Trianonra az autonómia a magyar válasz

Németh Zsolt országgyűlési képviselő, Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor, a Néppárt ügyvezető elnöke és Biró Zsolt, az MPP elnöke részvételével Kolozsváron pódiumbeszélgetés tartottak közéleti, politikai témákról. 

A beszélgetés indító témája adta magát: Mihai Tudose román miniszterelnöknek a székely zászlót kitűzők felakasztásáról elhangzott mondatát Németh Zsolt így kommentálta: „sokunkat meglepett. A politika tele van irracionalitással. Mindenkinek joga ilyen formáját választani a politikai öngyilkosságnak. Innen eléggé nehéz felállni. Ilyen kijelentést Európában politikusok nem nagyon szoktak túlélni”.

A magyarországi politikus visszakérdezett: a Csíkszeredában megjelent magyarellenes feliratok, illetve a feszültség felpörgése a centenáriumi év indításának a jelei? Úgy vélte, az erdélyi magyar politika reagálása visszafogottnak tekinthető. A centenáriumi év kapcsán sikerült üdvözlendő racionális magatartást kialakítani.

– fogalmazott a magyar kormánypártok képviselője.

Németh Zsolt a román–magyar viszony elmúlt évtizedét is elemezte. A 2012-ben befagyott kapcsolatrendszer lassan kezdett el olvadni. Az Európai Unió költségvetésének ügyében nagyon erős román–magyar lobbi volt a kohéziós és a mezőgazdasági támogatások ügyében. Ezek nem tűntek el. Újra következik a költségvetési ciklus és jön a román elnökség. Németh Zsolt szerint kezd kialakulni egyféle Közép-Európa-szerűség. Létezik egy magyar–lengyel és egy cseh–szlovák tengely, és újra mutatja magát egy lengyel–román együttműködés. Visegrádi négyek, slavkovi hármak, bukaresti kilencek és a három tengely együttműködése lengyel–horvát és részben román közreműködéssel erős geopolitikai nyomás kezd kialakulni, amely a közép-európai kooperációt teszi egyre fontosabbá. A budapesti politikus úgy vélekedett: Romániának el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben az együttműködésben. Ha igen, a magyarokkal és a Magyarországgal való együttműködés megkerülhetetlen.

Németh Zsolt kitért a három erdélyi magyar párt autonómianyilatkozatára is: „örvendetes, hogy több területen a magyar politikai erők képesek egyfelé húzni., minden pártban voltak ennek hívei. Különösen örülök, hogy az autonómia révén sikerült ezt kialakítani, és ez nem független a centenáriumtól. Trianonra az erdélyi magyarság válasza az autonómia.”

Az április 8-án tartandó magyarországi választásokra reagálva elmondta: március 25-én fog lezárulni a regisztráció. „A magyar nemzetpolitika szerte a Kárpát-medencében népszerű, de fontos a visszajelzés. A kettős állampolgárság erről is szól. Ha a regisztráció és a részvétel nem lesz megfelelő, nem lesz jó üzenet a jövőre nézve. Gyurcsány segít abban, hogy mégse gondoljuk, nincsen tétje a választásoknak. Van tétje a határokat átívelő nemzeti integráció szempontjából. Ha szeretnénk kibontakoztatni az elkezdett programokat, akkor nélkülözhetetlen, hogy kapjon egy újabb mandátumot az a politikai erő, amelyik ezt elindította” – fogalmazott Németh Zsolt.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elsőként szintén a román miniszterelnök magyarokat gyalázó kijelentésére reagált. „Értelmezési vita van arról, mit mondott, vagy mit akart mondani. A zászló mellett mások is lobogni fognak – ez egyértelműen akasztást jelent. Hogy kire gondolt, azt a kontextus adja. Bárkire is gondolt, nem hiszem, hogy a rendőrparancsnok jutott az eszébe. Mindez nem segíti a román–magyar viszonyt” – summázta. Porcsalmi szerint ilyen kijelentésért más országban kő kövön nem maradna, de úgy véli, mindezek ellenére két olyan országról van szó, amely előbb-utóbb együttműködésre kényszerül, hiszen közös gazdasági és demográfiai érdekei vannak.

Amikor az együttműködést az uniós csatlakozás érdeke diktálta, akkor az együttműködés jobban működött. Az álláspontok kezdtek közeledni, de ezt ma már háttérbe szorítja a napi politikai konfrontáció. Románia az amerikai stratégiai partnerségre koncentrál, ez szembeállította a két országot. „A mi érdekünk, hogy a regionális, és ne a geopolitikai értelmezésen legyen a hangsúly. Nekünk a geopolitikai helyzet nem kedvez” – fogalmazott Porcsalmi.

Miközben a magyar kormány kötelességének érzi megvédeni a magyarokat, a románok azt gondolják, nekik kötelességük megvédeni az országot, részben a magyaroktól.

Egyszerű érvekre építenek. A politikus szerint a román közgondolkodásban az rögzült, hogy a kisebbségekkel nincs baj, a helyzetük megoldott, ezért senki ne szóljon bele, miként intézik az ügyeiket. Ez a gondolkodásmód eredményezi azt, hogy bármit akarnak a magyarok, az nem Románia érdekét szolgálja. Felfogásukban ez Oroszország érdeke, aki destabilizálja Európát, és ennek az erdélyi magyarok az előretolt tényezői. A magyarokat oroszbarát, nyugatellenes politikai projektként próbálják meghatározni, és ez Nyugaton is befogadó fülekre talál.

Porcsalmi szerint az erdélyi magyarság ma nem közös értelmezési keret. Ma az erdélyi magyarság nem a híd szerepét, hanem a csatatér keretét tölti be. „Ebből létérdekünk kitörni. Ehhez a regionális együttműködést meg kell erősíteni” – fogalmazott. Ennek mikéntjéről közelebbit azonban ő sem tudott mondani. „Tudose nemhogy az autonómiát nem fogadja el, hanem a párbeszédet sem. 2018-ban az autonómiáról más értelmezési keretben, más szóhasználattal kell beszélnünk. Nem úgy néz ki, hogy lehetőségünk lesz a párbeszédre, de más utunk nincs. Erről nem szabad lemondani. Ha nincs párbeszéd, akkor sokkal rosszabb dolgok is bekövetkezhetnek” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.

A néppárt ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor szerint ma már minden a centenáriumi évről szól, és ez mindennapi életünket érinti. „Az egyik stratégia, hogy bekkeljük valahogy ki, éljük túl. Én is úgy gondolom, lehetőségként kell kezelni. A saját táborunkat szervezzük a közös célok mentén, másrészt a magyar nemzetpolitikát próbáljuk ráhangolni. Ez egy esély, amiről nem tudjuk, miként fogunk vele élni. A teniszből egy bréket elvittünk az autonómianyilatkozattal, ami egy nyerő ütés volt. Erre a román közéleti elit nem válaszolt fényesen. De ebben egyelőre mi vagyunk a nyerők” – fogalmazott a néppárti politikus, aki elismerte, hogy a nemrég elfogadott autonómianyilatkozatból egy kicsit többet szerettek volna kihozni, de így is óriási eredménynek tartja.

Toró szerint 1992 után 2009 volt a magyar összefogás éve, és ez a harmadik fontos momentum, amit folytatni kell, akcióegységet teremtve köréje.

„Akcióegység nélkül elrepül az írás, és kihagytunk egy lehetőséget. Több olyan dolog van, ami összeköt, mint ami elválaszt? Hiszem, hogy több az összekötő elem. Kérdés, hogy a szolidaritás működik-e? Másik kérdés, hogy van-e bizalom? Ebből eredeztethető az akcióegység. Az összezárásban segítenek a románok, a miniszterelnöki nyilatkozat is egy ilyen segítség” – mondta Toró.

A politikus az autonómiaküzdelem terén történő előrelépés lehetőségeit járta körül. Az EMNP egy munkacsoportot javasolt a kulturális autonómia kérdése kapcsán, mert a román parlamentben található jogszabálytervezet nem kulturális autonómiatörvény. Áttörésre van szükség a kétféle székelyföldi autonómiatervezet területén is. Toró szerint kellenek a viták, de nézzük meg, hogy a különbségek fölülírják-e az egységet.

A Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt a 2018-as jubileumi év kapcsán elharapódzott durva reagálásokra figyelmeztetett. „Olyan hangulatkeltés zajlik, amelyek komoly aggályokat vet fel és veszélyt jelent. Az 1990-es évek elején a Milosevics-féle nacionalista politika szintén ilyen hangulatkeltéssel indított, és láttuk, mi lett a vége”.

Az autonómiaküzdelemről szólva Biró úgy fogalmazott, hogy az 1,3 milliós erdélyi magyarság számára ez nehéz kihívás lenne. Úgy vélte, ha másképpen nem megy, még van a közösségben annyi erő, hogy 500 ezer aláírással próbáljunk pályát biztosítani az autonómiatörekvéseknek a román politikában.