizalmat.
A romániai ellenzéki pártok és civil szervezetek bírálták Klaus Johannist az új kormánypárti miniszterelnök-jelölt elfogadásáért. Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke szerint Johannis semmivel sem került közelebb újraválasztásához, inkább távolodott egy második elnöki mandátumtól azáltal, hogy a „legkényelmesebb utat választva” nem tagadta meg, hogy kinevezze Liviu Dragneának a kegyeltjét. Băsescu meggyőződése, hogy a PSD képtelen a kormányzásra, Johannis pedig megszabadíthatta volna az országot a gazdaságpolitikai kapkodástól, ha szembeszegült volna a PSD-vel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna sajnálatosnak tartja, hogy a jobboldali elnök meg sem próbálta a „katasztrófát korlátozni” és legalább egy „elfogadható” jelöltet kérni a PSD-től. A párt arra emlékeztetett, hogy a jelölt egyedüli emlékezetes megnyilvánulása az Európai Parlamentben az volt, amikor védelmébe vette a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő, a több százezres tüntetések hatására visszavont kormányrendeletet.
A jobboldali román államfő volt pártja, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője szerint Johannis a kisebbik rosszat választotta, és nem sétált bele a szociáldemokraták által állított csapdába. A PNL elnökhelyettesi tisztségét is betöltő Raluca Turcan, a francia közszolgálati rádió, az RFI román adásának nyilatkozva rámutatott: nagy nyomás nehezedett az államfőre, hogy utasítsa el a – sokak által alkalmatlannak ítélt – kormányfő-jelölt kinevezését, de Turcan szerint ez egy „ördögi terv” része volt. A politikus kifejtette: Dragneáék alig várták az elutasítást, hogy alkotmánysértésre hivatkozva felfüggeszthessék hivatalából az államfőt és Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnököt ültethessék a helyére, aki ideiglenes elnöksége egy hónapja alatt kihirdethette volna az igazságügyi törvényeket és „lefejezhette” volna az ügyészségeket.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor úgy fogalmazott: nem tudnak megfogalmazni véleményt az új kormányfőről, amíg személyesen nem találkoznak vele. Az RMDSZ vezetői még nem nyilatkoztak arról, megszavazzák-e Dăncilă beiktatását. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető szerint a PSD-vel eddig finomvegyes megítélésű együttműködést folytattak. Cseke Attila szenátusi frakcióvezető szerint az RMDSZ még az új parlamenti ülésszak előtt közös frakcióülés keretében akarja elemezni a Szociáldemokrata Párttal kötött parlamenti együttműködési megállapodást a szövetség szabályzata szerint. Cseke emlékeztetett: az őszi ülésszak előtti egyeztetéshez hasonlóan ezúttal is mérlegelni fogják, mit hozott a parlamenti együttműködés a romániai magyar közösségnek, és ez alapján döntik el, folytatják-e a kormányzó pártokkal érvényben lévő parlamenti együttműködést. A szenátor az eredmények közt említette, hogy sikerült elfogadtatni a kolozsvári protestáns teológia állami finanszírozását, a magyar diákok differenciált román érettségijére vonatkozó javaslatot, ugyanakkor emlékeztetett, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében is született a képviselőházban döntés, ami szintén az együttműködés eredménye. Rámutatott, azt is látni kell, számtalan kérdésben nem sikerült előrelépni, például az anyanyelv-használati küszöb csökkentésében vagy március 15. hivatalos ünneppé való nyilvánításában. Cseke Attila elmondta, előkészületben van a találkozó Viorica Dăncilă új kormányfővel, mert fontosnak tartják, hogy mindkét fél bemutatkozzon, ismertessék terveiket, elvárásaikat, hiszen a parlamenti együttműködésben is fontos szerepe van a kormánynak, amely véleményezi a parlamenti kezdeményezéseket, vezeti a közigazgatást, ezért „tisztázni kell, miként viszonyul a romániai magyar közösséghez”. Korodi szerint a további együttműködésről az RMDSZ-frakciókkal való egyeztetés nyomán döntenek, és hozzátette, sokat nyom majd a latban, hogy milyen kormányprogrammal rukkolnak elő.
A PSD–ALDE koalíció pártjainak vezetői a tervek szerint a napokban ülnek össze, hogy döntsenek a Viorica Dăncilă vezette új kormány összetételéről. Az új kormány teljes egészében megőrzi a lemondott Mihai Tudose vezette kabinet szerkezetét, vagyis ugyanannyi tárcából áll majd. A miniszterek nagy része is a helyén marad, azonban lesznek olyan tárcák, amelyek élén csere várható. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint biztosra vehető, hogy Lia Olguţa Vasilescu megmarad a munkaügyi tárca élén, Carmen Dan tovább irányíthatja a belügyminisztériumot, és Mihai Fifor védelmi, Petre Daea földművelésügyi, Tudorel Toader igazságügyi és Paul Stănescu fejlesztési miniszter is a helyén marad. A kisebbik koalíciós párt várhatóan megtartja az általa birtokolt négy tárcát – a külügyit, a környezetvédelmit, az energetikait és a parlamenti kapcsolatokért felelőst –, és a miniszterek is ugyanazok maradnak, vagyis Teodor Meleşcanu, Graţiela Gavrilescu, Toma Petcu és Viorel Ilie is a helyén marad.
Ioan Deneş is megmarad a vízügyi és erdészeti tárca élén, ugyanakkor Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettes és Felix Stroe közlekedési miniszter elveszítheti tisztségét – utóbbi helyett elődje, Răzvan Cuc kerülhet a tárca élére. Marius Nica európai forrásokért felelős miniszter sem valószínű, hogy megőrizheti tisztségét. Ciolacu, Stroe és Nica egyébként hiányzott a Mihai Fifor által ügyvivő miniszterelnökként vezetett szerdai kormányülésről. Ők mindhárman Tudose pártjára álltak a Tudose–Dragnea konfliktusban.
Kérdőjelesnek tűnik, hogy Gabriel Petrea társadalmi párbeszédért felelős és Mircea Dobre idegenforgalmi miniszter megtarthatja-e tárcáját, és egyes hírek szerint Liviu Pop is távozhat az oktatási tárca éléről – az ő helyét Ecaterina Andronescu korábbi tárcavezető veheti át.