Kriptovaluta: kincs, ami nincs?

Kádár Hanga 2018. január 20., 12:39

A sajtó napok óta a bitcoin valuta gyengüléséről cikkez, sokak szerint a legnépszerűbb digitális fizetőeszköz a végét járja. Utánanéztünk a kriptovalutáknak: hogyan működnek, mit lehet velük vásárolni, és mit takar a jelenlegi válság? 

Szimbolikus bitcoin: a bűnözők körében már nem ez a legnépszerűbb kriptovaluta Fotó: Pixabay.com

A kriptovaluta olyan virtuális eszköz, amelyet digitális fizetésre, cserére használnak, és amelynek a neve a kriptográfiából eredeztethető. Ugyanis titkosítást használnak a fizetési folyamat során, hogy a fizető felek személyes adatait biztonságossá és lekövethetetlenné tegyék. A bitcoinon kívül több mint ezer ilyen virtuális fizetőeszköz létezik. Az említett viszont a legnépszerűbb és legdrágább, leginkább rövidítve a BTC, BTX és az XBTC neveken említik. Tavaly a bitcoin után a leggyakrabban használt és legdrágább digitális valuták között található többek közt az ethereum, bitcoin cash, ripple, litecoin, dash, NEM, monero, IOTA, ethereum classic stb.

Már az 1980-as években megjelent egyfajta elődjük: Hollandiában a kamionsofőrök egy hasonló alapon működő, digitális fizetőeszközként funkcionáló kártyát kaptak tankoláshoz.

Később, a ’90-es években a DigiCash nevű vállalkozás alapítója, David Chaum feltalálta az e-cash, az elektronikus fizetési rendszert, amelyen belül titkosított adatokkal lehetett lebonyolítani a tranzakciókat. A cég azonban csődbe ment, mert az általa kifejlesztett modern eljárás jóval meghaladta a korát.

A PayPal 1998-as megjelenésével a fejlődés újra megindult, hiszen az új rendszer lehetővé tette az online átutalást, de a kriptográfia egyelőre kimaradt a folyamatból. Végül az első tényleges kriptovalutát – a világgazdasági válság okozta réseket kihasználva – egy Satoshi Nakamoto álnevet használó személy (vagy csoport) alkotta meg és hozta forgalomba 2009-ben bitcoin néven.

A digitális fizetőeszköz értéke és népszerűsége néhány év alatt megnőtt, mivel egy kormányzati és vállalati érdekektől független és decentralizált valuta. Mert nem kapcsolódik a hagyományos bankrendszerhez, illetve törvényes valutával lehet megvásárolni. Az egyik legnagyobb előnyt pedig a titkosítás jelenti: a tranzakciót lebonyolító felek, ha úgy akarják, teljesen ismeretlenek maradhatnak a folyamat során. Az egyszerűen coinnak is nevezett virtuális fizetőeszköz használata megosztó: Kínában tiltják, legalábbis igyekeznek korlátozni a használatát, de vannak országok, ahol a kriptovaluták az állam teljes támogatását élvezik, például Svájcban, Észtországban vagy Japánban.

Nem teljesen titkos és a vásárlása sem biztonságos

A bitcoin elment minden tranzakciót, amit végrehajtottak a hálózaton, ezeket az adatokat pedig egy blokkláncnak nevezett virtuális térben tárolja. Ha valakinek a BTC címe publikus, bárki meg tudja nézni, mennyi bitcoin van az adott címen. De azt már nem tudja meg senki, kihez tartozik az adott cím, a személyes adatok ugyanis titkosak maradnak. De arra is több lehetőség van, hogy tovább nehezítsük a titkosságot. Például több BTC-cím nyitására is megoldható, így egyes tranzakciókhoz más-más címet használhatunk.

A bankokkal ellentétben a bitcoin nem nyúzza meg kamattal, kezelési költséggel az ügyfeleit, átutaláskor pedig a világon bárhová megérkezik percek alatt az összeg.

Bankkártyával vagy PayPalen keresztül nehéz hozzájutni többek közt azért, mert a hagyományos banki átutaláskor semmissé lehet tenni egy tranzakciót visszaterhelés során. Viszont a bitcoinnak egyik egyedi jellemzője, hogy ha egyszer elküldtük, nincs visszaterhelésre lehetőség.

Az első olyan bódét, ahol bitcoint lehetett vásárolni hagyományos valutáért, az amerikai Texas állam Austin városában építették. Az első ATM-et pedig 2014-ben hozták létre, de azóta világszerte már mintegy 1200 ilyen valutaautomata működik. Romániában egyelőre öt működő bitcoin ATM-et regisztráltak, amelyből négy Bukarestben, egy pedig Kolozsváron található. De a www.coinatmradar.com honlapon könnyedén megkereshetjük a hozzánk legközelebb található automatát. Sokan a www.localbitcoins.com oldalát használják, ahol megkereshetőek a közelünkben tartozódó, biztonságosnak számító, bitcoint áruló személyek, viszont vastag készpénzköteggel az utcán sétálni és üzletelni távolról sem biztonságos.

A kriptovaluta megvásárlásához e-pénztárcára vagy walletra van szükség: vagy egy szoftvert telepítünk a számítógépünkre, ahol tárolhatjuk a coinokat, vagy nyitunk online egy virtuális „pénztárcát”. Esetleg virtuális váltót használunk például a Coinbase vagy Changelly oldalán. E honlapokon kevés adatot kérnek regisztrációkor, amely általában egy-két perc alatt el is végezhető, viszont a hackerek ellen vagy esetleges csőd esetén ezek a virtuális rendszerek nem nyújtanak kielégítő biztonságot. Egy ATM-nél a gépbe helyezzük a beváltani kívánt készpénzt, ezután be kell szkennelni a mobiltelefonunkon is elérhető e-pénztárcánk QR-kódját. Vagy kapunk egy nyugtát a szükséges kódokkal, amelyek beütése után rátölthetjük a megvásárolt bitcoint az e-pénztárcánkra. Átváltáskor általában 3–8 százalék között mozog a rászámított költség, személyes vásárláskor akár 10–15 százalék is lehet a felár. Az elmúlt években kifejezetten kriptovaluták tárolására létrehozott fizikai kártyák is kezdtek terjedni kriptoforgalomban, de ezek egyelőre ritkák.

A virtuális érmék nemcsak hatalmas, valódi összeggel, de illegálisan is megszerezhetőek: a kriptopénzek „bányászata” ma már komoly befektetésnek számít.

Az interneten számos helyen befektetői szerződéseket lehet vásárolni. A monero jelenleg nagyjából 13 hónap alatt visszahozza a befektetett árat, utána pedig csak a tiszta nyereség következik. Míg a hagyományos valuták esetén egy-egy állam szükséghelyzetben fedezet nélküli pénzt nyomtathat, amit fiat pénznek nevezünk, a csak virtuálisan létező kriptopénzeket azonban nem nyomtatják. E helyett keresik, bányásszák, azaz a földkerekségen számítógépek milliói csatlakoznak a bitcointranzakciók adatait tároló blokklánchoz, és igyekeznek egymással versengve meghekkelni azt, hogy érméket lophassanak. Léteznek házi használatra kitalált szoftverek is, viszont ezek olyan bivalyerős számítógépeket követelnek, hogy ma már hobbiszinten nem művelhető a kriptobányászat, erre épülnek vállalatnyi kiterjedésű hálózatok.

A törvénytelenek valutája?

Ahogy növekszik az online valuták népszerűsége és kereslete, nő az aggodalom, hogy a szabályozatlanság milyen hatással van a globális gazdaságra. Vannak bankok, amelyek nem engedik, hogy náluk nyitott számlán keresztül vásároljunk coinokat, a decentralizáltságból adódó előnyöket pedig előszeretettel használják ki a bűnözők, adókerülők, pénzmosók. Így kriptovalutára nemcsak azok váltják pénzüket, akik a banki ráfizetéseket vagy egy esetleges csődöt akarnak elkerülni, de a titkolnivalóval rendelkező politikusok is így mentik át vagyonaikat. Az internet illegális világában, a sötét és mély web bugyraiban ilyen coinokkal vásárolnak kábítószert, fegyvert, szerveket vagy fizetnek ki bérgyilkosokat a lekövethetetlenségnek köszönhetően.

Nem véletlenül a bitcointól hangos napjainkban a sajtó: a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama 14 százalékot zuhant január elején, miután a dél-koreai igazságügyi miniszter bejelentette: betiltanák a használatát.

Dél-Korea a kriptovaluták egyik legnagyobb központja,  a világ összes bitcoin-tranzakciójának egyötödét bonyolítják le. És miután az országban tavaly év végén tartott adóhatósági razziák során számos törvényszegésre találtak példát, az ezeket elősegítő bitcoin betiltására vonatkozó törvényt akarnak elfogadtatni.

A kriptovaluták árfolyama tavaly jelentősen megnőtt. Befektetéssel, kereskedéssel már több ezerszeres hasznot hozhatnak, viszont a dél-koreai események után a BTC árfolyama 12 300 dollárra esett vissza. Pedig decemberben még megközelítette a 20 ezer dollárt. Év vége óta számos vállalat mondja vissza a bitcoinnal való fizetés lehetőségét, de a leghíresebb kriptovaluta kedden még így is körülbelül 47 ezer lejbe került.

A BTC lenyomozhatatlansága azonban számos szakértő szerint mára közhellyé törpült. A kriptovaluták elterjedése után a hatóságok és hackercégek is felfejlődtek. S ha nem is olcsó a bitcointranzakciókat lekövető eszközök bővítése, használata, manapság már nem nehéz lenyomozni egy BTC-vel üzletelő bűnözőt. Így a web illegális figurái az olcsóbb, kevésbé ismert kriptovalutákkal igyekeznek fizetni, mint a monero, az ether vagy a zcash.

A zsarolóvírusok áldozataitól is egyre gyakrabban követelik a pénzt az említett valuták formájában. Bár a tranzakció során személyes adatok nem kerülnek elő, a bitcoin esetében a korábban már említett, a folyamat mögött álló blokklánc rögzít néhány adatot, amelyek segítségével visszakereshetőek a tranzakciót lefolytatott személyek. A 2014-ben létrehozott monero viszont hamis címeket generál az egyes tran-zakciók köré, hogy titkosítsa a küldő valódi kilétét és a küldött összeget. Míg a bitcoin egyre ingadozik, addig a monero árfolyama a tavalyi év utolsó hónapjaiban a négyszeresére nőtt, jelenleg 350 dollár körül mozog.

Küszöbön az első magyar kriptovaluta

Míg a bitcoin árfolyama csökken, addig egy magyar tervezésű kriptovaluta éppen születőben van: a koronának nevezett első kelet-közép-európai coint a székelyföldi származású Bustya Attila drón- és kibervédelmi szakértő és csapata dobná a virtuális piacra jövő év tavaszán. A Kossuth Rádiónak januárban adott interjújában azt mondta, olyan kriptovaluta létrehozásán dolgoznak, amelyet az eddigiekkel ellentétben reális fizetőeszközként lehetne használni bárhol a világon. A csíkszeredai mérnök tervei szerint először Székelyföldön hoznák forgalomba mindennapi használatra, de úgy véli, utána a világsiker sem maradna el. Bár az árfolyammal kapcsolatban márciusig nem tud nyilatkozni, úgy fogalmazott, egy kriptokorona 1000 eurónál kevesebbe kerül majd.